A Reading Group with a Ghost Story

Reading Group… Is it old-fashioned? Maybe some people think so. I run a reading group and I would like to share how I did it. As a librarian and a teacher it was a challenge for me. I hope you will think a bit differently about reading groups after reading about my experiences. 

Esol Cafe is a language school in Cambridge and I had a chance to have a reading group (called ’Just Read’) there. It is a well-known language school and I have been a volunteer there for 2 years. I was very lucky because I run ’Just Read’ with a lovely, native speaker teacher, Rachel. As I am Hungarian, it was a big help. She always gave us a deeper insight. If we had an expression or sentence that was difficult to understand, she explained it. We sometimes talked about the origin of a word. Later some native speaker volunteers also joined us who really enjoyed the sessions and shared a lot of interesting things with us.

I think we analyzed this novel quite deeply. We did not only talked about the story and shared our opinions, but also tried to find the typical structures and words that the author used in this novel. And we practiced some grammar as well. We talked about the atmosphere of the different scenes and our volunteers highlighted some really important and interesting things that we would not have been aware of, if we had read the book alone.

It was Michaelmas term (Autumn term in the colleges in Cambridge) in 2017 and this ghost novel really suited this season with its special athmosphere. And suited the place as well, since it sets mostly in Cambridge. I chose: Susan Hill: The Man in the Picture.  http://www.susanhill.org.uk/

 The Man in the Picture is a ghost story, by Susan Hill, about a Venetian painting. It sets in different gloomy places in England. It starts on a cold, dark winter night in a room in one of Cambridge’s colleges, when an elderly scholar, Dr. Theodor Parmitter, feels the urge to tell his story to Oliver, one of his ex-students. (Kathlen)

The book is 145 pages and has 9 chapters. We had 8 sessions (8 weeks). We had an introduction in the first session and a summary in the last one. So we had 6 sessions to read through the book. So we read cca. 30 pages (1-2 chapters) each week. 

The book drew my attention from its first page and kept my enthusiasm high through its chapters. Especially the splendid descriptions of the places where it passes are very impressive for me. (Eser)

Our ‘weekly routine’

We had a ’weekly routine’. Every time we gave titles for the chapters (as they are just numbered). This task was very interesting. Some of them gave a simple title, others gave a more meaningful title for the chapters. 

Every week we had ’words of the week’. These could be nice, difficult, strange words. We focused on adverbs and adjectives as using more adverbs ad adjectives in the right place makes a text nicer and more colourful and helps to imagine a situation. We learnt some really useful ones e.g.: splendid, robust, meticulous, extremely grand, magnificent, tormented. And I think our favourite word was ’petered out’. And we will always remember when we shared our opinions related to this sentence (it took half an hour 🙂

’With so many billions of people born and all of us only having two eyes, one nose, one mouth, I suppose it is even more remarkable that there are not more identical.’ (p.24)

We always read loudly as well. They had to choose their favourite paragraphs in the chapter and explain why they chose them.

I sent a summary by mail to them after all of the sessions. It contained our new words, new grammar and the most important things that we talked about.

Finally everybody had to write a review. Everybody found it difficult in the first session when I shared my plan, but they could do and enjoyed it at the end of the course.

Sessions and chapters

Now I would like to mention some techniques that I used. If you choose this book to read in your reading group, feel free to use them. You can use these techniques for other novels as well.

Chapter 2

We played a scene from this chapter in pairs. It was a dialogue between Theo and a man after the auction (p.15-18). They really enjoyed being actresses and actors. It was one of the funniest sessions.

Chapter 3-4

It was a fearful part of the book and not easy to read. First we made a mind map about FEAR. This way we collected a lot of words that we

I guess Theo lived in Trinity college

I guess Theo lived in Trinity college

knew related to FEAR. After this, we talked about the following quotes about fear and oppression. (You can find some examples below. There are more in these chapters.)

’I stopped because a sense of fear and oppression came over me like a wave of fever, so that a shudder ran through my body’ – (p.32)

’The fear I felt was not of anyone of anything, it was just an anonymous, unattached fear and I was in its grip.’ – (p.32)

’It [the fear] was combined with a sense of impending doom, a dread, and also with a terrible sadness, as if someone close to me was suffering and I was feeling that suffering with them.’ – (p.32)

’What I saw made my blood freeze.’ – (p.36)

Chapter 5-6

You can find some conditinal sentences in these chapters, so it was a good topic for this session.

If I had not paused, it would have hit me on the head. (Chapter 5 – p.45)

… it would be better for your peace of mind if we let  the whole thing drop  (Chapter 5 –  p.5)

I wrote some conditional sentences from the book with some missing words and they had to find them out.

The next chapter is The Countess’s Story. It was a bit long, so I divided it into two parts.

Page 71-89

It was one of my favourite session. There are 9 scenes in this part of the book. I gave the list of the scenes to the students and a lot of words with them. They had to match the words to the scenes.


Love at First Sight

Demonic possession


The Countess’s Upbringing

Lawrence’s Father, The Earl Of Hawdon’s Death

The Countess And the Picture

A Dinner

In Venice

Home Again

An example of the words: 

Demonic Possession:  Clarissa Vigo was jeaolus  a broken heart  bitter, angry  tormented  destroy other people’s happiness  undertook exorcisms  anonymus letter

Characters of the book

Of course we talked a lot about the characters as well. I think after reading cca. 100 pages they knew the characters much better, so they could match some expressions (from the book) with the characters. E.g. :

Dr. Theo Parmitter / Dr. Theo Parmitter’s: was an only child – mother died when he was 3 – aunt and uncle were cultured people was hale and hearty – was in his eighties – was crippled by severe arthritis  had difficulty leaving his room – was one of a dying breed – was witty – was a picture dealer – was meticulous

They wrote about the characters in their reviews as well: 

I am talking about  two contrasting portraits: on one hand, the Countess, which is an example of perfect wife, submissive and devoted. Her life turns around Lawrence and his family. She has no name and her identity is a blurred one. She has no character.  On the other hand, Clarissa Vigo is beautiful, young, elegant. She has a name and a surname, a very well defined identity, and she has human feelings such as jealousy. She’s a woman who has been betrayed and who is not going to forget it.  (Felicea)

Looking at the whole story, men plays very passive roles and they tend to get killed and trapped in an haunted painting, which seems to be a blank page where women talk, fight, threaten and, maybe, forgive each other. (Kathlen)


Finally we read some other people’s opinions. (I collected them from the internet: https://www.goodreads.com/book/show/1854160.The_Man_in_the_Picture) I chose some opinions (some sentences) and printed them out. We compared our opinions with theirs. We also clarified the following expressions and talked about their importance: final line (in this case: ”I pray that I will not have a son.”) and plot hole.

I think, our last session was the best. We played two games. We laughed a lot. The first was a competition. They enjoyed it very much. They had to find out the second part (in italics) of the following sentences/expressions of the book (some example): 

Hale and hearty – One of a dying breed – Take a brisk walk – A bottle of good claret – My aunt and uncle were surprisingly widely and well read – The picture is not for sale

The second game was This or That? (also called Would you rather questions) This or that questions is an amazing talking game where players choose which of two items they prefer. They do not have to give long explanation just quickly choose one of these possibilites.

Clarissa Vigo OR The Countess  Yorkshire OR Cambridge – Theo OR Oliver – keeping the Venetian painting OR selling the Venetian painting – going to the ball where the countess and Lawrence met OR going to the large dinner where the Countess met Clarissa before her honeymoon – whisky OR claret – honeymoon in Venice OR honeymoon anywhere else – meticulous OR does not follow a clear system

They also had to write ”This or That questions” and asked each others.

I can recommend this book for older readers and for those who are the fans of ghost story. (Eser)

It is an enjoyable read on a dark winter’s evening. It is a story within a story or I could say more stories within a story. It is a bit old-fashioned. I found it interesting and held my attention. After reading it, I had just one question in my mind: ”Who gave the painting to Clarissa Vigo?” (Anita)

P.S.: I finished this book on an aeroplane. When I closed it and looked up I saw an advertisement on the back of the seat in front of me. I did not understand it. I guess it was in Spanish. What I understood was only this word: VIGO – with capital letters. I made a photo, but it disappeared from my phone. I am sure I made it. I wanted to show it in the Reading Group. Later I found out Vigo is a Spanish island. To be honest, it was scary…

Categories: Just Read, könyvek, könyvtáros, Reading Club, Susan Hill, The Man in the Picture | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

17000 kattintás


A Books and Soul látogatottsága meghaladta a 17000 kattintást. Ennyiszer keresté(te)k fel több mint 70 országból a blogomat. Nagyon örülök és köszönöm, hogy olvassátok!

Categories: önkéntesség | Hozzászólás

Jó pap holtig tanul – angol nyelvű online tanfolyamok

Életemet a tanulás – most már mondhatom – végigkíséri. 
Magyarországon úgy gondolom leginkább a diplomáknak van súlya.
Angliában azt tapasztalom hogy – amellett, hogy természetesen elvárnak bizonyos végzettségeket – nagy népszerűségnek örvendenek az online kurzusok. Tudom Magyarországon is elvárják az önfejlesztést, de úgy gondolom, egyelőre az online kurzusoknak nincs akkora értéke. Angliában jobban elfogadják és értékelik, ha az ember különböző online kurzusokat elvégez, sőt van, amikor preferálják is. Legyen az time managament, kommunikációs témájú tanfolyam vagy bármilyen új készség, amit el akar sajátítani az ember és hasznos a munkájához.
De akár – és ezt kiemelném – hobbinkhoz vagy érdeklődési körünkhöz kapcsolódóan is találunk érdekes online kurzusokat.  Angol tanuláshoz is kiváló, és nagy előnye hogy bármikor, bárhonnan végezhető. Bővíti a szókincsünket. És ha adott témát magyarul jól ismerünk, úgy könnyebb megérteni az angol előadást, szöveget. Szerintem egy idegen nyelv elsajátításának az egyik legjobb módja, ha tanulunk valamit azon a nyelven. 
A Reed honlapján például sok érdekes kurzus van a legkülönbözőbb témákban:
Ugyanigy az Udemy honlapja is kiváló:
Vagy a Lynda:
Ezeken az oldalakon találunk ingyenes kurzusokat is, és sokszor adnak kedvezményt.
Nekem például most egy ilyen certificate-em lett 🙂 Az Illustrator képszerkesztő és rajzoló program használatáról tanultam ezen a tanfolyamon, ami nagyon hasznos a munkámhoz. 
Ez a certificate a hitelesség kedvéért online is megtekinthető bárki által: 
Categories: Anglia, angol, angol tanulás, élethosszig tartó tanulás, booksandsoul, Nagy-Britannia, online kurzus, online tanfolyam, tanulás | Címkék: , , , , , , , , , | Hozzászólás

Nyár és könyvtár

Még egy kellemes, nyári, szombat délutáni sétánál se feledkezhetünk meg a könyvtárról 🙂 Már csak azért sem mert bárhol ott lehet! Mint például Cambridge közelében, egy kis faluban, Hemingford Abbotsban.

De amúgy Cambridge környékén máshol is találhatóak ilyen “phone box library”-k. Mint például Girtonban, ahol még használati utasítást is tettek mellé (pl: Köszönjük nem: egy zacskó könyv a földön hagyva 🙂




















És Bluntishamben:


































Categories: books, booksandsoul, BookStation, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog, mini-library, Nagy-Britannia, phone box library | Címkék: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Az anyaságról, idegen kultúrákról, magyar gyökerekről és a Zöld Kártya lottóról – beszélgetés Butala Viktóriával, a Mákvirágok Orlandói Magyar Óvoda és Kisiskola vezetőjével

(Books and Soul interjú – Pegán Anita, 2017. április)

Az internet előnyei között mindenképpen megemlíteném a barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás egyszerű megoldását. Azt hiszem, hogy csak és kizárólag ez tette lehetővé azt, hogy a mai napig kapcsolatban vagyok Butala Viktóriával, aki általános iskolai osztálytársam volt. Nyolc évig koptattuk együtt a padokat. Kedves kis közösség volt a mienk, értékes emberekkel, amit talán az is bizonyít, hogy ő a második, és nagyon valószínűnek tartom, hogy nem az utolsó osztálytársam, akivel interjút készítek a blogom számára.

Vikire, mint vékony kislányra emlékszem. Akkoriban általában mindenki a „körzetes” iskolába járt, így közel laktunk egymáshoz. Természetes volt, hogy délutánonként vagy esténként átmentünk egymáshoz. Így volt ez abban a Dohány utcai lakásban is ahol ők éltek. Többször is voltam ott, több osztálytársammal együtt. Tisztán emlékszem arra, ahogy társasjátékozunk a kis szobában és az anyukája, akit Boginak hívhattunk, mosolygós lényével kedveskedik nekünk. Viki nyaranta pedig apukájához ment a Balatonföldvárra. Ez, azaz elvált szülők gyerekének lenni, akkoriban azért nem volt mindennapi…

Viki aztán külföldön dolgozott, és egy időre el is vesztettük a kapcsolatot, majd egy osztálytalálkozó megszervezése, és ahogy említettem, az internet segített abban, hogy újra találkozzunk. Így tudtam meg sok-sok mindent róla azokról a dolgokról, amik az elmúlt években történtek vele.

Ünnepi pillanat a Mákvirágok óvodában

Ünnepi pillanat a Mákvirágok óvodában

Különösen a Mákvirágok Orlandói Magyar Óvoda és Kisiskola megalapítása és az ottani munkája miatt szerettem volna interjút készíteni vele, amellett, hogy úgy gondolom, élete tele van keserédes, megható, fordulatos és tanulságos történettel. A női szerepet pedig különösen sokféleképpen élte meg és sokféleképpen látta. Hát kezdjünk bele…

A Mákvirágok Óvoda megalapításához hosszú út vezetett. Talán kezdjük egy kicsit régebbről. Már – ha jól emlékszem – 20 éves korod táján külföldre mentél dolgozni. Mi az eredeti szakmád?

– Az általános iskola után Budapesten, az akkori Kállai Éva egészségügyi szakközépiskolában érettségiztem. Később a sors elég messze sodort ettől a szakmától. Fiatal éveimet a sport és a tánc töltötte ki.

– Mikor gondoltál először arra, hogy külföldön élj?

– Sajnos gyerekkoromban nem volt lehetőségem külföldre járni, így érettségi után hajtott a kíváncsiság, a kalandvágy. Mindig is nagyon szerettem utazni. Hosszabb-rövidebb időkre külföldön kezdtem munkát vállalni.

– Úgy tudom, több nyelvet is beszélsz. Melyek ezek és hogy tanultad meg őket?

– Mivel a magyar nyelvet nemigen értik meg külföldön, így rákényszerül az ember, hogy nyelveket tanuljon, ha külföldön él. Szerencsés módon több ország kultúráját is megismerhettem. Többek között olaszul, franciául, angolul folyékonyan beszélek, valamint a spanyol nyelv sem idegen számomra.

– A nyelvtudás milyen szerepet játszott az életedben? Szerinted mennyire fontos az ember életében?

– Ha külföldön élsz és dolgozol, szerintem elengedhetetlen a helyi nyelv elsajátítása. Nélküle nagyon nehéz érvényesülni. Persze kultúrától is függ. Például az  olaszok akár kézzel-lábbal is megértetik magukat. Ők kedvesek hozzád akár beszéled a nyelvüket akár nem. Ellentétben a franciák, akik, ha nem beszéled a nyelvüket, messzire elkerülnek. Épp ezért sokan rideg, barátságtalan embereknek tartják őket, pedig nekem nagyon pozitív élményeim vannak velük, és a mai napig sok francia barátommal tartom a kapcsolatot.

– Soha nem esett nehezedre a különböző kultúrákba beilleszkedni?

–     De igen! Három hónapot töltöttem Tokióban. Ez az idő, amit Japán fővárosában töltöttem, életem leghosszabb három hónapja volt. Érthetetlen volt számomra a viselkedésük, szokásaik es sajnos a konyhájuk sem áll közel hozzám. Ettől függetlenül talán innen tértem haza a legtöbb élménnyel és tapasztalattal. Imádtam a gyönyörű épületeiket. Turistaként egy csodálatos világ, de ott élni, más kultúrából érkezve, szerintem nagyon nehéz.

– Amerika sok embernek nagy álma… kijutni oda, a lehetőségek országába… ha jól tudom, te többször kijutottál oda a végleges letelepedésig is. Hogyan történt ez?

–  Magyarországról sokaknak valóban egy álomnak tűnik eljutni Amerikába, pedig itt is ugyanúgy meg kell dolgozniuk az embereknek a megélhetésért, mint bárhol máshol. Nekem többször is sikerült ide kilátogatnom hosszabb-rövidebb időre. Főként New Yorkba és Floridába. Véglegesen egy szerencsés lottóhúzás miatt tudtunk letelepedni itt. A sokak által ismert Amerikai Vízum Lottó kihúzottjaként tértünk vissza. Úgyhogy, aki kételkedne a programban, azt biztosíthatom, hogy valóban létezik és működik.

– Hogyan tudtál érvényesülni Amerikában? Milyen a nők helyzete szerinted az országban? 

– Mivel az emberek többsége bevándorló, elég könnyű beilleszkedni, főleg ha beszéled a nyelvet. Úgy gondolom, hogy a nők helyzete családalapítás szempontjából nem a legkedvezőbb. A fizetett szülési szabadság mindössze 6 hét. A magyarországi bölcsődének, illetve óvodának megfelelő intézmények 6 hetes kortól 5 éves korig fogadják a gyerekeket, nagyon magas összegekért. Ingyenes oktatás 4 éves kortól van, és az is csak napi 3 órában.
5 éves kortól már az általános iskola épületében ingyenes az oktatás. Még egy érdekességet említenék. Sok nő visszaül az iskolapadba a 40-es éveiben egy jobb anyagi biztonságot nyújtó szakma megtanulásának reményében.

– Nemrégen te is új irányba fordultál. A Facebookra kitett fotóidon láttam a lányaidat több más gyerek társaságában, ahogy magyar nemzeti ünnepeket ünnepelnek. Mi inspirált a magyar óvoda megalapítására?

– Miután megszülettek a lányaim, elkezdtem más magyar anyukák társaságát

Anyák Napja a Mákvirágok óvodában

keresni, annak reményében, hogy a gyerekeink együtt tudjanak játszani és magyarul beszélni. Szerencsés módon a csapatlétszám egyre nőtt, és szinte már miden hétvégére közös programokat szerveztünk. Amikor a nagyobbik lányom óvodás korú lett, kivételesen a tavaszi időszakban töltöttünk otthon két hónapot, így lehetőség volt rá, hogy Magyarországon óvodába járhasson. Az óvodai Anyák napi műsoron elérzékenyülve és egyben szomorúan ültem. Arra gondoltam, hogy talán ez lesz számomra az első és utolsó anyák napi műsor, mivel az Egyesült Államokban nem szokás a gyerekeknek műsorral készülni. Így nagy tervekkel tértem ide vissza, amiben az itteni magyar anyukák rögtön támogattak.

– Nehéz-e egy ilyen intézményt alapítani az USA-ban?

– Sajnos intézményalapításról még nincs szó, de a jövő terveiben szerepel. Az óvoda immár három éve működik, heti rendszerességgel, szombat délutánonként. Az első évben 3–6 éves korú gyerekekkel foglalkoztunk az otthoni óvodák mintájára. Szerettem volna nagy hangsúlyt helyezni azokra a hiányosságokra, amelyek itt nem adatnak meg egy óvodás korú gyermeknek, illetve a szüleiknek. Többek között a magyar népi hagyományok fenntartása, megismerése es ünneplése. Ezen kívül olyan apróságok, mint az, hogy minden gyereknek van ovis jele, a foglalkozások alatt naposaink vannak, mindig magyaros étel az uzsonna, és a ballagó ovisainknak pogácsával, magyar pénzzel tömött tarisznyát kapnak az évzáró műsor részeként. Ha már a ballagó ovisokról beszélünk, akkor hozzáteszem, hogy már kisiskolával is bővültünk (7–10 éves korosztály számára). Idén van az első osztályunk, akikkel az otthoni első osztályos tankönyvekből tanulunk írni és olvasni.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy nagyon közeli barátnőm van, aki egy fantasztikus óvónő, illetve most már óvodavezető. Az ő segítségére barmikor számíthatok. Ötleteivel, tanácsaival segíti az itteni munkámat. Az általa vezetett balatonföldvári Mesevár Óvodával „testvér óvodai” kapcsolat kialakítása van tervben.

Emellett az szakmai tudásomat is fejlesztem. Jelenleg itteni óvónő képzésre járok, amit a nyáron fogok befejezni, ezenkívül Magyarországon szervezett képzésen is részt vettem, amit kifejezetten a külföldön magyar gyerekeket tanító pedagógusoknak szerveztek a veszprémi Pannon Egyetemen.

– Az óvoda kapcsán beszélnél egy kicsit a magyargyerek.com versenyről?

– Nagyon ötletes kezdeményezésnek tartom ezt a Magyarországról meghirdetett versenyt, amelyre külföldön élő magyar gyerekek egyénileg, illetve magyar óvodák, iskolák csoportosan jelentkezhetnek. A verseny hossza nagyjából megegyezik a tanév hosszúságával. Ez időszak alatt mindig az évszaknak, aktuális ünnepeknek, hagyományoknak megfelelő feladatokat kell megoldani. Különböző korosztályok jelentkezését is várják. Tavaly mi is részt vettünk egy négy fős, 5–6 éves gyermekekből álló csapattal, akik az óvodánkat képviselték. Nagy örömünkre első helyezést értünk el a mi korosztályunkban.

– Hogyan használjátok az angol és magyar nyelvet a családban?

– Megmondom őszintén, egy fél évvel ezelőtt más lett volna a válaszom erre a

Viki a kislányaival

kérdésre. Mivel a férjem is magyar, így természetesen magyarul beszélünk otthon. Viszont a kisebbik lányom idén kezdett óvodába járni, így előtte csak minimálisan beszélt angolul. Az óvoda elkezdése változást hozott az életünkben. Az ebből adódó nyelvbeli „problémák” most újkeletűek nálunk. Ma már sajnos el kell fogadnom, hogy a játék nyelve az angol a két lányom között itthon. Kezdetben próbáltam ellenkezni, de ma már nem látom értelmét az ez ellen való küzdésnek. Úgy gondolom, hogy amíg hozzánk magyarul szólnak, és ha magyar társaságban vannak akkor magyarra váltanak, addig ez elfogadható. Egyébként nagyon érdekes a Mákvirágok oviban is megfigyelni ezt a váltást. Ott, míg az ovisok magyarul kommunikálnak és játszanak, addig a kisiskolásaimra sokszor rá kell szólni hogy itt bizony magyarul beszélünk.

– Igazság szerint te három gyermekes anyuka vagy. A két lányod mellett a testvéredet is te nevelted fel kisgyerek kora óta. Úgy gondolom, hogy ezzel nagy feladatot adott neked az élet. Beszélnél erről?

Viki és a családja

– Valóban hivatalosan három gyerekem van. A kisöcsém (aki most 22 éves) 6 éves volt, amikor elvesztettük az édesanyánkat. Az öcsém édesapja pedig pár évvel korábban már szintén elhunyt. Így az anyukánk halála után ő az én gyámságom alá került, ami valóban nagy feladat volt, hiszen én akkoriban, huszonévesként a világjáró életemet éltem, egy lelkileg sérült kisgyermek felnevelése pedig nem könnyű feladat. A férjemnek nagyon sokat köszönhetek, hogy abban a nehéz időszakban kiállt mellettünk és a mai napig „fiaként” említi az öcsémet. Az USA-ba történő kivándorlásunk során hivatalosan örökbe kellett fogadnunk őt, hogy velünk jöhessen, de ettől függetlenül testvérként neveltem fel, az anyukánk mindig is az anyukánk maradt.

– Érdekelne, hogy az életedet hogyan befolyásolta a gyerekkorod. Érezted-e hogy olykor le kell küzdeni dolgokat, amelyeket onnan hoztál. Úgy érzem, hogy sikerült minden nehézség ellenére egy kiegyensúlyozott életet megteremtened magad körül. Sok nő küzd azzal, hogy a gyerekkorában ért sebeket nem tudja feldolgozni és hatással van párválasztására, önbizalmára és az életére.

– Annak ellenére, hogy a szüleim egy éves koromban elváltak, és lényegében édesanyám egyedül nevelt fel, nem érzem úgy, hogy nehézségeim lettek volna gyerekkoromban. Ha belegondolsz, nem volt arról emlékem, milyen volt, amikor együtt voltunk mindannyian. Anyukámnak mindig is én voltam az első az életében, és hosszú évekig párkapcsolatai sem voltak. Minden szeretete és törődése rám összpontosult. Csakis vidám és jókedvű emlékeim vannak, míg lehetséges, hogy egy teljes családban élő gyereknek a veszekedések, kiabálások határozzák meg a gyerekkori emlékeit. Arról nem is beszélve, hogy Budapesten éltem anyukámmal, így a tanévet ott töltöttem. Viszont nyaranta az édesapámnál voltam a Balatonon. Gyerekként az egész nyarat a Balatonon tölteni fantasztikus élmény volt. Természetesen arra törekszem, hogy a gyerekeim anyával és apával közösen nőjenek fel, és az is nagy álmom volt, hogy édestestvérek legyenek a gyerekeim, akik mindig számíthatnak egymásra. Eddig jó úton haladok ezen célok megvalósításához.

Mákvirágok Orlandói Magyar Óvoda és Kisiskola elérhetősége:  

Honlap: http://makviragok.com/hu/kezdolap/

Facebook: https://www.facebook.com/M%C3%A1kvir%C3%A1g-%C3%93voda-%C3%A9s-Kisiskola-Orlando-724076594330835/

Categories: angol, általános iskola, barátság, bevándorlók, boldogság, booksandsoul, család, gyerek, gyermeknevelés, kétnyelvű gyerek, magyar óvoda, magyar óvoda külföldön, magyar iskola, magyar iskola külföldön, magyarok, magyarok külföldön, munka, USA, utazás | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

”Colour” – An Exhibition With My Colours 

One the many good things about Cambridge is that it can cause surprises even after two years. You can almost be addicted to the beauty and charm of this city. No one day is like the other. They are full of surprises: interesting meetings with different people, everyday, little miracles or life-changing events… and plenty of cultural experiences which one can not get enough of. Moreover, this city always exceeds itself. As if it wanted to say: ”I could give you more than you think. Look! I can be more beautiful today than I was yesterday.” It can be a night image behind Magdalene College, near the River Cam, that the full moon painted with silver, claret and green, colouring the slightly wavy water, the bridge, and the old building with its unique shades. Or it can be a message from an old doorway, from an alleyway that opens up unexpectedly from nowhere, or a lonely but proudly rolling boat: “You are lucky to see me.” And I had this feeling when I wandered into the 200-year-old Fitzwilliam Museum with a friend of mine last Sunday. I had been there several times, but that afternoon visit was accidental. And again, Cambridge gave me an “I can be more beautiful today than I was yesterday.” feeling when I entered the exhibition called ”Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts”. 

Especially as a librarian, I was in a flow, and this feeling took me from one book to the other: from a wonderful Bible from 1420-30, open at The Book of Genesis, decorated with a nicely painted initial ”I” that ran on the side of the old, cracked page, to a beautiful book from Boethius (1476), who is my favourite author from that time. Each volume made me feel the passage of time. I saw some Books of Hours (medieval prayer books) as well. The oldest manuscript was from 930-50, which was amazing! Of course, these are just some of the 150 manuscripts that were displayed, and most of them were more than 600-800 years old.  

The most interesting show-piece was a scroll by Sir George Ripley, who was an alchemist in the 16th century. It was at least 5 feet long and about 2.5 feet wide. You can read a poem about alchemists’ ”magic” on it.  And how does alchemy connect to writing manuscripts? It is said there were six colours that were made by alchemists and used for decorating books at the time. It must be true, because I think the moon used these colours that night when it allowed me to see how it painted that beautiful picture of Cambridge.  

Suggested links:

Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts:


Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts review – a rainbow of agony and ecstasy (The Guardian)


About George Ripley:



Categories: books, Cambridge, colour, Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts, Fitzwilliam Museum, librarian, library, manuscript | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

8 társasjáték gyerekeknek

A társasjátékok nagyon jól fejlesztik a gyermekek különböző képességeit, a kreativitásukat és nem utolsó sorban nyelvtanulásra is kiválóan alkalmasak. Az ajánlóm részben Angliában kapható játékokból áll (azonban többségük Magyarországon is megvásárolhatóak). Kis odafigyeléssel – akár családi körben is – nagyon jól használható nyelvtanulásra, gyakorlásra is a társasjátékozás. (Ehhez némi segítséget is szeretnék nyújtani az összeállításban.) Ezeket a játékokat au-paireknek is ajánlom, akik gondban vannak azzal, hogy mit is csináljanak a gyerekkel töltött x-edik órában… 🙂 Szóval ha már meguntátok a “Ki nevet a végén?”-t, akkor itt van néhány új játék 6-10 éves korú gyerekek számára. 


A játék során egy bárkában kell gyűjtenetek az állatokat, de a lényeg hogy párban nem animals_tartomehetnek fel a hajótokra (mert őket Noé viszi el). Eközben persze éhesek is, úgyhogy etetni is kell őket! A játék lényege, hogy minél több pontot érő állatot gyűjtsünk össze (a párban lévő állatok nem érnek pontot!) Szóval legyen belőlük egy, három, négy vagy akár öt a bárkátokon! 

Angol tanuláshoz:animals_felno

  • Az állatokat nevei: monkey, turtle, panda, zebra, tiger, rhino, crocodile, camel, hippo, giraffe, fox, elephant
  • Hasznos szavak: tile – vastagabb karton kártya amin az állatok találhatóak, cardboard ark – az összegyűjtött állatok elhelyezésére szolgáló karton bárka, food crate – étel láda, azaz az ennivaló kártyája, starting player flag – zászló amely jelzi a kezdő játékost, split a group – megfelez egy csoportot, split into two groups – két csoportra oszt

HECKMECK (más néven Pickomino)

Kiváló társasjáték a matematika gyakorlásra. Nagyon izgalmas játék, mivel heckmeck-dobozmég az utolsó pillanatban is fordulhat a kocka. A dominókon számok és giliszták találhatóak, melyek a játék során fontos szerepet kapnak, hiszen, mi a csirkék, akik a játékot játszuk, igazán szeretjük ezeket a “finomságokat”. (Mondanám, hogy nem kell ennyire beleélni magatokat, de ha egyszer játszottatok vele, nem fheckmeck-tilesogtok csodálkozni, ha utólag ilyen mondatok hagyják el a szátokat, mint “Emlékszel, amikor csirke voltál… ” stb. 🙂  A lényege a játéknak, hogy mindig egy számsort kell kialakítani és arra kell törekedni hogy mindig tudjad folytatni vagy időben hagyd abba! A játék során sok dobókocka dobás,  még több nevetés és némi bosszankodás vár! Az igazi giliszta barbecue élményért pedig extrák vásárolhatóak a játékhoz! 

Angol tanuláshoz:

  • Természetesen a számok neveit gyakorolhatjuk. 
  • Hasznos szavak: tile – dominó, die – dobokocka, dice – dobókockák, roll the dice – dobókockákkal dob, reroll – újra dob, chicken – csirke, worm – giliszta, more than … – több mint … , less than … – kevesebb mint … 

A játékról angol nyelvű ismertető (részletes szabályokkal)
Chris Marling honlapján


forbidden-islandEgy nagyon szép kivitelezésű társasjátékról van szó ez esetben. Már maguk a képek is megteremtik a játék különös atmoszféráját. 

A játék érdekessége, hogy ez egy kooperatív játék, tehát nem egymás ellen játszotok, hanem egymással a kincsek megszerzéséért. Nos itt igazán mód nyílik az angol gyakorlására a haladóbbaknak, mivel a stratégiát meg kell egymással beszélni. A szabályok egyszerűek, mégis sok meglepetést okoz ez a játék. Kinek milyen egyedi képessége van? Mikor süllyed el a sziget? Össze tudjátok-e gyűjteni a kincseket? Minderre választ lehet kapni e kalandos játék során. 

Angol tanuláshoz:

  • Hasznos szavak: shuffle the tiles – megkeveri a kártyákat, capture the treasures – megszerzi a kincseket, water level – vízszint és még sok más szót tudtok használni a játék közben

Angol nyelvű ismertető és további társasjáték ajánló 5-8 éves gyerekeknek Chris Marling honlapján található

Magyar nyelvű leírást itt találtok.

A Forbidden Island mellett a Fobidden Desert is jó szórakozást nyújt, amelyről itt olvashattok Christől.


Gyors játék, több játszható verzióval. A játék lényege, hogy minél előbb megtaláljátok az azonos képeket a lapokon. Angol szótanulásra kiváló játék, hiszen gyorsan kell, hogy eszetekbe jusson az adott szó, és azonnal ki is kell mondani. Hasznos, ha a játék megkezdése előtt minden képnek gyakoroljátok az angol nevét. (Esetleg egy listát is készíthettek, illetve a nehezebb szavakat kiírhatjátok egy papírra.) Például: kérdőjel – question mark, felkiáltó jel – exclamation mark… vagy adhattok saját nevet a képeknek. Egy kisfiúval játszottam, aki nem ismerte jin-jang jelet, ezért egyszerűen csak Kung fu pandának hívtuk 🙂 Később aztán megtanulta! Úgyhogy lehettek kreatívak! 


Ez a játék nagyon ismert Angliában és a számolás gyakorlására kiváló. Szinte észrevétlenül gyakorolható vele a számolás. Iskolai könyvtárakban például egy ilyen gyerekfoglalkozás nagyon hasznos lehet.

 Magyarországon úgy látom mostanság nem kapható, bár lehet, hogy csak épp azokban a webáruházakban, ahol én megnéztem. 

Bővebben a játékról angolul Chris Marlingtól itt olvashattok

 Két további játék, amelyben útvonalakat kell építeni, különböző városokat, helyeket összekötve: az ELFENLAND és a TICKET TO RIDE. Ezek a játékok sok vidám percet tudnak okozni.


cubesAngol nyelvtanulásra pedig a legjobb játékok a különböző témájú Story Cubes-ok (történet dobókockák). Természetesen magyarul is játszható. A történet témája lehet például: Tündérország, Batman, állatok stb. Az összes kockával (melyeknek minden oldalán egy ábra van) egyszerre kell dobni, majd a megjelenő figurákkal, tárgyakkal stb. egy történetet kell mondani. Magyar és idegen nyelvi tanórákon, iskolai könyvtárakban is jól lehet használni. 

Ha mást játszanátok az alábbi posztomat ajánlom: Puzzle-z!

Categories: ajándék, ajándék ötlet, Anglia, angol, angol tanulás, au-pair, babysitter, board game, board games, booksandsoul, család, gyerek, iskolai könyvtár, iskolai szünet, játék, játék szünidőre, játékos tanulás, logikai játékok, Nagy-Britannia, nanny, szabadidő eltöltése, társasjáték | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Colour – egy kiállítás az én színeimmel

Cambridge-ben az is jó, hogy még két év után is tud meglepetést okozni. Az ember szinte függővé válik ennek a kisvárosnak a hangulatától, bájától. Egyik nap sem olyan, mint a másik. Tele van meglepetésekkel: érdekes találkozások, hétköznapi, kis csodák, sorsfordító események… és sok-sok kulturális élmény, amivel nem lehet betelni. Ráadásul mindig-mindig túllicitálja önmagát ez a varázslatos hely. Mintha mindig azt akarná mondani: “Én még annál is többet tudok, mint gondoltad volna! Nézd! Én még annál is szebb vagyok, mint tegnap voltam!” Legyen az egy éjszakai kép, amelyet a telehold festett minap a Cam folyónál, a Bridge Streetnél, különleges ezüsttel, bordóval és zölddel színezve a kissé hullámzó vizet, a hidat és a Magdalene College régi épületét. Vagy legyen az egy érzés, amit egy régi kapualj, egy hirtelen, a semmiből nyíló sikátor, egy magányosan, de büszkén ringó csónak üzen: “Szerencsés vagy, hogy engem láthatsz!”. És ezt éreztem, akkor is, amikor a város immár 200 éves múzeumába, a Fitzwilliam Museumba, csak úgy véletlen, egy szombat délután betévedtem egy barátommal. (Ahol egyébként már többször voltam.) Tényleg csak akadt két szabad óránk aznap délután, és Cambridge megint egy “annál is szebb vagyok mint tegnap voltam!” élményt adott nekem a “Colour” című időszaki kiállításával.  

Különösen könyvtárosként egyik kiállított kézirattól a másikig sodort a “flow”. Itt egy 1320-40 között készült csodálatos Biblia. Kinyitva a Teremtés könyvénél, az első oldalon. Az I iniciáléja egészen az oldal aljáig lefutott, követve tovább a lap alsó szélének vonalát, majd a másik oldalon felfutva végződött a nagy műgonddal festett betű. Csodás, nagy méretű, kódexre hasonlító könyv volt ez, lapjainak alja igen csak megrepedezve, éreztetve az idő múlását. Amott Boethiustól egy csodás darab 1476-ból. Majd talán a legrégebbi kézirat i.sz. 930-50-ből. Aztán különlegesen szép képekkel néhány “Book of Hours”, imádságos könyv. S mindez csak néhány a kiállításon található 150 kéziratból, amelyek többsége 600-800 éves. 

Az egyik legérdekesebb darab egy alkimista kézirattekercse volt a XVI. századból. Legalább másfél méter hosszú és kb. 80 cm széles darab, George Ripleytól. A tekercsen egy vers olvasható az alkimisták “varázslatáról”. És hogyan kapcsolódnak az alkimisták a kéziratok készítéséhez? Azt mondják, volt hat szín, amelyet alkimiai folyamatok révén nyertek abban az időben, és használták fel a kéziratok készítéséhez. Én elhiszem, mert szerintem a telehold is ezeket használta azon az éjjelen, amikor megengedte látnom, ahogy megfesti Cambridge-t. 

Angolul ezt a postot itt olvashatod

Ajánlott linkek: 

A Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts c. kiállítás weboldala a Fitzwilliam Museum honlapján: 


A Guardian beszámolója a kiállításról:


George Ripley alkimistáról: 


Categories: alkimista, alkimisták, Anglia, Bible, Biblia, books, booksandsoul, Cambridge, colour, Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts, Fitzwilliam Museum, George Ripley, időszaki kiállítás, kézirat, kézirattekercs, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, középkor, librarian, library, manuscript, múzeum, régi könyvek, szinek, vallás | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

A Wren Library csodás, régi könyves gyűjteménye

Minap egy kis városi séta során olyan szerencsém volt, hogy a közönség számára napi két órán át nyitva tartó 13045546_1171992752841390_813879675_nkönyvtárba “botlottam”. Persze Cambridgeben nem nehéz “belebotlani” valamibe… hol egy kortárs kamarakiállítás, aztán a következő sarkon egy tehetséges zenész gitározik, majd belépsz egy ódon kapun, egy könyvtárba, ahol egy kéziratot láthatsz (bármely hétköznap, ingyen!) i.sz. 800-ból. Vagy ugyanitt egy másikat 1100-ból. Mivel fotózni nem szabad, sőt a telefonokat is ki kell kapcsolni, ezért sajnos csak a környék parkjáról tudtam illusztrációt hozni. Ellenben a könyvek megtalálhatóak digitalizálva!! Méghozzá itt a katalógusban, azaz a James Catalogue -ban:


Csak egy klikk a Catalogue Searchre, majd magától megjelenik “Only include virtual manuscript”. Egy OK gomb és már nézegethetjük is a szebbnél szebb réges régi könyvet, dokumentumot az egyes címekre kattintva. Régi könyves könyvtáros kollégáknak különösen ajánlom. Úgy mint például ezt a gyönyörű darabot is, amely Pál apostol levelét tartalmazza (XII. századból, illetve a XIII. század elejéből):


A Wren Library-ben, a Trinity College gyűjteményében, fantasztikus értékeket találunk. A kiállított dokumentumok között van például Shakespeare Lear királya 1609-ből. De találhatunk Aldus Manutiustól, illetve Boethiustól is dokumentumot. Utóbbi az 1100-as évekből. Az igazán gazdag gyűjteményben egyébiránt 1250 középkori dokumentum található.

Maga a könyvtárterem is gyönyörű. Tényleg kár, hogy nem lehet képeket készíteni, de a google-n rákereshető… Csodás, óriási, festett üvegablaka van. Díszítőelemként pedig a Trinity College-ban végzett, híres emberek márvány mellszobrait láthatjuk, mint például Isaac Newtonét.

Ha csak virtuálisan is, de ajánlom felkeresni a Wren Library-t!


Categories: Anglia, booksandsoul, Cambridge, digitalizálás, digitalizált gyűjtemény, digitalizált könyvek, könyv, könyvek, könyvtár, library, régi könyvek, virtuális gyűjtemény, Wren LIbrary | Címkék: , , , , , , , , , | Hozzászólás

Anglesey Abbey és Lord Fairhaven magánkönyvtára

Nemrég az Anglesey Abbey birtokon jártam. A Cambridgehez közel található birtok csodás – kb. 100 hektáros – parkja mellett kulturális csemegét is bőven szolgáltat.


Egy egész napot el lehet tölteni itt, tobzódva a természet szépségében, a kertben található szobrok látványában, nézegetve a kúriában lévő galéria képeit, megkóstolva a korhűen berendezett látványkonyhában készült ínycsiklandó édességeket, válogatva az antikvárium könyveiben. Betérhetünk a birtokon található malomba is, ahol őrölhetünk búzát. És természetesen üldögélhetünk egy kicsit a könyvtárszobában, magunkba szívva a könyvek illatát, és átélve a XIX. század hangulatát.

asztalLord Fairhaven (eredeti nevén: Huttleston Broughton) 1926-ban vette meg a birtokot és újította fel az épületet, amelyben XIX. század eleganciáját akarta megtartani. Egyfajta menedéket alakított ki a maga számára a gyorsan változó XX. században. Halála előtt, miután nem volt örököse, a National Trustra (nemzeti örökségvédő szervezet) hagyta a birtokot, azzal a céllal, hogy majd mindig „képviseljen egy gyorsan letűnt kort és életstílust.”

Tehát a birtok megvétele után Lord Fairhaven a házon teljes átalakítást végzett. A felújítás mellett, mint kultúra- és könyvtárművészetkedvelő, műgyűjtő ember, könyvtárszobával és galériával bővítette ki. A könyvtárszoba 1938-ra lett kész. Érdekessége, hogy polcai az 1934-ben lerombolt Waterloo híd tartócölöpeinek szil gerendáiból készültek. E magánkönyvtárban kb. 6000 dokumentumot találunk. A hangulatos helyiséget angol uralkodók portréival ékesítette. A dokumentumok között felfedeztem egyik kedves íróm Francois Rabelais könyvét. De található itt például egy igen régi térkép: The First English County Atlas, From Chichester Cathedral, Christopher Saxton, Atlas of the Counties of England and Wales. London, 1590 (?), illetve különleges növényismertető „kézikönyvek”, illetve építészetről szóló könyvek.

2013-ban jelent meg egy nagyon szép kiadvány (Mark Purcell, David Pearson, William Hale: Treasures from Lord Fairhaven’s Library at Anglesey Abbey címen) a könyvtár legszebb könyveinek válogatásából, mely könyvbe itt bele is lehet lapozni.

A birtok vendégei a könyvtár ablakára, az üvegbe vésték nevüket és látogatásuk évszámát. Közöttük volt a több híres látogató között VI. György király is.

A galéria képei között is felfedeztem egyik kedvencem, Constable, alkotását. Egyébként a Lord nagyon szerette a Windsor kastélyról készült képeket és ebből is van néhány a képtárában.

Azt hiszem, hogy Lord Fairhaven csodás szellemi örökséget hagyott az emberiségre, és lehetőséget biztosított arra, hogy egy felejthetetlen élményhez jussunk a birtoka megtekintése által. 

További, a birtokról készült saját készítésű fotóimat itt lehet megnézni: https://goo.gl/photos/aAPGP8mtJkdM5KKWA

Illetve az irodalomjegyzékben található oldalakon is csodás képek találhatóak.


National Trust oldala: http://www.nationaltrust.org.uk/anglesey-abbey-gardens-and-lode-mill

Great British Houses: Anglesey Abbey – A Stunning Country Home in Cambridgeshire: http://www.anglotopia.net/site-news/featured/great-british-houses-anglesey-abbey/

Anglesey Abbey: http://www.britainexpress.com/attractions.htm?attraction=221

Anglesey Abbey, Gardens and Lode Mill: http://www.thesuffolkguide.co.uk/blog/anglesey-abbey-gardens-and-lode-mill

Categories: Anglia, booksandsoul, könyv, könyvek, könyvtár, library, magánkönyvtár, Nagy-Britannia, UK | Címkék: , , , | Hozzászólás

Működteti a WordPress.com.