Monthly Archives: április 2012

A könyvtár, mint találkozóhely norvég szemmel

A könyvtár, mint találkozóhely norvég szemmel – Prof. Ragnar Audunson előadásának margójára

A könyvtáraknak, mint nyilvános tereknek meg van a lehetőségük arra, hogy a helyi közösségek legelevenebb részeivé váljanak, hiszen az egész társadalom számára kínálnak szolgáltatásokat. A könyvtár a kapcsolatok kialakításának egyik nélkülözhetetlen feltételét biztosítja: a teret a találkozásra.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Informatikai és Könyvtártudományi Intézete szervezésében 2012. április 19-én az ELTE Egyetemi Könyvtár dísztermében Prof. Ragnar Audunson[1] erről a térről beszélt „Public libraries as meeting places” – „Közkönyvtárak, mint találkozóhelyek” című előadásában. (Az előadást magyar nyelvre fordította, és korreferátumot tartott Barátné dr. Hajdu Ágnes az ELTE BTK és a SZTE JGYPK oktatója.)

Most – a teljesség igénye nélkül – csak néhány, az előadás számomra érdekes momentumáról írok.

A norvég professzor a PLACE projektet mutatta be. (A mozaikszó a „Public Libraries as Arenas for Citizenship”-ből ered, ami magyarul körülbelül annyit tesz: „A közkönyvtárak, mint az aktív állampolgárság terei”). A projekt általános célja többek között az volt, hogy megvizsgálják a lehetőségét annak, hogy a multikulturális helyi közösségekben működő közkönyvtárakat miként lehetne olyan helyszínekké formálni, hogy valódi találkozóhelyek legyenek, és előmozdítsák a demokratikus folyamatokhoz szükséges kultúrák közötti kommunikációt.

Az egyik fő kérdés az, hogyan tud a könyvtár szerepet vállalni a bevándorlók integrációs problémája megoldásában (bár most, hogy leírom ezt a szót, eszembe jut, hogy a „probléma” kifejezést nem hallottam az előadás során…), hogyan tudja a könyvtár a különböző kulturális és vallási hátterű embereket közelebb hozni egymáshoz.

 A norvég látásmód megértéséhez talán az is hozzájárul – amit érdekességként megemlítek –, hogy norvégnak eleve két irodalmi nyelve van: a bokmäl és a nynorsk. Mindkettő egyenlő rangú hivatalos nyelv az országban. Ebből a szempontból Norvégia kivételes helyzetű Európában. Törvény van arra, hogy a két nyelvet milyen mértékben kell a médiában használni. Az iskolákban pedig az egyik nyelvet fő-, míg a másikat melléknyelvként választják a gyerekek.  Nehezíti a helyzetet, hogy a két nyelven belül különböző variánsok vannak, mind az írott, mind a beszélt formában. Természetesen más ez a „belügy”, és más az a tény, hogy ma a teljes népesség 11%-a bevándorló.  

Norvégiába főként Irakból, Szomáliából, Bosznia-Hercegovinából, Oroszországból és Afganisztánból jönnek bevándorlók. Oslo népességének a 25% „non western immigrants”, azaz nem nyugat-európai kulturális hátterű bevándorló. Vannak iskolák, ahol a tanulók 70-80%-a bevándorló.

Érdekesség, hogy muszlim nőket/lányokat – más nyilvános közösségi terekkel szemben – a könyvtárakba elengedik, mert a muzulmán családok biztonságos helynek tekintik. Ezeknek a lányoknak, asszonyoknak a könyvtárban nyílik módjuk a társadalmi szokások megismerésére, a szocializációra és az integrációra. Aki csak egy kicsit is ismeri az hagyományaikat, tudja, hogy ez milyen nagy dolog!

Ebből is látszik, hogy a könyvtár mennyire alkalmas a társadalmi feszültségek oldására, és valóban lehet egy olyan hely, ahol mód van egymás megismerésére és megértésére.

 Ragnar Audunson professzor előadásában a mindennel kapcsolatos jó szándék feltételezése fogott meg leginkább. Példaként említette, hogy akár ott hagyná a pénztárcáját az előtte lévő asztalon, mert feltételezi a jó szándékot. Ez a bizalom az, ami szerinte a társadalmi lét alapja kell, hogy legyen. És kinn is hagyná az asztalon a tárcáját, mert feltételezi, hogy nem vinnék el onnan! A politikai életben pedig „A” pártnak és „B” pártnak is jó szándékot kell feltételeznie egymás lépéseiről, döntéseiről.

A PLACE projekt – ami több éven át tartott – érdekessége számomra az is, hogy a lebonyolításában egyetemisták és PhD hallgatók is részt vettek. Jó lenne, ha itthon is lennének olyan projektek, amelybe a hallgatók bekapcsolódhatnának, így jobban beleláthatnának már tanulmányaik idején a szakmába, a könyvtárak igazi világába.

Több információ található a PLACE projektről, a norvég nyelvi jogokról és bevándorlási helyzetről, valamint az előadás témájáról az irodalomjegyzékben.

Irodalomjegyzék:

Svanhild Aabø, Ragnar Audunson and Andreas Vårheim: How do public libraries function as meeting places?

http://munin.uit.no/bitstream/handle/10037/3099/article.pdfURN?sequence=5

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat honlapján (az előadáson készült képekkel és az előadás diáival): http://konyvtar.elte.hu/web/hu/node/1987

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE BTK honlapján:

 http://www.btk.elte.hu/hir?id=NW-855

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról (az előadás meghallgatható és a diák is megtalálhatóak itt) – ELTE BTK KT Blog :

http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Bodrogi Enikő: Nyelvi jogok Norvégiában.

http://klimala.web.elte.hu/18/10MBodrogiEniko.pdf

Az előadás meghirdetése:

http://katalist-to-feed.blogspot.com/2012/04/katalist-prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Koller Inez:  Migrációs tendenciák Európában

http://publikon.hu/application/essay/490_1.pdf

Ragnar Audunson: The public library as a meeting-place in a multicultural and digital context: The necessity of low-intensive meeting-places

http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?articleid=1465043

Tóth Máté: A könyvtár mint találkozóhely – A PLACE projekt. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2009. 7. sz.

http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-konyvtar-mint-talalkozohely-a-place-projekt/

(A fenti linkek letöltési ideje: 2012. április 23.)


[1] Prof. Ragnar Audunson az Oslo and Akershus University College of Applied Sciences tanára és az European Association for Library & Information Education and Research (EUCLID) volt elnöke

Reklámok
Categories: bevándorlók, ELTE, könyvtár, könyvtáros, Norvégia | Címkék: , , , , | Hozzászólás

Könyvajánló – könnyed olvasmányok

Két könnyed olvasmány – az “Egyetlen szerelmem” és az “Ízek, imák, szerelmek” – messzi tájak kedvelőinek, spirituális útkeresőknek, illetve angolul tanulóknak:

Tony Parsons: Egyetlen szerelmem (One for My Baby). Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004.

Tony Parsons regényei könnyed olvasmányok, amelyek főként a társas viszonyok bonyolultságát, nehézségeit, heartbookszépségét tárják elénk. És tényleg csak enyhén giccsesek! A szerző valahogy nagyon eltalálja azt az érzelmi hangulatot, ami a giccs előtt van úgy két lépéssel. Kellően irónikus, nosztalgikus, romantikus, sőt, van, amikor reális.

E regényében a házastársi, apa-fia, anya-fia kapcsolatok kapnak fő szerepet, illetve különös jelentőséggel bír a nagymama alakja.

A főszereplő, Alfie Budd (30 év körüli férfi), aki megtalálta egyetlen szerelmét, és hamar össze is házasodott vele. Rose azonban meghalt egy balesetben. Számomra a szituáció némileg hajaz a híres „Love story” szerelmes párjára. Mind karakterükben (különösen Rose személyiségében) és hasonló történetükben is. Tulajdonképpen nem derül ki, hogy mitől is volt annyira jó ez a kapcsolat, de Rose korai halála után talán természetes is, hogy egy idealizált emlék marad meg Alfie-ban, amely nem engedi, hogy tovább lépjen. A férfi nem hisz abban, hogy lehet még egy esélye a szerelemre. Szerinte ez volt az „egyetlen szerelem” az életében.

Szüleihez költözik, s mint angol tanár helyezkedik el, és jobbára tanítványaival bonyolódik sehova sem vezető viszonyokba. Parsons regényeinek a fő erénye az, hogy nagyon jól ábrázolja a női érzéseket is. Ehhez kapcsolódva kiemelném azt a helyzetet, amikor Alfie Budd egyik barátnője terhes lesz. Nagyon érzékenyen és reálisan ír a szerző az abortuszról. Arról, hogy ez a férfi és ez a nő hogyan élik meg ezt az igazán embert próbáló helyzetet. A gyermekvállalás kérdése egyébként többször megjelenik a regényben. Volt felesége valamiért nem esett teherbe. A történet utolsó mondata pedig számomra igazán beszédes, és egyben megható is: „… csatlakozom a többiekhez, akik arra várnak, hogy leeresszék a hajóhidat, mindnyájan mennénk már utunkra, és csendes várakozás érződik a levegőben, mint amikor valaki ráfordul a hazafelé vezető útra, vagy mint amikor egy kisgyermek várja, hogy megszülethessen.” (p. 391.)

A történet nagy része Londonban (egy kisebb pedig Hongkongban) játszódik. Londonról nagyon átélhető leírást ad a szerző. Szinte ott éreztem magam a londoni utcákon, parkokban, ahogy olvastam a leírásokat. Aki szereti ezt a várost, kellemes élményeket, hangulatokat idézhet fel: „Amikor már nem bírunk többet inni, végigsétálunk a City Road és az Upper Street teljes hosszán, fekete taxit kajtatva. Elérjük a Highbury Corner túlsó végét, ahol gazdagság és elegancia hirtelen váltással a szegénységnek és funkcionalitásnak adja át a helyét, de még mindig nem sikerült kocsit fognunk. Piszkossárga fény vonja be a lepukkant üzletek sorát.”

Haladó angol nyelvtudással tökéletes nyelvgyakorlást nyújt a könyv eredeti, angol nyelvű változata. Nagyon ajánlom! (Kikölcsönözhető a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból: www.fszek.hu)

Megjegyezném, hogy Parsons regényeiben több visszatérő karakter és helyzet van, és karakterei nem igazán újulnak meg. Ezért némi időkihagyással ajánlom kézbe venni további regényeit. Ezek kellemes időtöltést nyújthatnak egy-egy esős nyári délutánon vagy utazás idején. Ilyen az „Apa és fia”, amelynek ajánlom film változatát is DVD-n. (Csak angolul találtam meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, de egészen jól érthető, akár közepes angol nyelvtudással is!) Az „Apa és fia” folytatása pedig „Férj és feleség” címmel jelent meg.

Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (Eat, Pray, Love). Ulpius-ház könyvkiadó Kft., Budapest, 2010.

 Elizabeth Gilbertet ez az önéletrajzi regény tette híressé. Az önéletrajzi jelleg az egyik nagy erénye a könyvnek.eatlovepray

A könyv természetesen nagyon is amerikai. Minden meg van benne, ami a sikerhez kell. De most eltekintek a történet néhány előre sejthető fordulatától, és inkább arról írok, amiért érdemes elolvasni ezt a könyvet. Nekem tetszettek a tájak, városok és az egyes népekre jellemző szokások bemutatása. Ugyanis sok helyütt (de megfelelő arányban) tartalmaz a regény ismeretterjesztő részeket. Érdekes jobban megismerni az olasz, az indiai és indonéziai életet, így például az indonéz nőket vagy a férfi-nő kapcsolatok jellegét vagy az indiai asramban folyó életet. A meditációk és mantrák közül pedig érdemes kipróbálni egyet-egyet – no, nem a szanszkrít Guru-gítára gondolok 🙂 -, akihez közel áll az ilyesmi.  Akik kezdő meditálók, azoknak pedig hasznos lehet az, ahogy Gilbert a meditáció végzése közbeni problémáiról és azok leküzdéséről beszél: “Mint a legtöbb emberszabású lény, én is meg vagyok áldva azzal, amit a buddhisták úgy neveznek, hogy “majomelme” – a gondolataim ágról ágra ugrálnak, … Régmúlt dolgoktól kezdve az ismeretlen jövőig, az elmém vad ugrásokkal, zabolátlanul és fegyelmezetlenül szeli át az idő folyamát, és percenként többtucatnyi új ötlettel áll elő.” (p. 186.)

A történet egy házasság válságával kezdődik. Ebben az időszakban elég kemény depresszió gyötri a főhőst. (Ez a filmben ilyen súllyal nem jelenik meg.) Számomra már-már túl hosszan tárgyalja a betegségének történetét (közben előre is lapoztam, hogy teljesen őszinte legyek), de később értelmet kapott ez a sok oldalas felvezetés, mert a három országban történő utazás végére valóban sokkal kiegyensúlyozottabb lesz Elizabeth, és a történet lényege pont ebben áll.

 Számomra a filmben fogalmazódott meg világosabban a másik mondanivalója a történetnek: az elengedés: „Teljes szívedből bocsáss meg neki, BOCSÁSS MEG ÖNMAGADNAK, és engedd el.” (p. 259.) Azt hiszem, hogy ezt a gondolatot nem lehet elégszer tudatosítani az életben, mert az ember hajlamos a megbocsátásról megfeledkezni.

 És ha már a filmnél tartunk: a film leginkább a könyv reklámjának tekinthető. Jó látni azokat a tájakat, amelyeken a hősnő járt: hangulatos olasz utcácskák, az indiai asram vagy az indonéz táj, és az ott élő emberek. Ellenben a könyv történetének egyes lényeges elemeit nem látjuk viszont a filmben, ami néhol homályossá teszi az ok-okozatot a cselekményben.

Számomra Julia Roberts nem lényegül át Elizabeth Gilbertté. Végig olyan érzésem volt, mintha maga Julia Roberts  járta volna végig az utat. Nem volt túl jó választás a szerepre. Sokszor csak nagy, kerek szemekkel áll a jelenetekben, mintha mindig csodálkozna – talán azon, hogyan megkapta a szerepet?. (Ez volt ugyanis a nagy visszatérése – évekig nem filmezett a gyermekei miatt.) Másrészt már vártam, hogy mikor jelenik meg menyasszonyi ruhában (ez is eljött elég hamar…)

 A történet egyes motívumai és hangulatai számomra a „Napsütötte Toscana” című filmet idézte, amely nekem sokkal jobban tetszett.

 És ha egy üzlet beindul… a film ihlette termékek már kaphatóak. Parfümök, mécsestartók és minden ami „Eat, Pray, Love”:

http://www.realbeauty.com/health/wellness/eat-pray-love-beauty-products#slide-1

Parfümtől a párnahuzatig: Eat, Pray, Love-dömping:

http://femina.blog.hu/2010/08/17/parfumtol_a_parnahuzatig_eat_pray_love_domping

A történet folytatás „Hűség” címmel jelent meg.

Fotók: 

http://www.flickr.com/photos/silkegb/3507441358/sizes/o/in/photolist-6kWy7S-6uL9Mc-6DdMDX-6DN8w6-6DPTK1-6Kr9W7-6Qurvx-6QuryT-6Quubi-6Quuvi-6QuuzD-6QyvYy-6Qyw23-6Qyxcs-6QyywY-6QyyN5-6QyzzJ-6Vxixd-72xNFE-763iQZ-79tHRK-79y6Vd-7rtkww-7tN1AA-7vHYMp-e5GNja-9K3BPW-7MJbVV-7MNbqG-7MJc1p-7MNbvC-7MNbSA-7MNbBA-8mPL7v-7MJcaM-8ZzPUx-8qZ13G-7XqqMD-bynuuv-c4jViS-e6BsCN-bc983v-ez21vv-81iz2f-7VGRqa-9gWViM-7XtEdo-b1X6yF-8WSuyc-81VTXx-7JUG49/

http://www.flickr.com/photos/bkphtgrphy/4889740120/sizes/o/in/photolist-8s6co9-a1QtJV-9bhVZn-aozcuc-fLV4Be-apzXf3-8ieo4X-8G5mFB-8G8woG-8FcUj6-9oQyXD-9gjjCQ-9oQysX-9gjjCb-9oQz7g-9oTDhf-9oTD53-9oTDPJ-9ggdTx-9gjj8G-9ggd2r-9gjiEb-9ggcRc-9ggeQV-9oQyCT-9oTDpU-98mCbf-9mGXfL-9vMxGY-9vNmQ1-9vPj8Q-9mDTtP-9vJz9D-9vMMuh-9mCpcP-9mAqZT-9vMUkL-9mFXqY-9mCstr-9vLfbt-9vMv5w-9vN5SQ-9mDV6i-9mDjCu-9mAsaz-9mx3et-9vNkdC-9vNxju-9vPfd3-9vLnbX-9mGThW/

Categories: könyv, könyvajánló, könyvek, könyvtár | Címkék: , , , | Hozzászólás

Könyvtárosok világnapja – április 14.

Április 14-én van a Könyvtárosok Világnapja, amelyet két nagy szervezet az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége – ALA), és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége – IFLA) kezdeményezett. Célja hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok által nyújtott értékekre.

Ünneplésként néhány, a kedvenc könyvtáraim közül:

Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára

A kollégiumi könyvtár története egyidős az iskoláéval. Valamikor az 1520-as évek második felében alapították. A könyvtárnokok mindig idősebb dikákok közül kerültek ki. Egy akkori könyvtárnok így vall a munkájáról: „Én – N.N. – a sárospataki iskola könyvtárnoka, szentül ígérem, hogy az iskola törvényei szerint, a közösségnek minden reám bizott vagyonát hűségesen megőrzöm és arról gondoskodom. Mindenekben nem a magam, de a közhasznot tekintem.”

További részletek itt olvashatóak:

http://www.unitas.hu/tagkonyvtar/sarospataki-reformatus-kollegium-tudomanyos-gyujtemenyeinek-nagykonyvtara

Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma

A Világörökség címet viselő Pannonhalmi Bencés Főapátság, benne a Főapátsági Könyvtár az egyetemes és nemzeti kulturális örökség és vagyon része. Egy pannonhalmi kirándulással szép élménnyel gazdagodhatunk. És ha már ott járunk, feltétlenül nézzük meg ezt a gyönyörű könyvtárat!

http://bences.hu/cikk/konyvtar.html

http://www.unitas.hu/tagkonyvtar/f-ap-ts-gi-k-nyvt-r-pannonhalma

Jay Walker fantasztikus magánkönyvtára

Jay Walker, amerikai dúsgazdag üzletember, így vall a könyvtáráról: “Vállalkozóként kutató-fejlesztő laboratóriumot nyitottam – vonzódom az emberi kreativitáshoz és képzelőerőhöz. Körülbelül tíz éve érte el a gyűjteményem azt a méretet, hogy egy külön szobát, egy könyvtárat kellett építenem neki, olyat, ami méltó az emberi képzelőerőhöz.”

További részletek itt találhatóak:

http://hvg.hu/panorama/20090806_geek_konyvtar

Sok kép és angol nyelvű bemutatás Walker könyvtáráról:

http://www.examiner.com/interior-decorating-in-san-diego/high-tech-display-of-geek-history-inside-the-best-personal-library-the-world

http://medgadget.com/2011/05/a-visit-to-jay-walkers-library-the-history-of-human-imagination.html

Programajánló

 Az e nap alkalmából tartott rendezvények közül ajánlom az ELTE Egyetemi Könyvtár programját 2012. április 14-én 10-16 között:

http://konyvtar.hu/hirek/1596

Categories: könyvek, könyvtár, könyvtáros | Címkék: , , | Hozzászólás

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.