Monthly Archives: augusztus 2012

Gárdonyi olvasmányai és könyvtára

Augusztus 3-án született Gárdonyi Géza (1863-1922). Ez alkalomból szeretnék az író olvasmányairól, könyvtáráról, valamint a könyvtárakkal kapcsolatos – kevésbé közismert – tevékenységéről írni. 

Néhány éve egy interjút készítettem az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Akkor találkoztam Varga Zitával, aki Gárdonyi könyvtáráról írt szakdolgozatot, amely könyv formájában is megjelent.[1]

gárdonyi géza

Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára

A dolgozat nem csak az író könyvtárába ad betekintést, hanem gyermekkorát, tanulmányait, tanítóskodását, újságírói éveit is bemutatja, valamint a könyvekhez és a könyvtárakhoz fűződő viszonyát is megismerhetjük, amely által közelebb kerülhetünk az író személyéhez. E – közérthetően fogalmazott, egyben színvonalasan megírt – dolgozat elolvasása után sokkal jobban megértettem az „Egri csillagok”, a „Láthatatlan ember” és még sok regény, elbeszélés és novella szerzőjének életét, motivációit, személyiségét.

 Gárdonyi könyvtára

 Gárdonyi könyvtára a dualizmuskori értelmiségi és ezen belül az írói-házi magánkönyvtárak egyik nagyon szép példája, amely egy tudatosan kiépített munkakönyvtár volt. Gárdonyi számára – az állomány nagyságából és összetételéből ítélve – ez többet jelentett, mint könyvgyűjtési kedvtelést. A majd’ tízezer kötetes könyvtárban magyar nyelvű könyvek és folyóiratok mellett több nyelven találhatóak dokumentumok. Akkoriban kevés gyűjtemény érte el ezt a nagyságrendet. Mára a Gárdonyi-hagyaték állománya 3628 mű – 4903 kötet.

 Gárdonyi és a könyvtárak

 De nem csak magánkönyvtárát gyarapította, hanem elkötelezettje volt a könyvtárügynek is. A népművelés legfontosabb feladatának a falusi könyvtárak felállítását és továbbfejlesztését tartotta. Három könyvtárnak is megvetette az alapját jelentős könyvadományaival. Ezek közül az egyik az egri Irgalmasok Kórházában lévő könyvtár volt.

 Gárdonyi olvasmányai

 Zita dolgozata a magánkönyvtár állományának elrendezése, gyarapításának formái, tematikai vizsgálata mellett olvasmányosan ismerteti az író könyvekhez fűződő érzelmi, lelki viszonyát.

Gárdonyi szerint a lélek késő vénségéig fejlődik, és sok lépcsőfokon halad felfelé. Éppen az ember olvasmányai azok, amelyből ki-ki megítélheti saját fejlődésének adott állomását. Az író a meséktől a teológiai, filozófiai és lelki olvasmányokig nyolc fejlődési szakaszt állapít meg az életünk során. Esetleg érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mostanában kézbe vett olvasmányaink vagy bizonyos életszakaszunkban olvasott művek milyen tükröt tartanak/tartottak nekünk.   

„Minden műnek akkora az értéke, amekkora rezgést kelthet a szívekben.”[2] – Gárdonyi igazi értékeknek csak azokat a műveket tartotta, amelyek minden műveltségű szintű emberben azonos szép rezgést keltenek. Ilyen például a Biblia, a lírai versek és általában a mély érzéseket hordozó művek, mint Poe Hollója, Szabolcska Grand Cafeja, Szent Ferenc legendája, a Szózat és a Himnusz. „Szerinte csak az az örökszép, amit szívünkkel olvasunk.”[3] Olvasmányai közül kiemelkedik Büchner, aki úgy hatott rá, mint a dermesztő méreg, Darwin, akinek a hatását a fagyolvasztó tavaszi napsugárhoz hasonlította és Buddha beszédei, amely szerinte a mesebeli élet vize, amely örök életerőt ad.

Mesterkönyv – Írói főgondom: keresem az emberben az angyalt.”[4]

Gárdonyi az írás fortélyairól Mesterkönyvében, illetve Mesterfüzetében ír (eredetileg titkosírással).

„Csak olyan történetet írj, amelynek a hősét érzed. Szereted, vagy hogy valaki más szereti, vagy hogy ő szeret valakit. Az olyan figurát, akit nem aranyoz be semmiféle szeretet, csak szemléljük. Mihelyt azonban van valakije, vagy ő valakije valakinek, nekünk is valakink.[5]

Irodalomjegyzék:

VARGA Zita: Gárdonyi Géza könyvtára. Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000. http://moly.hu/konyvek/varga-zita-gardonyi-geza-konyvtara

 GÁRDONYI Géza: Titkosnapló. (Benne a „Mesterkönyv” is.) Megtalálható teljes szöveggel (!) a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: http://mek.oszk.hu/07000/07048/  Benne bővebben olvasható Gárdonyi titkosírásáról és írói fogásairól, eszközeiről, írással kapcsolatos ajánlásairól.

Látogatásra ajánlom:

Gárdonyi Géza emlékmúzeum – Eger: http://eger.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Gardonyi-Geza-Emlekmuzeum.html

Gárdonyi Géza emlékház – Gárdony: 

http://www.vendegvaro.hu/gardonyi-geza-emlekhaz-gardony

 


[1] Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000.

[2] Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online: http://mek.oszk.hu/07000/07048/

[3] Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000. 60. p.

[4] Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online:  http://mek.oszk.hu/07000/07048/

[5]Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online:  http://mek.oszk.hu/07000/07048/

Reklámok
Categories: írás, Gárdonyi Géza, könyv, könyvajánló, könyvek, könyvtár | Címkék: , , , , , | 1 hozzászólás

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.