books

Nyár és könyvtár

Még egy kellemes, nyári, szombat délutáni sétánál se feledkezhetünk meg a könyvtárról 🙂 Már csak azért sem mert bárhol ott lehet! Mint például Cambridge közelében, egy kis faluban, Hemingford Abbotsban.

De amúgy Cambridge környékén máshol is találhatóak ilyen “phone box library”-k. Mint például Girtonban, ahol még használati utasítást is tettek mellé (pl: Köszönjük nem: egy zacskó könyv a földön hagyva 🙂

 

 

 

 

 

 

 

 

Longstantonban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És Bluntishamben:

butis

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reklámok
Categories: books, booksandsoul, BookStation, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog, mini-library, Nagy-Britannia, phone box library | Címkék: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

”Colour” – An Exhibition With My Colours 

One the many good things about Cambridge is that it can cause surprises even after two years. You can almost be addicted to the beauty and charm of this city. No one day is like the other. They are full of surprises: interesting meetings with different people, everyday, little miracles or life-changing events… and plenty of cultural experiences which one can not get enough of. Moreover, this city always exceeds itself. As if it wanted to say: ”I could give you more than you think. Look! I can be more beautiful today than I was yesterday.” It can be a night image behind Magdalene College, near the River Cam, that the full moon painted with silver, claret and green, colouring the slightly wavy water, the bridge, and the old building with its unique shades. Or it can be a message from an old doorway, from an alleyway that opens up unexpectedly from nowhere, or a lonely but proudly rolling boat: “You are lucky to see me.” And I had this feeling when I wandered into the 200-year-old Fitzwilliam Museum with a friend of mine last Sunday. I had been there several times, but that afternoon visit was accidental. And again, Cambridge gave me an “I can be more beautiful today than I was yesterday.” feeling when I entered the exhibition called ”Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts”. 

Especially as a librarian, I was in a flow, and this feeling took me from one book to the other: from a wonderful Bible from 1420-30, open at The Book of Genesis, decorated with a nicely painted initial ”I” that ran on the side of the old, cracked page, to a beautiful book from Boethius (1476), who is my favourite author from that time. Each volume made me feel the passage of time. I saw some Books of Hours (medieval prayer books) as well. The oldest manuscript was from 930-50, which was amazing! Of course, these are just some of the 150 manuscripts that were displayed, and most of them were more than 600-800 years old.  

The most interesting show-piece was a scroll by Sir George Ripley, who was an alchemist in the 16th century. It was at least 5 feet long and about 2.5 feet wide. You can read a poem about alchemists’ ”magic” on it.  And how does alchemy connect to writing manuscripts? It is said there were six colours that were made by alchemists and used for decorating books at the time. It must be true, because I think the moon used these colours that night when it allowed me to see how it painted that beautiful picture of Cambridge.  

Suggested links:

Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts:

http://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/colour

Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts review – a rainbow of agony and ecstasy (The Guardian)

https://www.theguardian.com/artanddesign/2016/jul/28/colour-the-art-and-science-of-illuminated-manuscripts-review-a-rainbow-of-agony-and-ecstasy

About George Ripley:

https://en.wikipedia.org/wiki/George_Ripley_(alchemist)

 

Categories: books, Cambridge, colour, Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts, Fitzwilliam Museum, librarian, library, manuscript | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

Colour – egy kiállítás az én színeimmel

Cambridge-ben az is jó, hogy még két év után is tud meglepetést okozni. Az ember szinte függővé válik ennek a kisvárosnak a hangulatától, bájától. Egyik nap sem olyan, mint a másik. Tele van meglepetésekkel: érdekes találkozások, hétköznapi, kis csodák, sorsfordító események… és sok-sok kulturális élmény, amivel nem lehet betelni. Ráadásul mindig-mindig túllicitálja önmagát ez a varázslatos hely. Mintha mindig azt akarná mondani: “Én még annál is többet tudok, mint gondoltad volna! Nézd! Én még annál is szebb vagyok, mint tegnap voltam!” Legyen az egy éjszakai kép, amelyet a telehold festett minap a Cam folyónál, a Bridge Streetnél, különleges ezüsttel, bordóval és zölddel színezve a kissé hullámzó vizet, a hidat és a Magdalene College régi épületét. Vagy legyen az egy érzés, amit egy régi kapualj, egy hirtelen, a semmiből nyíló sikátor, egy magányosan, de büszkén ringó csónak üzen: “Szerencsés vagy, hogy engem láthatsz!”. És ezt éreztem, akkor is, amikor a város immár 200 éves múzeumába, a Fitzwilliam Museumba, csak úgy véletlen, egy szombat délután betévedtem egy barátommal. (Ahol egyébként már többször voltam.) Tényleg csak akadt két szabad óránk aznap délután, és Cambridge megint egy “annál is szebb vagyok mint tegnap voltam!” élményt adott nekem a “Colour” című időszaki kiállításával.  

Különösen könyvtárosként egyik kiállított kézirattól a másikig sodort a “flow”. Itt egy 1320-40 között készült csodálatos Biblia. Kinyitva a Teremtés könyvénél, az első oldalon. Az I iniciáléja egészen az oldal aljáig lefutott, követve tovább a lap alsó szélének vonalát, majd a másik oldalon felfutva végződött a nagy műgonddal festett betű. Csodás, nagy méretű, kódexre hasonlító könyv volt ez, lapjainak alja igen csak megrepedezve, éreztetve az idő múlását. Amott Boethiustól egy csodás darab 1476-ból. Majd talán a legrégebbi kézirat i.sz. 930-50-ből. Aztán különlegesen szép képekkel néhány “Book of Hours”, imádságos könyv. S mindez csak néhány a kiállításon található 150 kéziratból, amelyek többsége 600-800 éves. 

Az egyik legérdekesebb darab egy alkimista kézirattekercse volt a XVI. századból. Legalább másfél méter hosszú és kb. 80 cm széles darab, George Ripleytól. A tekercsen egy vers olvasható az alkimisták “varázslatáról”. És hogyan kapcsolódnak az alkimisták a kéziratok készítéséhez? Azt mondják, volt hat szín, amelyet alkimiai folyamatok révén nyertek abban az időben, és használták fel a kéziratok készítéséhez. Én elhiszem, mert szerintem a telehold is ezeket használta azon az éjjelen, amikor megengedte látnom, ahogy megfesti Cambridge-t. 

Angolul ezt a postot itt olvashatod

Ajánlott linkek: 

A Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts c. kiállítás weboldala a Fitzwilliam Museum honlapján: 

http://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/colour

A Guardian beszámolója a kiállításról:

https://www.theguardian.com/artanddesign/2016/jul/28/colour-the-art-and-science-of-illuminated-manuscripts-review-a-rainbow-of-agony-and-ecstasy

George Ripley alkimistáról: 

https://en.wikipedia.org/wiki/George_Ripley_(alchemist)

Categories: alkimista, alkimisták, Anglia, Bible, Biblia, books, booksandsoul, Cambridge, colour, Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts, Fitzwilliam Museum, George Ripley, időszaki kiállítás, kézirat, kézirattekercs, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, középkor, librarian, library, manuscript, múzeum, régi könyvek, szinek, vallás | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Egy éves a Books and Soul!

Kedves Olvasóim!

 Egy éve indítottam útjára a blogomat, és ez alatt az idő alatt néhány híján 5000 kattintás ért el a „Books and Soul”-ra. A „Books and Soul” Facebook megjelenést is „kapott”. A Facebookon kisebb, rövid híreket is közlök, míg a honlap általában a hosszabb, tartalmasabb írásoké.

 A legtöbben Magyarországon kívül Romániából, az USA-ból, Angliából és Németországból keresték az oldalt. Érdekes, hogy Mongóliából és Thaiföldről vagy éppen Nigériából is kattintottak a blogomra. Mintegy 50 országból keresték a magyar, illetve angol nyelvű bejegyzéseket.

A legnépszerűbbek a Books and Soul interjúk, a lélekmelegítő beszélgetések voltak – Sántha Emesével, Mátyus Évával és Lengyel Orsolyával –, de sokakat érdekeltek a Könyvmegállók is.

A komolyabb, szakmai írások közül Barátné Hajdu Ágnessel készült interjú és Ragnar Audunson előadásáról írt bejegyzésem (mindkettő főként angol változatban) keltett érdeklődést. Emellett a „Könyv, Könyvtár, Könyvtáros” című folyóirat cikkeit is keresték.

A könyvajánló is keresett, bár bizonyára írhatnék még többet belőlük. Ezt a hiányosságot jó lenne pótolnom.  

Úgy érzem, hogy – még ha nagy munka is áll a könyvtárosok előtt – lassan sikerül a könyvtár több arcát megmutatni, és megváltoztatni az emberek véleményét a könyvtárakról. Hogy már ne csak a szemüveges könyvtároskisasszony és a poros könyvek jussanak eszükbe róluk.

Örülök, hogy egyre többen érdeklődnek a zöld könyvtárak és az önkéntesség iránt. A fiatalokat is inspirálják az új irányok. Nagyon örültem, amikor lányom barátnője, Kata és néhány évfolyamtársa azzal keresett meg, hogy az egyik főiskolai vizsgájára a KönyvMegállókról szeretnének kisfilmet készíteni.

Továbbra is igyekszem hasznos és érdekes információkat megosztani a blogomon, és a lélekmelegítő beszélgetések során még több értékes embert bemutatni.

Békés és boldog karácsonyt kívánok!

Anita

 

Categories: blog, books, booksandsoul, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , | Hozzászólás

A “mini library” on Római-part, in Budapest

It was a hot afternoon. Downtown was unbearably hot. I went to Római-part (Roman Beach), because a friend of mine, who is a librarian invited me to ”Fellini Római Kultúrbisztró”.

(Here are some pictures about this place: http://agyasztaltv.blog.hu/2010/07/04/fellini_romai_kulturbisztro)

Római-part (Roman Beach) is a 10-kilometer-long part of the Danube shore on the Buda side, in Budapest. It is really like a resort. There are hotels, summer houses, camping sites, boathouses, sports facilities and restaurants by the riverside. You can eat pancakes and a favourite, Hungarian snack, lángos. The boathouses are standing next to each other all the way long, so you can rent a canoe or a kayak. But if you are not a sport fan, you can have a rest or listen to a concert that a local band gives on summer evenings in one of the restaurants. You can dance and have fun. 

After that busy day, I was walking by the restaurants, where people were eating fish and drinking beer and I was happy to feel the gentle wind. 

”Fellini Római Kultúrbisztró” often gives place to concerts and cultural events. And in these summer months, a ”mini library” operates there. The day I went there was the first day when you could borrow books and journals, and could read them while you were drinking a cold beer or fresh lemonade (then returned them). 

You can enjoy reading in these deck-chairs

The organizer of this mini library is one of the public libraries in Budapest, called ”Óbudai Platán Könyvtár”. This mini library is ”officially” called ”Bibliocikli”, because books and journals are brought to the ”Kultúrbisztró” by bike every day. The mini library is opened between 19th June and 19th August (Tuesday, Thursday, Friday 14.00-18.00 and Saturday, Sunday 11.00-19.00)

“Mini Library” – “Bibliocikli”

 

I think it is a good initiative. There are some other examples for ”summer libraries” in Hungary. Some ”beach libraries” operate at Lake Balaton (e.g. in Siófok). These ”mini libraries” ensure that books ”go to” readers. The aim of running them is to please readers and popularize books, reading and libraries.

“Mini library” (Bibliocikli) is an easy and liberal way of borrowing books. People can choose from about a hundred books/journals, and if they ask for a title, it will be ”bicycled along” the next day from the library. 

And I have to mention that it is a real “green library”.  🙂 

The “mini library” is ”closed”. Szuszi is bringing the books back to the library.

How can yout get to Római-part?

Take the No. 5 HÉV (suburban railway – green and white trains) from Batthyány tér to „Rómaifürdő” or „Csillaghegy”. Alternatively, catch a 34  bus from „Árpád híd” metro stop on the blue M3 line. You can get off at „Nánási út”. Plus 10 minutes walk. (From the HÉV station it can be a 20-30 minutes walk.)

 

You can find the Hungarian version of this post here:

https://booksandsoul.wordpress.com/2012/06/19/mini-konyvtar-a-fellini-romai-kulturbisztroban-a-romai-parton/

Categories: books, Budapest, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, librarian, library, pop-up library | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

”Bring a book! Take a book!” – Two ”BookStations” were opened in Obuda, Budapest

(Translated by Andrea Hagymási. The original Hungarian version: https://booksandsoul.wordpress.com/2012/06/06/hozzal-egy-konyvet-vigyel-egy-konyvet-konyvmegallok-nyiltak-obudan/)

Two free 24-hour pop-up libraries (called ”BookStations”) were created by the local government of Obuda Bekasmegyer (3rd district of Budapest), “Platan” Public Library and  “Kulturmontazs” Civil Association. BookStations were opened on 6th June, 2012. 

They are situated in the busy areas of the district: 

 1. Aquincum BookStation – Budapest, 3rd district, near Római tér 1.

2. Csillaghegy BookStation – Budapest, 3rd district, near Mátyás király út  5.

3. San Marco Bookstation – Budapest, 3rd district, 81. San Marco Street

4. Children Bookstation – Budapest, 3rd district, 9-13. Silvanus Sétány

The aim of running them is not only to popularize reading, but also to be conducive to caring for each other. BookStations operate on the basis of reciprocity. I have already written about how libraries can be public places. Libraries offer the most essential condition of community activities: a meeting place. It is especially true in case of pop-up libraries. While you are looking for a book on the shelves, you can chat with people who are around the BookStation. You can meet new people from the neighbourhood. You can pick up an unfamiliar book. Or you can choose an interesting title. And you can replace it with another.

The aim is to run BookStations by people and civil associations.

Pop-up libraries, which can be found and are very similar all around the world, have been established to ensure that books “go to” readers. These libraries are always in change. New books appear on their shelves day by day. There is a pop-up library in New York. It was created from an old phone booth.

(http://www.travelettes.net/new-yorks-pop-up-libraries/)

There are some in Germany, Switzerland and Austria. You can find a list of them here (with photos): http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_%C3%B6ffentlicher_B%C3%BCcherschr%C3%A4nke

I wish BookStations  became kind and useful places.

Bibliography:

 Gerilla könyvtárosok a Wall Streeten. KIT Hírlevél. 2011. október 28. 

http://www.kithirlevel.hu/index.php?=gerilla_konyvtarosok_a_wall_streeten

Sajtóközlemény KönyvMegálló átadásáról

The “Pop-Up” Library: A Mini-Movement of Knowledge.

http://www.huffingtonpost.com/ryan-mack/the-pop-up-librarya-mini-_b_1470544.html

Kávészünet. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár blogja. Könyvtári hírek a világból.

http://www.oik.hu:8080/?p=10521

New York’s Pop Up Libraries. Travelletes, 2012. március 9. 

http://www.travelettes.net/new-yorks-pop-up-libraries/

„Public libraries as meeting places” – comments on Prof. Ragnar Audunson’s lecture on Books and Soul

Categories: books, BookStation, Budapest, Hungary, KönyvMegálló, librarian, library, meeting places, pop-up library | Címkék: , , , , , , , , | Hozzászólás

Működteti a WordPress.com.