ELTE

Igazából könyvtáros!

A blogomon ritkábban irok az életem személyes történéseiről, de most úgy gondoltam, hogy hírt adok egy nagy 2013-07-18 10.49.28eseményről. Lediplomáztam az ELTE bölcsészkara Könyvtár és Információtudományi Intézetének informatikus könyvtáros mesterképzési szakán, és okleveles informatikus könyvtáros lettem. 

Diplomamunkámat “Fenntarthatóság és könyvtár” címmel írtam.  

Diplomamunkám fő célja az, hogy bemutassam, hogyan válhatnak a könyvtárak tevékeny részeseivé a fenntarthatóságért való küzdelemnek, törekvésnek.

A fenntarthatóság és a könyvtár témakörének összekapcsolásával a témakörök széles spektruma tárul elénk, hiszen a könyvtárak kiemelt szerepet játszhatnak a fenntarthatóságra való törekvésben, még pedig az alábbiak szerint:

  • a könyvek és a tudásbázis megőrzése a jövő generáció számára
  • könyvtárépületek építése, korszerűsítése a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint
  • zöld állományú könyvtárak fejlesztése, létesítése olyan dokumentumállománnyal, amely az ökológia és a környezetvédelem, annak is elsősorban a kulturális, a gazdasági és a társadalmi vonatkozású dokumentumait foglalja magában
  • zöld állományú részleg létrehozása a már meglévő könyvtárban
  • Fenntarthatósági Terv készítése az intézmény számára
  • részvétel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megosztásában
  • részvétel a környezettudatosságra nevelésben

2013-07-18 11.08.03Mindezekről szó esik a diplomamunkámban, amelyben részletesen írok például a könyvtárak fenntarthatósági terveiről. A fenntarthatósági terv készítésével a könyvtárak sokat tehetnek a fenntarthatóságért. Előnye az, hogy mindenki a saját körülményeire alakíthatja ki a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját és a saját körülményeinek figyelembe vételével tűzheti ki céljait. Ezt szerettem volna alátámasztani az Országos Széchényi Könyvtár, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és az Országgyűlés Könyvtár fenntarthatósági dokumentumai, illetve programjainak, illetve az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástár (EKOP-2.1.5-09-2009-0001) projekt keretében megvalósított környezeti fenntarthatósági feladatainak bemutatásával. Ezek a tervek és programok úttörő példái a fenntarthatóság útján megtett lépéseknek. A tapasztalatok alapján a fenntarthatósági terv nemcsak száraz anyag, hanem tudat- és közösségformáló hatású is. Ehhez hasonló törekvései vannak az ELTE BTK Zöld könyvtár munkacsoportnak, amelynek tagjai többféle „zöld megoldásra” törekednek a BTK könyvtáraiban, és próbálják tudatosítani a jó példamutatás fontosságát, valamint rámutatni a személyes felelősség fontosságára.  

A dolgozatom néhány oldalas bemutatása a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2013 júniusi számában olvasható (http://ki.oszk.hu/3k/2013/06/fenntarthatosag-es-konyvtar-2/). Az augusztusi számban pedig két külföldi energiatakarékos könyvtárépületet mutatok be, illetve örömmel írok a RAM Művelődési Ház (www.ram13.hu) szintén energiatakarékos épületéről, ahol helyet kapott a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár is. (2014 elejétől ezek a cikkek online is elérhetőek.)

 

 

Reklámok
Categories: blog, booksandsoul, diplomamunka, ELTE, energiatakarékosság, fenntarthatóság, green library, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, könyvtáros blog, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, zöld állományú könyvtárak, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

„Public libraries as meeting places” – comments on Prof. Ragnar Audunson’s lecture

Libraries, as public places, have possibilities to become the most lively places of the local community, because they offer services to the whole society. Libraries offer the most essential condition of community activities: a meeting place.

In Budapest, on 19th April 2012, Prof. Ragnar Audunson[1] lectured about the PLACE project. The title of his talk was „Public libraries as meeting places”. The event was organized by the Department of Library and Information Science, Faculty of Arts and Humanities of the Eötvös Loránd University. The lecture was translated by Agnes Hajdu Barát[2].

I would like to write – without attempting to be comprehensive – about some interesting parts of this lecture. They inspired me to think about the social role of libraries.

The Norwegian professor talked about the PLACE („Public Libraries as Arenas for Citizenship”) project. I would like to highlight one of the most important aims of this project. The questions are: how do libraries become real meeting places in multicultural local communities? How can they help the communication between people with totally different cultural and religious backgrounds? How can they help to solve integration problems of immigrants? (As I wrote it, I realized that he did not mention the word „problem” related to this topic…)

Before answering these questions, I pinpoint some facts about Norway.

The North Germanic Norwegian language has two official written forms, Bokmål and Nynorsk and both of them are recognized as official languages. They are both used in public administration, in schools, churches, and the media. This rather special situation is complicated by many dialects and the fact that 11% of the population are immigrants.

Most immigrants in Norway come from Iraq, Somalia, Bosnia-Hercegovina, Russia and Afganistan. About 25% of the population of Oslo are non-Western immigrants. There are some schools, where 70-80% of the students are immigrants.

It is interesting that muslim women are allowed to go to libraries (in contrast to other public places), because muslim families think that libraries are safe places. For these women libraries are places where they can learn the local customs and socialize. Even a superficial knowledge of muslim customs reveals how important this might be. It proves that that „meeting place function in the library has a different social profile and has a potential of creating communities across social, economic and ethnic cleavages”[3].

I was taken by Mr. Audunson’s attitude of supposing goodwill related to everything. He stated  that he would leave his wallet on the table, because he assumed goodwill. In his opinion, this trust should be the basis of society. And it must be the same for politicians, too: „A” party and „B” party have to suppose goodwill behind the other’s steps and decisions.

Another interesting feature of the PLACE project is that students and PhD students took part in it for years. It would be good to have more similar projects in Hungary. This way students would have a glimpse into the real world of libraries by taking part in this kind of projects.

You can find more information about the PLACE project, about Norway and about this lecture in English and in Hungarian in the bibliography:

You can hear the whole lecture and find the power point presentation of the lecture on ELTE BTK KT Blog:

http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Svanhild Aabø, Ragnar Audunson and Andreas Vårheim: How do public libraries function as meeting places? Online: https://oda.hio.no/jspui/bitstream/10642/335/2/503013.pdf

 Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat honlapján (with pictures and the power point presentation of the lecture). Online: http://konyvtar.elte.hu/web/hu/node/1987

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE BTK honlapjánhttp://www.btk.elte.hu/hir?id=NW-855

Bodrogi Enikő: Nyelvi jogok Norvégiában. Online: http://klimala.web.elte.hu/18/10MBodrogiEniko.pdf

Norway. Wikipedia. http://en.wikipedia.org/wiki/Norway

Koller Inez:  Migrációs tendenciák Európában

Online: http://publikon.hu/application/essay/490_1.pdf

Ragnar Audunson: The public library as a meeting-place in a multicultural and digital context: The necessity of low-intensive meeting-places. Online: http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?articleid=1465043

Tóth Máté: A könyvtár mint találkozóhely – A PLACE projekt. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2009. 7. sz.

http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-konyvtar-mint-talalkozohely-a-place-projekt/


[1] Ragnar Audunson is Professor in Oslo and Akershus University College of Applied Sciences  and was the president of European Association for Library & Information Education and Research (EUCLID)

[2] Agnes Hajdu Barát is a college professor at the Department of Library and Museum Pedagogy, Institute of Adult Education, Gyula Juhász Faculty of Education, University of Szeged, and a guest lecturer at the Department of Library and Information Science, Faculty of Arts and Humanities, Eötvös Loránd University, Budapest. 

[3] From the power point presentation of the lecture, that you can find here: http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Categories: önkéntesség, bevándorlók, ELTE, immigration, könyvtár, közösségi tér, librarian, library, meeting places, multicultural, Norvégia, Norway, PLACE project | Címkék: , , , , , , , , , | Hozzászólás

A könyvtár, mint találkozóhely norvég szemmel

A könyvtár, mint találkozóhely norvég szemmel – Prof. Ragnar Audunson előadásának margójára

A könyvtáraknak, mint nyilvános tereknek meg van a lehetőségük arra, hogy a helyi közösségek legelevenebb részeivé váljanak, hiszen az egész társadalom számára kínálnak szolgáltatásokat. A könyvtár a kapcsolatok kialakításának egyik nélkülözhetetlen feltételét biztosítja: a teret a találkozásra.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Informatikai és Könyvtártudományi Intézete szervezésében 2012. április 19-én az ELTE Egyetemi Könyvtár dísztermében Prof. Ragnar Audunson[1] erről a térről beszélt „Public libraries as meeting places” – „Közkönyvtárak, mint találkozóhelyek” című előadásában. (Az előadást magyar nyelvre fordította, és korreferátumot tartott Barátné dr. Hajdu Ágnes az ELTE BTK és a SZTE JGYPK oktatója.)

Most – a teljesség igénye nélkül – csak néhány, az előadás számomra érdekes momentumáról írok.

A norvég professzor a PLACE projektet mutatta be. (A mozaikszó a „Public Libraries as Arenas for Citizenship”-ből ered, ami magyarul körülbelül annyit tesz: „A közkönyvtárak, mint az aktív állampolgárság terei”). A projekt általános célja többek között az volt, hogy megvizsgálják a lehetőségét annak, hogy a multikulturális helyi közösségekben működő közkönyvtárakat miként lehetne olyan helyszínekké formálni, hogy valódi találkozóhelyek legyenek, és előmozdítsák a demokratikus folyamatokhoz szükséges kultúrák közötti kommunikációt.

Az egyik fő kérdés az, hogyan tud a könyvtár szerepet vállalni a bevándorlók integrációs problémája megoldásában (bár most, hogy leírom ezt a szót, eszembe jut, hogy a „probléma” kifejezést nem hallottam az előadás során…), hogyan tudja a könyvtár a különböző kulturális és vallási hátterű embereket közelebb hozni egymáshoz.

 A norvég látásmód megértéséhez talán az is hozzájárul – amit érdekességként megemlítek –, hogy norvégnak eleve két irodalmi nyelve van: a bokmäl és a nynorsk. Mindkettő egyenlő rangú hivatalos nyelv az országban. Ebből a szempontból Norvégia kivételes helyzetű Európában. Törvény van arra, hogy a két nyelvet milyen mértékben kell a médiában használni. Az iskolákban pedig az egyik nyelvet fő-, míg a másikat melléknyelvként választják a gyerekek.  Nehezíti a helyzetet, hogy a két nyelven belül különböző variánsok vannak, mind az írott, mind a beszélt formában. Természetesen más ez a „belügy”, és más az a tény, hogy ma a teljes népesség 11%-a bevándorló.  

Norvégiába főként Irakból, Szomáliából, Bosznia-Hercegovinából, Oroszországból és Afganisztánból jönnek bevándorlók. Oslo népességének a 25% „non western immigrants”, azaz nem nyugat-európai kulturális hátterű bevándorló. Vannak iskolák, ahol a tanulók 70-80%-a bevándorló.

Érdekesség, hogy muszlim nőket/lányokat – más nyilvános közösségi terekkel szemben – a könyvtárakba elengedik, mert a muzulmán családok biztonságos helynek tekintik. Ezeknek a lányoknak, asszonyoknak a könyvtárban nyílik módjuk a társadalmi szokások megismerésére, a szocializációra és az integrációra. Aki csak egy kicsit is ismeri az hagyományaikat, tudja, hogy ez milyen nagy dolog!

Ebből is látszik, hogy a könyvtár mennyire alkalmas a társadalmi feszültségek oldására, és valóban lehet egy olyan hely, ahol mód van egymás megismerésére és megértésére.

 Ragnar Audunson professzor előadásában a mindennel kapcsolatos jó szándék feltételezése fogott meg leginkább. Példaként említette, hogy akár ott hagyná a pénztárcáját az előtte lévő asztalon, mert feltételezi a jó szándékot. Ez a bizalom az, ami szerinte a társadalmi lét alapja kell, hogy legyen. És kinn is hagyná az asztalon a tárcáját, mert feltételezi, hogy nem vinnék el onnan! A politikai életben pedig „A” pártnak és „B” pártnak is jó szándékot kell feltételeznie egymás lépéseiről, döntéseiről.

A PLACE projekt – ami több éven át tartott – érdekessége számomra az is, hogy a lebonyolításában egyetemisták és PhD hallgatók is részt vettek. Jó lenne, ha itthon is lennének olyan projektek, amelybe a hallgatók bekapcsolódhatnának, így jobban beleláthatnának már tanulmányaik idején a szakmába, a könyvtárak igazi világába.

Több információ található a PLACE projektről, a norvég nyelvi jogokról és bevándorlási helyzetről, valamint az előadás témájáról az irodalomjegyzékben.

Irodalomjegyzék:

Svanhild Aabø, Ragnar Audunson and Andreas Vårheim: How do public libraries function as meeting places?

http://munin.uit.no/bitstream/handle/10037/3099/article.pdfURN?sequence=5

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat honlapján (az előadáson készült képekkel és az előadás diáival): http://konyvtar.elte.hu/web/hu/node/1987

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE BTK honlapján:

 http://www.btk.elte.hu/hir?id=NW-855

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról (az előadás meghallgatható és a diák is megtalálhatóak itt) – ELTE BTK KT Blog :

http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Bodrogi Enikő: Nyelvi jogok Norvégiában.

http://klimala.web.elte.hu/18/10MBodrogiEniko.pdf

Az előadás meghirdetése:

http://katalist-to-feed.blogspot.com/2012/04/katalist-prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Koller Inez:  Migrációs tendenciák Európában

http://publikon.hu/application/essay/490_1.pdf

Ragnar Audunson: The public library as a meeting-place in a multicultural and digital context: The necessity of low-intensive meeting-places

http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?articleid=1465043

Tóth Máté: A könyvtár mint találkozóhely – A PLACE projekt. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2009. 7. sz.

http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-konyvtar-mint-talalkozohely-a-place-projekt/

(A fenti linkek letöltési ideje: 2012. április 23.)


[1] Prof. Ragnar Audunson az Oslo and Akershus University College of Applied Sciences tanára és az European Association for Library & Information Education and Research (EUCLID) volt elnöke

Categories: bevándorlók, ELTE, könyvtár, könyvtáros, Norvégia | Címkék: , , , , | Hozzászólás

Működteti a WordPress.com.