könyvek

Egy éves a Books and Soul!

Kedves Olvasóim!

 Egy éve indítottam útjára a blogomat, és ez alatt az idő alatt néhány híján 5000 kattintás ért el a „Books and Soul”-ra. A „Books and Soul” Facebook megjelenést is „kapott”. A Facebookon kisebb, rövid híreket is közlök, míg a honlap általában a hosszabb, tartalmasabb írásoké.

 A legtöbben Magyarországon kívül Romániából, az USA-ból, Angliából és Németországból keresték az oldalt. Érdekes, hogy Mongóliából és Thaiföldről vagy éppen Nigériából is kattintottak a blogomra. Mintegy 50 országból keresték a magyar, illetve angol nyelvű bejegyzéseket.

A legnépszerűbbek a Books and Soul interjúk, a lélekmelegítő beszélgetések voltak – Sántha Emesével, Mátyus Évával és Lengyel Orsolyával –, de sokakat érdekeltek a Könyvmegállók is.

A komolyabb, szakmai írások közül Barátné Hajdu Ágnessel készült interjú és Ragnar Audunson előadásáról írt bejegyzésem (mindkettő főként angol változatban) keltett érdeklődést. Emellett a „Könyv, Könyvtár, Könyvtáros” című folyóirat cikkeit is keresték.

A könyvajánló is keresett, bár bizonyára írhatnék még többet belőlük. Ezt a hiányosságot jó lenne pótolnom.  

Úgy érzem, hogy – még ha nagy munka is áll a könyvtárosok előtt – lassan sikerül a könyvtár több arcát megmutatni, és megváltoztatni az emberek véleményét a könyvtárakról. Hogy már ne csak a szemüveges könyvtároskisasszony és a poros könyvek jussanak eszükbe róluk.

Örülök, hogy egyre többen érdeklődnek a zöld könyvtárak és az önkéntesség iránt. A fiatalokat is inspirálják az új irányok. Nagyon örültem, amikor lányom barátnője, Kata és néhány évfolyamtársa azzal keresett meg, hogy az egyik főiskolai vizsgájára a KönyvMegállókról szeretnének kisfilmet készíteni.

Továbbra is igyekszem hasznos és érdekes információkat megosztani a blogomon, és a lélekmelegítő beszélgetések során még több értékes embert bemutatni.

Békés és boldog karácsonyt kívánok!

Anita

 

Reklámok
Categories: blog, books, booksandsoul, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , | Hozzászólás

Kisfilm készült a könyvmegállókról

Örömmel tapasztaltam, hogy a fiatalok is érdeklődnek a könyvmegállók iránt.

Galkó Katalin, Fundák Blanka, Gallai Dávid a BKF hallgatói TV műsorszerkesztés órájukra az óbudai könyvmegállókról forgattak kisfilmet, amelyet a Youtube-on láthattok: 

http://www.youtube.com/watch?v=XjgHH8KVV14

 

Categories: BookStation, könyvek, KönyvMegálló, könyvtár | Címkék: , , | Hozzászólás

Minneapolis zöld könyvtára

Lassan itt az ősz, elkezdődött a tanév, ezért most a “nyári” könyvtárak bemutatása után visszatérek a zöld könyvtárak témájára. Most az egyik kedvenc zöld könyvtáramról írok, a Minneapolis Central Library-ról (http://www.hclib.org/AgenciesAction.cfm?agency=ce). A könyvtár zöld technológiai megoldásai közül talán a leglátványosabb az 1700 nm-es zöld tető. (De erről később…)

Az amerikai Minneapolis Központi Könyvtárat 2006. május 20-án nyitották meg. Az új épület 32.800m2 könyvtár területet és 13.000 m2 mélygarázst foglal magába. És már itt, a mélygarázsban találkozhatunk az automata könyvvisszavételi lehetőséggel:

A könyvtár állományának csaknem 100%-a közvetlen hozzáférhető a látogatók számára, a korábbi 15%-os arányhoz képest. Természetesen rengeteg számítógép, gyermek és tini részleg, színes programok várják a könyvtárhasználókat. Mód van a könyvtárban önkéntes munkavégzésre is.

Rengeteg könyv található szabad polcon, de a számítógépek használata sokkal jellemzőbb

A régi minneapolis-i könyvtár épülete 96%-ban szelektíven és újrafelhasználásra készen került lebontásra. A könyvtár építéséhez helyi mészkövet, üveget és alacsony VOC (illékony szerves vegyületeket szabályzó besorolás) minősítésű, valamint nagy mennyiségű újrafelhasznált anyagot használtak fel.

 A fény természetesen tud áramolni a könyvtár mind az öt szintjén keresztül a nagy felületű ablakokon át a belső fal nélküli kialakítású térben. Az öntartó lépcsők és üveg korlátok, liftek olyan megoldások, amelyek nagyban csökkentik a világítási költségeket. Az ablakok alacsony E értékűek (fényenergia áteresztőek) és hőszigeteltek. Az épületben modern radiátorok szolgáltatják a fűtést.

Minneapolis könyvtár

Emellett ez a fajta belső térkialakítás alkalmassá teszik a könyvtár gördülékeny adaptációját a későbbi technológiai, tanulás/oktatási és formai fejlődéshez

A padló alatti légkondicionáló technológia 20% hatékonyság növekedést jelent, az épület egésze pedig 27%-kal hatékonyabb, mint a jelenleg érvényben lévő szabványok elvárásai.

Barátságos környezet

A könyvtárban a nagy terek mellett barátságos, kisebb “kuckók”, részlegek is vannak, ahol beszélgetni, pihenni lehet.

Szerelem a könyvtárban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

A könyvtár 1700 m2–es zöld teteje

Zöld technológiai szempontból az egyik legérdekesebb a könyvtár épületének tetejét alkotó 1700 m2zöld tető.

Ellentétben a bevásárlóközpontok vagy irodaházak tetején kialakított tetőkertekkel, parkokkal ez a zöld tető nem látogatható, nincsenek rajta padok, ösvények.

Az egész felület egy természetes társulásként működik, szabadon növő őshonos növényekkel beültetve. A zöld tető kivitelezésének lényege, hogy a lapos vagy kis dőlésszögű tetőn egy vízálló réteget szerelnek fel, amire különböző technikákkal (pl. fémháló) földréteget rögzítenek, amire később speciálisan kiválasztott növénytársulásokat telepítenek. A zöld tetőn két vízgazdálkodási rendszert alkalmaznak. Az első a növényzet és a földréteg alatt felszerelt műanyag edényrendszer (Henry DBR Root Bloc System), amely felfogja a csapadékot, és fokozatosan visszapárologtatja azt. A második rendszer felfogja a túlfolyó, az elsődleges rendszer által kezelhetetlen csapadékot, és tárolókba vezeti, amit visszapumpálnak egy lassú csöpögtető öntözőrendszerbe, ami a száraz időszakokban a zöld tetőt öntözi. A zöld tető minimális karbantartást igényel.

A könyvtár épületén 3 zöld tető van. 18 sedum fajtát és 41 fűfajtát telepítettek rá, amik a természet és kultúra összekötésén át hordozzák helyi önazonosságot a látogatók számára. A növények összeválogatásánál fontos szerepet játszott a folyamatos virágzási időszak, így az év nagy részében változó színekben pompázik a tető, amelynek egy részére a 2. emeletről nyílik kilátás.

Az ilyen tető esős időszakban felszívja a csapadékot, a növények fejlődésnek indulnak, kizöldülnek, száraz időszakokban pedig hőszigetelésként hűtik az épület belső tereit. A minneapolis-i könyvtár zöld tetejének másik fontos funkciója a városi hősziget hatás csökkentése, ami a napsugárzástól felmelegedő aszfalt, beton és hagyományos tetők miatt alakul ki.

A zöld tető előnyei:

  • Az épület alacsonyabb energia felhasználása
  • Új zöld terület
  • A városi hősziget hatás csökkenése
  • Jobb levegő minőség
  • A tető hosszabb élettartama
  • Példamutatás a fenntartható építkezési technológiák alkalmazására

Viszlát!

Köszönöm Attilának a könyvtár bemutatásához nyújtott segítséget!

Pegán Attila és Doro további  fotói a Minneapolis Central Library-ról itt találhatóak:

https://picasaweb.google.com/115457077502684161467/MinneapolisCentralLibrary

Irodalomjegyzék:

A new central library opens its previously closed stacks to literate Minneapolis. Online:
http://archrecord.construction.com/projects/bts/archives/libraries/08_Minneapolis/ (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Check out the new Library. Minneapolis Central Library. Online: http://www.startribune.com/projects/12869607.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Extensive green roofs top off the new minneapolis central public library. Online:
http://www.henry.com/casestudies/mnlibrary (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Green Design. Minneapolis Central Library. Online: http://www.larsonengr.com/grn_05.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

The greenroof projects database. Minneapolis Central Library. Online:
http://www.greenroofs.com/projects/pview.php?id=232 (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Online:
http://libraryarchitecture.wikispaces.com/Minneapolis+Central+Library,+Hennepin+County+Library,+Minneapolis,+Minnesota+(building) (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Pictures. Online:
http://www.architypereview.com/8-libraries/projects/50-minneapolis-central-library (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Categories: automatikus könyvvisszavétel, fenntarthatóság, fotó, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Minneapolis, USA, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Gárdonyi olvasmányai és könyvtára

Augusztus 3-án született Gárdonyi Géza (1863-1922). Ez alkalomból szeretnék az író olvasmányairól, könyvtáráról, valamint a könyvtárakkal kapcsolatos – kevésbé közismert – tevékenységéről írni. 

Néhány éve egy interjút készítettem az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Akkor találkoztam Varga Zitával, aki Gárdonyi könyvtáráról írt szakdolgozatot, amely könyv formájában is megjelent.[1]

gárdonyi géza

Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára

A dolgozat nem csak az író könyvtárába ad betekintést, hanem gyermekkorát, tanulmányait, tanítóskodását, újságírói éveit is bemutatja, valamint a könyvekhez és a könyvtárakhoz fűződő viszonyát is megismerhetjük, amely által közelebb kerülhetünk az író személyéhez. E – közérthetően fogalmazott, egyben színvonalasan megírt – dolgozat elolvasása után sokkal jobban megértettem az „Egri csillagok”, a „Láthatatlan ember” és még sok regény, elbeszélés és novella szerzőjének életét, motivációit, személyiségét.

 Gárdonyi könyvtára

 Gárdonyi könyvtára a dualizmuskori értelmiségi és ezen belül az írói-házi magánkönyvtárak egyik nagyon szép példája, amely egy tudatosan kiépített munkakönyvtár volt. Gárdonyi számára – az állomány nagyságából és összetételéből ítélve – ez többet jelentett, mint könyvgyűjtési kedvtelést. A majd’ tízezer kötetes könyvtárban magyar nyelvű könyvek és folyóiratok mellett több nyelven találhatóak dokumentumok. Akkoriban kevés gyűjtemény érte el ezt a nagyságrendet. Mára a Gárdonyi-hagyaték állománya 3628 mű – 4903 kötet.

 Gárdonyi és a könyvtárak

 De nem csak magánkönyvtárát gyarapította, hanem elkötelezettje volt a könyvtárügynek is. A népművelés legfontosabb feladatának a falusi könyvtárak felállítását és továbbfejlesztését tartotta. Három könyvtárnak is megvetette az alapját jelentős könyvadományaival. Ezek közül az egyik az egri Irgalmasok Kórházában lévő könyvtár volt.

 Gárdonyi olvasmányai

 Zita dolgozata a magánkönyvtár állományának elrendezése, gyarapításának formái, tematikai vizsgálata mellett olvasmányosan ismerteti az író könyvekhez fűződő érzelmi, lelki viszonyát.

Gárdonyi szerint a lélek késő vénségéig fejlődik, és sok lépcsőfokon halad felfelé. Éppen az ember olvasmányai azok, amelyből ki-ki megítélheti saját fejlődésének adott állomását. Az író a meséktől a teológiai, filozófiai és lelki olvasmányokig nyolc fejlődési szakaszt állapít meg az életünk során. Esetleg érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mostanában kézbe vett olvasmányaink vagy bizonyos életszakaszunkban olvasott művek milyen tükröt tartanak/tartottak nekünk.   

„Minden műnek akkora az értéke, amekkora rezgést kelthet a szívekben.”[2] – Gárdonyi igazi értékeknek csak azokat a műveket tartotta, amelyek minden műveltségű szintű emberben azonos szép rezgést keltenek. Ilyen például a Biblia, a lírai versek és általában a mély érzéseket hordozó művek, mint Poe Hollója, Szabolcska Grand Cafeja, Szent Ferenc legendája, a Szózat és a Himnusz. „Szerinte csak az az örökszép, amit szívünkkel olvasunk.”[3] Olvasmányai közül kiemelkedik Büchner, aki úgy hatott rá, mint a dermesztő méreg, Darwin, akinek a hatását a fagyolvasztó tavaszi napsugárhoz hasonlította és Buddha beszédei, amely szerinte a mesebeli élet vize, amely örök életerőt ad.

Mesterkönyv – Írói főgondom: keresem az emberben az angyalt.”[4]

Gárdonyi az írás fortélyairól Mesterkönyvében, illetve Mesterfüzetében ír (eredetileg titkosírással).

„Csak olyan történetet írj, amelynek a hősét érzed. Szereted, vagy hogy valaki más szereti, vagy hogy ő szeret valakit. Az olyan figurát, akit nem aranyoz be semmiféle szeretet, csak szemléljük. Mihelyt azonban van valakije, vagy ő valakije valakinek, nekünk is valakink.[5]

Irodalomjegyzék:

VARGA Zita: Gárdonyi Géza könyvtára. Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000. http://moly.hu/konyvek/varga-zita-gardonyi-geza-konyvtara

 GÁRDONYI Géza: Titkosnapló. (Benne a „Mesterkönyv” is.) Megtalálható teljes szöveggel (!) a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: http://mek.oszk.hu/07000/07048/  Benne bővebben olvasható Gárdonyi titkosírásáról és írói fogásairól, eszközeiről, írással kapcsolatos ajánlásairól.

Látogatásra ajánlom:

Gárdonyi Géza emlékmúzeum – Eger: http://eger.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Gardonyi-Geza-Emlekmuzeum.html

Gárdonyi Géza emlékház – Gárdony: 

http://www.vendegvaro.hu/gardonyi-geza-emlekhaz-gardony

 


[1] Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000.

[2] Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online: http://mek.oszk.hu/07000/07048/

[3] Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000. 60. p.

[4] Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online:  http://mek.oszk.hu/07000/07048/

[5]Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online:  http://mek.oszk.hu/07000/07048/

Categories: írás, Gárdonyi Géza, könyv, könyvajánló, könyvek, könyvtár | Címkék: , , , , , | 1 hozzászólás

A “mini library” on Római-part, in Budapest

It was a hot afternoon. Downtown was unbearably hot. I went to Római-part (Roman Beach), because a friend of mine, who is a librarian invited me to ”Fellini Római Kultúrbisztró”.

(Here are some pictures about this place: http://agyasztaltv.blog.hu/2010/07/04/fellini_romai_kulturbisztro)

Római-part (Roman Beach) is a 10-kilometer-long part of the Danube shore on the Buda side, in Budapest. It is really like a resort. There are hotels, summer houses, camping sites, boathouses, sports facilities and restaurants by the riverside. You can eat pancakes and a favourite, Hungarian snack, lángos. The boathouses are standing next to each other all the way long, so you can rent a canoe or a kayak. But if you are not a sport fan, you can have a rest or listen to a concert that a local band gives on summer evenings in one of the restaurants. You can dance and have fun. 

After that busy day, I was walking by the restaurants, where people were eating fish and drinking beer and I was happy to feel the gentle wind. 

”Fellini Római Kultúrbisztró” often gives place to concerts and cultural events. And in these summer months, a ”mini library” operates there. The day I went there was the first day when you could borrow books and journals, and could read them while you were drinking a cold beer or fresh lemonade (then returned them). 

You can enjoy reading in these deck-chairs

The organizer of this mini library is one of the public libraries in Budapest, called ”Óbudai Platán Könyvtár”. This mini library is ”officially” called ”Bibliocikli”, because books and journals are brought to the ”Kultúrbisztró” by bike every day. The mini library is opened between 19th June and 19th August (Tuesday, Thursday, Friday 14.00-18.00 and Saturday, Sunday 11.00-19.00)

“Mini Library” – “Bibliocikli”

 

I think it is a good initiative. There are some other examples for ”summer libraries” in Hungary. Some ”beach libraries” operate at Lake Balaton (e.g. in Siófok). These ”mini libraries” ensure that books ”go to” readers. The aim of running them is to please readers and popularize books, reading and libraries.

“Mini library” (Bibliocikli) is an easy and liberal way of borrowing books. People can choose from about a hundred books/journals, and if they ask for a title, it will be ”bicycled along” the next day from the library. 

And I have to mention that it is a real “green library”.  🙂 

The “mini library” is ”closed”. Szuszi is bringing the books back to the library.

How can yout get to Római-part?

Take the No. 5 HÉV (suburban railway – green and white trains) from Batthyány tér to „Rómaifürdő” or „Csillaghegy”. Alternatively, catch a 34  bus from „Árpád híd” metro stop on the blue M3 line. You can get off at „Nánási út”. Plus 10 minutes walk. (From the HÉV station it can be a 20-30 minutes walk.)

 

You can find the Hungarian version of this post here:

https://booksandsoul.wordpress.com/2012/06/19/mini-konyvtar-a-fellini-romai-kulturbisztroban-a-romai-parton/

Categories: books, Budapest, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, librarian, library, pop-up library | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

Régmúlt idők nyári könyvtára – állatkerti mozgókönyvtár

A könyvtárosok már régen is gondoltak arra, hogyan tudnának minél több olvasót elérni, és minél inkább a kedvükbe járni. 

1914. május 1-jén (nem sokkal az után, hogy a budapesti  állatkertet felújították) dr. Lendl Adolf és dr. Szabó Ervin kezdeményezésére megalapították a Fővárosi Könyvtár állatkerti kirendeltségét. Nyaranta pedig “mozgókönyvtárat” működtettek.

A csacsifogatos állatkerti mozgókönyvtár

A ceyloni törpe szamarak által húzott kiskocsin megannyi érdekes természetismereti és szépirodalmi mű volt. Az állatkerti séta során a gyerekeket kísérő anyák vagy nevelőnők akár fel is olvashattak a kicsik számára a számukra érdekes állatokról. A bérletjeggyel rendelkezők hazavihették, míg  a többiek távozáskor, a kapunál adták le a könyveket. (Ez utóbbit soha nem  mulasztották el megtenni!)

 A kép forrása: 

Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története I. kötet. 1945-ig. Szabó Ervin Könyvtár. Budapest, 2004. p. 140.

Források:

Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története I. kötet. 1945-ig. Szabó Ervin Könyvtár. Budapest, 2004.

A Budapesti Állatkert honlapja. A budapesti állatkert története. http://www.zoobudapest.com/konyvtar/tortenelmunk/budapesti-allatkert

Categories: állatkert, Budapest, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, mozgókönyvtár | Címkék: , , , , , | 2 hozzászólás

„Hozzál egy könyvet! Vigyél egy könyvet!” – KönyvMegállók nyíltak Óbudán

„Hozzál egy könyvet! Vigyél egy könyvet!” – KönyvMegállók nyíltak Óbudán

Óbuda Békásmegyer Önkormányzata, az Óbudai Platán Könyvtár, és a csillaghegyi KultúrMontázs Civil Egyesület két ingyenesen használható, mindig nyitva álló könyvszekrényt, „KönyvMegállót” állított fel 2012. június 6-án a III. kerület alábbi forgalmas pontjain: 

Aquincumi KönyvMegálló – Római tér 1. előtti területen

Csillaghegyi KönyvMegálló – Mátyás király út  5. előtti területen

(2013-ban  történt helyszinváltozásokról  itt találhatóak információk: https://booksandsoul.wordpress.com/2013/07/05/konyvmegallok-es-bibliocikli/)

A KönyvMegállók működtetésének célja az olvasás szeretetének népszerűsítése mellett az is, hogy erősödjön az emberekben az egymásra figyelés és a kölcsönösség gondolata. Már írtam arról, hogyan válhat közösségi színtérré egy könyvtár. A KönyvMegállók tipikusan olyan helyek, amelyek valós közösségi terek lehetnek. A „mini könyvtár”-at útba ejtők a könyvek válogatása során szóba elegyedhetnek egymással, a rövid beszélgetések színessé tehetik a napjaikat, és új embereket ismerhetnek meg a környékről. A Könyvmegállókból könyvet vehetnek ki, és saját könyveket rakhatnak be. A cél az, hogy a lakókra és civil szervezetekre támaszkodva működjenek a KönyvMegállók.

DSC04961

A világ különböző pontjain lévő hasonló könyvtárak is azért létesültek, hogy a könyv „menjen” az olvasóhoz. Ezek a könyvtárak folyamatosan alakulnak, átalakulnak, új könyvek jelennek meg a polcain.

A külföldi jó példák közül New Yorkban található „pop-up library” kategóriába sorolt könyvtárat említeném, amelyet egy munkanélküli könyvtáros és egy építész készített a lakosság számára egy telefonfülkéből. 

Kívánom, hogy az óbudai KönyvMegállók mindenki számára hasznos és kellemes hellyé váljanak!

Irodalomjegyzék:

Gerilla könyvtárosok a Wall Streeten. KIT Hírlevél. 2011. október 28.

http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=gerilla_konyvtarosok_a_wall_streeten

Sajtóközlemény KönyvMegálló átadásáról

The “Pop-Up” Library : A Mini-Movement of Knowledge

http://www.huffingtonpost.com/ryan-mack/the-pop-up-librarya-mini-_b_1470544.html

Kávészünet. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár blogja. Könyvtári hírek a világból.

http://www.oik.hu:8080/?p=10521

New York’s Pop Up Libraries. Travelletes, 2012. március 9. 

http://www.travelettes.net/new-yorks-pop-up-libraries/

Categories: könyv, könyvek, KönyvMegálló, könyvtár, könyvtáros, pop-up library | Címkék: , , , , | Hozzászólás

Könyvajánló – könnyed olvasmányok

Két könnyed olvasmány – az “Egyetlen szerelmem” és az “Ízek, imák, szerelmek” – messzi tájak kedvelőinek, spirituális útkeresőknek, illetve angolul tanulóknak:

Tony Parsons: Egyetlen szerelmem (One for My Baby). Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004.

Tony Parsons regényei könnyed olvasmányok, amelyek főként a társas viszonyok bonyolultságát, nehézségeit, heartbookszépségét tárják elénk. És tényleg csak enyhén giccsesek! A szerző valahogy nagyon eltalálja azt az érzelmi hangulatot, ami a giccs előtt van úgy két lépéssel. Kellően irónikus, nosztalgikus, romantikus, sőt, van, amikor reális.

E regényében a házastársi, apa-fia, anya-fia kapcsolatok kapnak fő szerepet, illetve különös jelentőséggel bír a nagymama alakja.

A főszereplő, Alfie Budd (30 év körüli férfi), aki megtalálta egyetlen szerelmét, és hamar össze is házasodott vele. Rose azonban meghalt egy balesetben. Számomra a szituáció némileg hajaz a híres „Love story” szerelmes párjára. Mind karakterükben (különösen Rose személyiségében) és hasonló történetükben is. Tulajdonképpen nem derül ki, hogy mitől is volt annyira jó ez a kapcsolat, de Rose korai halála után talán természetes is, hogy egy idealizált emlék marad meg Alfie-ban, amely nem engedi, hogy tovább lépjen. A férfi nem hisz abban, hogy lehet még egy esélye a szerelemre. Szerinte ez volt az „egyetlen szerelem” az életében.

Szüleihez költözik, s mint angol tanár helyezkedik el, és jobbára tanítványaival bonyolódik sehova sem vezető viszonyokba. Parsons regényeinek a fő erénye az, hogy nagyon jól ábrázolja a női érzéseket is. Ehhez kapcsolódva kiemelném azt a helyzetet, amikor Alfie Budd egyik barátnője terhes lesz. Nagyon érzékenyen és reálisan ír a szerző az abortuszról. Arról, hogy ez a férfi és ez a nő hogyan élik meg ezt az igazán embert próbáló helyzetet. A gyermekvállalás kérdése egyébként többször megjelenik a regényben. Volt felesége valamiért nem esett teherbe. A történet utolsó mondata pedig számomra igazán beszédes, és egyben megható is: „… csatlakozom a többiekhez, akik arra várnak, hogy leeresszék a hajóhidat, mindnyájan mennénk már utunkra, és csendes várakozás érződik a levegőben, mint amikor valaki ráfordul a hazafelé vezető útra, vagy mint amikor egy kisgyermek várja, hogy megszülethessen.” (p. 391.)

A történet nagy része Londonban (egy kisebb pedig Hongkongban) játszódik. Londonról nagyon átélhető leírást ad a szerző. Szinte ott éreztem magam a londoni utcákon, parkokban, ahogy olvastam a leírásokat. Aki szereti ezt a várost, kellemes élményeket, hangulatokat idézhet fel: „Amikor már nem bírunk többet inni, végigsétálunk a City Road és az Upper Street teljes hosszán, fekete taxit kajtatva. Elérjük a Highbury Corner túlsó végét, ahol gazdagság és elegancia hirtelen váltással a szegénységnek és funkcionalitásnak adja át a helyét, de még mindig nem sikerült kocsit fognunk. Piszkossárga fény vonja be a lepukkant üzletek sorát.”

Haladó angol nyelvtudással tökéletes nyelvgyakorlást nyújt a könyv eredeti, angol nyelvű változata. Nagyon ajánlom! (Kikölcsönözhető a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból: www.fszek.hu)

Megjegyezném, hogy Parsons regényeiben több visszatérő karakter és helyzet van, és karakterei nem igazán újulnak meg. Ezért némi időkihagyással ajánlom kézbe venni további regényeit. Ezek kellemes időtöltést nyújthatnak egy-egy esős nyári délutánon vagy utazás idején. Ilyen az „Apa és fia”, amelynek ajánlom film változatát is DVD-n. (Csak angolul találtam meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, de egészen jól érthető, akár közepes angol nyelvtudással is!) Az „Apa és fia” folytatása pedig „Férj és feleség” címmel jelent meg.

Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (Eat, Pray, Love). Ulpius-ház könyvkiadó Kft., Budapest, 2010.

 Elizabeth Gilbertet ez az önéletrajzi regény tette híressé. Az önéletrajzi jelleg az egyik nagy erénye a könyvnek.eatlovepray

A könyv természetesen nagyon is amerikai. Minden meg van benne, ami a sikerhez kell. De most eltekintek a történet néhány előre sejthető fordulatától, és inkább arról írok, amiért érdemes elolvasni ezt a könyvet. Nekem tetszettek a tájak, városok és az egyes népekre jellemző szokások bemutatása. Ugyanis sok helyütt (de megfelelő arányban) tartalmaz a regény ismeretterjesztő részeket. Érdekes jobban megismerni az olasz, az indiai és indonéziai életet, így például az indonéz nőket vagy a férfi-nő kapcsolatok jellegét vagy az indiai asramban folyó életet. A meditációk és mantrák közül pedig érdemes kipróbálni egyet-egyet – no, nem a szanszkrít Guru-gítára gondolok 🙂 -, akihez közel áll az ilyesmi.  Akik kezdő meditálók, azoknak pedig hasznos lehet az, ahogy Gilbert a meditáció végzése közbeni problémáiról és azok leküzdéséről beszél: “Mint a legtöbb emberszabású lény, én is meg vagyok áldva azzal, amit a buddhisták úgy neveznek, hogy “majomelme” – a gondolataim ágról ágra ugrálnak, … Régmúlt dolgoktól kezdve az ismeretlen jövőig, az elmém vad ugrásokkal, zabolátlanul és fegyelmezetlenül szeli át az idő folyamát, és percenként többtucatnyi új ötlettel áll elő.” (p. 186.)

A történet egy házasság válságával kezdődik. Ebben az időszakban elég kemény depresszió gyötri a főhőst. (Ez a filmben ilyen súllyal nem jelenik meg.) Számomra már-már túl hosszan tárgyalja a betegségének történetét (közben előre is lapoztam, hogy teljesen őszinte legyek), de később értelmet kapott ez a sok oldalas felvezetés, mert a három országban történő utazás végére valóban sokkal kiegyensúlyozottabb lesz Elizabeth, és a történet lényege pont ebben áll.

 Számomra a filmben fogalmazódott meg világosabban a másik mondanivalója a történetnek: az elengedés: „Teljes szívedből bocsáss meg neki, BOCSÁSS MEG ÖNMAGADNAK, és engedd el.” (p. 259.) Azt hiszem, hogy ezt a gondolatot nem lehet elégszer tudatosítani az életben, mert az ember hajlamos a megbocsátásról megfeledkezni.

 És ha már a filmnél tartunk: a film leginkább a könyv reklámjának tekinthető. Jó látni azokat a tájakat, amelyeken a hősnő járt: hangulatos olasz utcácskák, az indiai asram vagy az indonéz táj, és az ott élő emberek. Ellenben a könyv történetének egyes lényeges elemeit nem látjuk viszont a filmben, ami néhol homályossá teszi az ok-okozatot a cselekményben.

Számomra Julia Roberts nem lényegül át Elizabeth Gilbertté. Végig olyan érzésem volt, mintha maga Julia Roberts  járta volna végig az utat. Nem volt túl jó választás a szerepre. Sokszor csak nagy, kerek szemekkel áll a jelenetekben, mintha mindig csodálkozna – talán azon, hogyan megkapta a szerepet?. (Ez volt ugyanis a nagy visszatérése – évekig nem filmezett a gyermekei miatt.) Másrészt már vártam, hogy mikor jelenik meg menyasszonyi ruhában (ez is eljött elég hamar…)

 A történet egyes motívumai és hangulatai számomra a „Napsütötte Toscana” című filmet idézte, amely nekem sokkal jobban tetszett.

 És ha egy üzlet beindul… a film ihlette termékek már kaphatóak. Parfümök, mécsestartók és minden ami „Eat, Pray, Love”:

http://www.realbeauty.com/health/wellness/eat-pray-love-beauty-products#slide-1

Parfümtől a párnahuzatig: Eat, Pray, Love-dömping:

http://femina.blog.hu/2010/08/17/parfumtol_a_parnahuzatig_eat_pray_love_domping

A történet folytatás „Hűség” címmel jelent meg.

Fotók: 

http://www.flickr.com/photos/silkegb/3507441358/sizes/o/in/photolist-6kWy7S-6uL9Mc-6DdMDX-6DN8w6-6DPTK1-6Kr9W7-6Qurvx-6QuryT-6Quubi-6Quuvi-6QuuzD-6QyvYy-6Qyw23-6Qyxcs-6QyywY-6QyyN5-6QyzzJ-6Vxixd-72xNFE-763iQZ-79tHRK-79y6Vd-7rtkww-7tN1AA-7vHYMp-e5GNja-9K3BPW-7MJbVV-7MNbqG-7MJc1p-7MNbvC-7MNbSA-7MNbBA-8mPL7v-7MJcaM-8ZzPUx-8qZ13G-7XqqMD-bynuuv-c4jViS-e6BsCN-bc983v-ez21vv-81iz2f-7VGRqa-9gWViM-7XtEdo-b1X6yF-8WSuyc-81VTXx-7JUG49/

http://www.flickr.com/photos/bkphtgrphy/4889740120/sizes/o/in/photolist-8s6co9-a1QtJV-9bhVZn-aozcuc-fLV4Be-apzXf3-8ieo4X-8G5mFB-8G8woG-8FcUj6-9oQyXD-9gjjCQ-9oQysX-9gjjCb-9oQz7g-9oTDhf-9oTD53-9oTDPJ-9ggdTx-9gjj8G-9ggd2r-9gjiEb-9ggcRc-9ggeQV-9oQyCT-9oTDpU-98mCbf-9mGXfL-9vMxGY-9vNmQ1-9vPj8Q-9mDTtP-9vJz9D-9vMMuh-9mCpcP-9mAqZT-9vMUkL-9mFXqY-9mCstr-9vLfbt-9vMv5w-9vN5SQ-9mDV6i-9mDjCu-9mAsaz-9mx3et-9vNkdC-9vNxju-9vPfd3-9vLnbX-9mGThW/

Categories: könyv, könyvajánló, könyvek, könyvtár | Címkék: , , , | Hozzászólás

Könyvtárosok világnapja – április 14.

Április 14-én van a Könyvtárosok Világnapja, amelyet két nagy szervezet az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége – ALA), és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége – IFLA) kezdeményezett. Célja hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok által nyújtott értékekre.

Ünneplésként néhány, a kedvenc könyvtáraim közül:

Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára

A kollégiumi könyvtár története egyidős az iskoláéval. Valamikor az 1520-as évek második felében alapították. A könyvtárnokok mindig idősebb dikákok közül kerültek ki. Egy akkori könyvtárnok így vall a munkájáról: „Én – N.N. – a sárospataki iskola könyvtárnoka, szentül ígérem, hogy az iskola törvényei szerint, a közösségnek minden reám bizott vagyonát hűségesen megőrzöm és arról gondoskodom. Mindenekben nem a magam, de a közhasznot tekintem.”

További részletek itt olvashatóak:

http://www.unitas.hu/tagkonyvtar/sarospataki-reformatus-kollegium-tudomanyos-gyujtemenyeinek-nagykonyvtara

Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma

A Világörökség címet viselő Pannonhalmi Bencés Főapátság, benne a Főapátsági Könyvtár az egyetemes és nemzeti kulturális örökség és vagyon része. Egy pannonhalmi kirándulással szép élménnyel gazdagodhatunk. És ha már ott járunk, feltétlenül nézzük meg ezt a gyönyörű könyvtárat!

http://bences.hu/cikk/konyvtar.html

http://www.unitas.hu/tagkonyvtar/f-ap-ts-gi-k-nyvt-r-pannonhalma

Jay Walker fantasztikus magánkönyvtára

Jay Walker, amerikai dúsgazdag üzletember, így vall a könyvtáráról: “Vállalkozóként kutató-fejlesztő laboratóriumot nyitottam – vonzódom az emberi kreativitáshoz és képzelőerőhöz. Körülbelül tíz éve érte el a gyűjteményem azt a méretet, hogy egy külön szobát, egy könyvtárat kellett építenem neki, olyat, ami méltó az emberi képzelőerőhöz.”

További részletek itt találhatóak:

http://hvg.hu/panorama/20090806_geek_konyvtar

Sok kép és angol nyelvű bemutatás Walker könyvtáráról:

http://www.examiner.com/interior-decorating-in-san-diego/high-tech-display-of-geek-history-inside-the-best-personal-library-the-world

http://medgadget.com/2011/05/a-visit-to-jay-walkers-library-the-history-of-human-imagination.html

Programajánló

 Az e nap alkalmából tartott rendezvények közül ajánlom az ELTE Egyetemi Könyvtár programját 2012. április 14-én 10-16 között:

http://konyvtar.hu/hirek/1596

Categories: könyvek, könyvtár, könyvtáros | Címkék: , , | Hozzászólás

Könyvtárosok könyvekről

ReadingHa arról beszélek, hogy könyvtárban dolgozom, sokan azt mondják: “Akkor biztos sokat olvasol.” Ilyenkor rögtön jön a válaszom, mi szerint: “Természetesen a könyvtár egy munkahely, ahol nem olvasgatással foglalkozik az ember.” De hogy is van ez? Mit, mennyit és mikor olvasnak a könyvtárosok? Könyvtárosok válaszolnak a kérdésre. Ha kiváncsi vagy rá vagy akár szeretnél rátalálni egy új szerzőre vagy egy jó könyvre, akkor kattints ide:

https://booksandsoul.wordpress.com/konyvajanlo/konyvtarosok-konyvekrol/ 

Ajánlj könyvtárost! Ha könyvtáros kollégád, ismerősöd vagy Te magad szívesen megosztanád az olvasással kapcsolatos élményedet, írj nekem a booksandsoul@gmail.com e-mailcimre. Köszönöm!

A fénykép Rachel Sian gyönyörű munkája: http://www.flickr.com/photos/rachelsian/274158994/

Categories: blog, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog | Címkék: , , , , , | Hozzászólás

Működteti a WordPress.com.