könyvtár

„Az önkéntesmunka rengeteg vidám pillanatot ad” – beszélgetés Sántha Emesével

(Books and Soul interjúk – Pegán Anita, 2012. október 27.)

A „Books and Soul interjúk” ötlete év elején, nem sokkal a blogom indítása után fogalmazódott meg bennem. Időközben elgondolkodtam azon, vajon kiket is fog a sors felém sodorni, akikkel ezeket a lélekmelegítő beszélgetéseket megtehetem. Szerencsére többen élnek közöttünk, és találkozhatok is velük, akik nyitott személyiségükkel, önzetlen cselekedeteikkel próbálják jobbá tenni a világot.
Sántha Emesét 2012 szeptemberében, a “Könyvtár, ami összeköt”  – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíjprogram (http://parlament.hu/palyazat/2012/konyvtarpalyazat.pdf) során ismertem meg, amelynek az Országgyűlési Könyvtár adott helyet. Tíz külhoni magyar könyvtáros töltött egy hónapot a könyvtárban, ahol tartalmas szakmai programokban volt részük. Ő Marosvásárhelyről jött, és a Petru Major Egyetem könyvtárában dolgozik.

Emesét az egy hónap folyamán szinte mindig mosolyogni láttam. Mosolya valószínűleg gyógyító lehet, mert akármikor találkoztunk, és rám mosolygott, éreztem, ahogy a szeretet energiája árad felém, és eltölt. Talán ő maga nem is sejti, milyen ereje van a mosolyának. Bizonyára azonban a körülötte élők tudják, főként nővérének négy kisgyermeke, akik őt „Manyá”-nak szólítják (az Anya és Mesi összeolvasztásaként), akikkel sok időt tölt, és ahogy egyszer ő fogalmazott, sokszor simogatja álomba őket. Úgy gondolom, ezeken az estéken varázslatos hangulat lehet abban a családban. De mások is kapnak a szeretetéből! Önkéntes munkát végez a Caritas-nal, ahol roma gyerekekkel foglalkozik. 

Emese nővére gyermekeivel

Emese nővére gyermekeivel

– Mesélj egy kicsit a családodról, gyerekkorodról! Gondolom, onnan ered a gyerekek iránti szereteted.
– Nagyon boldog gyerekkorom volt. Ketten vagyunk testvérek, a nővérem alig egy évvel idősebb, ezért mindig nagyon közel álltunk egymáshoz (érdekes módon ezt a példát ő is követte, az ő gyerekei közt 11 hónapnyi a korkülönbség). Együtt kezdtünk sportolni, angolt tanulni, hittanra járni. Édesapám nagyon szigorú volt, édesanyám pedig tipikus anya. Babusgatott, kényeztetett és ez a mai napig is így van. Az egyetlen dolog, ami hiányzott a gyerekkorunkból, és a mai napig nagy hiányosságunk, az az állatokkal való barátság. Nagyon félünk családilag az állatoktól, ezt sajnos nem sikerült kiküszöbölni. Ettől eltekintve nagyon tartalmas gyerekkorunk volt, összetartó családdal (édesanyámék négyen vannak testvérek), meghitt családi ünnepekkel és szertartásokkal.

Emese szintén családi kőrben

Emese szintén családi kőrben

Iskolakezdéskor a mai napig eszembe jut, ahogy kék papírral borítottuk be a tankönyveket és füzeteket, ezekre édesanyám mindig nagyon figyelt, hogy a hangulatot megteremtse a nagy eseményekhez. A családi ünnepekről nem is beszélve.

– Az önkéntes munka lehetősége hogyan jött az életedbe? Milyen önkéntes munkát végzel?
– Közelről először az Egyesült Államokban találkoztam az önkéntességgel, 2005-ben. Akkoriban egy közkönyvtárban dolgoztam, és minden nap önkéntesek segítettek nekünk. Már akkor nagyon megtetszett az ötlet, nemcsak azért, mert hasznos segítség volt, hanem azért is, mert integráló szerepe volt. Ott az önkéntesek nagy része idős vagy sérült volt, mégis sikerült mindenkinek megfelelő elfoglaltságot adni és ezzel sikerélményt nyújtani nekik. Általában ha valaki nyugdíjba megy, haszontalannak érzi magát, és ezt nagyon jól ki tudja küszöbölni az önkéntesség intézménye. Itthon a szervezett önkéntes munkába nemrég kapcsolódtam be. A Caritas szeretetszolgálat keretében működő, a roma gyerekek felzárkóztatását célzó programban veszek részt. Ez I.– IV. osztályos roma gyerekek heti két alkalommal történő korrepetálását jelenti, segítünk nekik megírni a házi feladatot, gyakoroljuk az olvasást, írást, számolást és van természetesen játék is.

– Mit ad neked az önkéntes munka?
– Elsősorban azt az érzést, hogy valami hasznosat csinálok. Nagyon jó nap az, amikor sikerül valamit megértetni egy gyerekkel és látom rajta is, hogy lelkesen végzi a feladatot, mert érti, hogy mit csinál és tudja, hogyan kell csinálni. Másodsorban rengeteg vidám pillanatot, mert gyerekek között ez szabály. Mindig jó a hangulat, egymás szavába vágva mesélik, hogy mi történt velük. Nem utolsó sorban pedig nagyon sokat segít az előítéleteim leküzdésében, mert sajnos – bevallom – vannak előítéleteim a romákkal szemben. Szerencsére egyre kevesebb.

– Eszedbe jut-e egy megható pillanat, történet, amit az önkéntes munka során éltél át?
– Az első alkalmat említeném. Nagyon megilletődötten érkeztem az iskolába, ahol a program folyik, és különösen aggódtam, hogy könyvtárosként hogy tudok majd helytállni. Általában 12-15 gyerek és 3-4 önkéntes jár kedden és csütörtökön délután. Akkor csak négy kislány jött el, „tanító néni” három volt. A másik két önkéntessel már nagyon jó viszonyban voltak, ez látszott azon, ahogy egymást üdvözölték. Szorgalmasan végigdolgozták a két órát és

Önkéntes munka közben

Önkéntes munka közben

a végén az egyik kislány, Nárcsisza odajött hozzám és adott nekem egy rajzot. „Ezt magának csináltam” – mondta. Virágok és szívek voltak rajta és azt is felírta rá, hogy ez a tanító néninek ajándék Nárcsiszától. Most is megvan a rajza. Azóta persze már a kapuban várnak és rohannak elém is ugyanúgy, mint a többiek elé.

– Bemutatnád a Caritas szervezetet?
– A Caritas a katolikus egyház szeretetszolgálata. Minden erdélyi egyházmegyében működik, sok esetben hasonló programokkal. Elsősorban a hátrányos helyzetűekkel, idősekkel, betegekkel, romákkal és szegényekkel foglalkozik. Minden évben (hagyományosan novemberben, de idén október 12-én) megszervezik az Egymillió Csillag a Szegényekért akciót, ez minden nagyobb város főterén egy gyertyagyújtási és adományozó akció, amelynek bevételeiből a szegény családokat támogatják. A marosvásárhelyi Caritas két állandó programot működtet, egyik a roma gyerekek korrepetálása, a másik pedig a beteg gyerekek látogatása kórházakban és az ezzel egybekötött meseolvasás. Idősotthonokban is vannak programjai, a nővérem például németet tanít időseknek. Vannak alkalmi v. időszakos programok is (akár egyéni kérésre is – a nyáron egy gyergyói család mellé kerestek tolmácsot, akik kórházba jöttek Marosvásárhelyre és nem tudtak románul). Nyáron egy kéthetes önkéntes tábor keretében különböző helyszíneken segítenek. Idén Máréfalván volt ez a tábor, székely kapu festéstől takarításig, kertészkedéstől játszótér építésen át mindenben részt vettek.

– Mit gondolsz arról, hogy az önkéntességnek milyen szerepe lesz a jövőben a társadalomban? Több lesz az önkéntes?
– Úgy látom, hogy igen, egyre több lesz az önkéntes. Alkalmi Caritas rendezvényeken is önkénteskedtem és mindig új arcok is voltak a régiek mellett. A legutóbbi önkéntes találkozón rengeteg középiskolás volt, a tizenévesek tényleg aktívan és lelkesen kapcsolódnak be ebbe a munkába. A fiatalok mentalitása nagyon egészséges ebből a szempontból, én nagyon bizakodó vagyok az önkéntesség jövőjét tekintve.

– Számomra az önkéntesség és a fenntarthatóság összefüggő fogalmak. Romániában milyen programok vannak a fenntarthatóságért? Mennyire népszerű a fenntarthatóság gondolata?
– A fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt elkötelezett civil szervezetek erősen támaszkodnak az önkéntes munkára. Pl. a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület használt olaj gyűjtési akciókat szokott szervezni, főként Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Ezekben az akciókban mindig önkéntesek vesznek részt. De hasonlóan önkéntesek végzik a folyómedrek, zöldövezetek takarítását. Hatalmas népszerűségnek örvend a Let’s do it Romania tavaszi nagytakarítási akció és évről évre többen vesznek részt benne. Jó hír, hogy néhány akcióhoz a politikum és a városvezetés-közigazgatás is csatlakozik. A Föld órájáról pl. sok városban a közvilágítás szüneteltetésével is megemlékeznek. A szelektív hulladékgyűjtés kötelező a közintézményekben, az elektromos hulladék elszállítására is van mód. Összességében úgy látom, hogy elindult egyfajta kampány ez irányban, és egyre több elkötelezett híve is lesz a fenntarthatóságnak.

Reklámok
Categories: önkéntesmunka, önkéntesség, Caritas, Erdély, fenntarthatóság, Karitász, könyvtár, Románia, volunteer | Címkék: , , , , , , , , | Hozzászólás

Megújult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára

Azt hiszem, hogy a mai világban különleges örömhírről számolok be akkor, amikor arról írok, hogy egy könyvtárat felújítottak.

Kőbányán, a Pataky Művelődési Házzal egy épületben működő Szabó Ervin Kőbányai KönyvtárKönyvtár kapott új külsőt.

Idén (2012-ben), nyolc hónapos munka során, 58 millió forintból újították fel. A Fővárosi Önkormányzat 44 millió forinttal támogatta, a fennmaradt összeget pedig a Nemzeti Kulturális Alap és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közösen finanszírozta. A felújítás Jakab Csaba tervei alapján valósult meg.

Amikor ott jártam, egy letisztult kép fogadott. A könyvtár átlátható és rendszerezett. Ez a látvány számomra talán túl egyszerű is volt. Természetesen egy könyvtártól nem azt várom, hogy kacsalábon forgó palota legyen, de egy cseppnyi extravagáns ötletet el tudtam volna képzelni, valami igazán  XXI. századit. (Nyilván az anyagiak is határt szabtak az extra, jövőbe mutató elképzeléseknek.)

Az 1500 nm-es területen helyet kap többek között kézikönyvtár, gyerekkönyvtár, informatikai oktatóterem. Egészen új filmeket is találtam a DVD kölcsönzőben.

A gyerekkönyvtár igazán kényelmes és tágas. „Az óperencián túl” mottóval egy művészien festett üvegfallal van elválasztva a könyvtár többi részétől.

kőbányai gyerekkönyvtár

 Gyerekkönyvtár

Energiatakarékossági szempontokat is figyelembe vettek a felújítás során. A nyílászárókat kicserélték. Az új ablakok nem csak jobban szigetelnek, de nagyobb üvegfelülettel is rendelkeznek, mint a régiek. Sikerült megoldani a könyvtár egyedi fűtésének a problémáját is. Az épületben működő más intézmények rendszerétől leválasztották a fűtési rendszert, ami sokkal energiatakarékosabb, valamint anyagilag is jelentős megtakarítást eredményez. Minthogy a könyvtár kevéssé napfényes, ezért fontos volt a világítótestek energiatakarékossága is. Itt is figyelembe vették ezt a szempontot.

Zöld megoldások közé tartozik, a jó példát is mutatva, a szépen gondozott növényzet. A könyvtár területén sok helyen találhatunk növényeket. Kedvencem ez az olvasósarok lett:

A könyvtár honlapja itt található:

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/szent_laszlo_ter_7-14_

 

Categories: blog, Budapest, energiatakarékosság, fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, könyvtáros blog, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közösségi tér, közművelődés | Címkék: , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Minneapolis zöld könyvtára

Lassan itt az ősz, elkezdődött a tanév, ezért most a “nyári” könyvtárak bemutatása után visszatérek a zöld könyvtárak témájára. Most az egyik kedvenc zöld könyvtáramról írok, a Minneapolis Central Library-ról (http://www.hclib.org/AgenciesAction.cfm?agency=ce). A könyvtár zöld technológiai megoldásai közül talán a leglátványosabb az 1700 nm-es zöld tető. (De erről később…)

Az amerikai Minneapolis Központi Könyvtárat 2006. május 20-án nyitották meg. Az új épület 32.800m2 könyvtár területet és 13.000 m2 mélygarázst foglal magába. És már itt, a mélygarázsban találkozhatunk az automata könyvvisszavételi lehetőséggel:

A könyvtár állományának csaknem 100%-a közvetlen hozzáférhető a látogatók számára, a korábbi 15%-os arányhoz képest. Természetesen rengeteg számítógép, gyermek és tini részleg, színes programok várják a könyvtárhasználókat. Mód van a könyvtárban önkéntes munkavégzésre is.

Rengeteg könyv található szabad polcon, de a számítógépek használata sokkal jellemzőbb

A régi minneapolis-i könyvtár épülete 96%-ban szelektíven és újrafelhasználásra készen került lebontásra. A könyvtár építéséhez helyi mészkövet, üveget és alacsony VOC (illékony szerves vegyületeket szabályzó besorolás) minősítésű, valamint nagy mennyiségű újrafelhasznált anyagot használtak fel.

 A fény természetesen tud áramolni a könyvtár mind az öt szintjén keresztül a nagy felületű ablakokon át a belső fal nélküli kialakítású térben. Az öntartó lépcsők és üveg korlátok, liftek olyan megoldások, amelyek nagyban csökkentik a világítási költségeket. Az ablakok alacsony E értékűek (fényenergia áteresztőek) és hőszigeteltek. Az épületben modern radiátorok szolgáltatják a fűtést.

Minneapolis könyvtár

Emellett ez a fajta belső térkialakítás alkalmassá teszik a könyvtár gördülékeny adaptációját a későbbi technológiai, tanulás/oktatási és formai fejlődéshez

A padló alatti légkondicionáló technológia 20% hatékonyság növekedést jelent, az épület egésze pedig 27%-kal hatékonyabb, mint a jelenleg érvényben lévő szabványok elvárásai.

Barátságos környezet

A könyvtárban a nagy terek mellett barátságos, kisebb “kuckók”, részlegek is vannak, ahol beszélgetni, pihenni lehet.

Szerelem a könyvtárban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

A könyvtár 1700 m2–es zöld teteje

Zöld technológiai szempontból az egyik legérdekesebb a könyvtár épületének tetejét alkotó 1700 m2zöld tető.

Ellentétben a bevásárlóközpontok vagy irodaházak tetején kialakított tetőkertekkel, parkokkal ez a zöld tető nem látogatható, nincsenek rajta padok, ösvények.

Az egész felület egy természetes társulásként működik, szabadon növő őshonos növényekkel beültetve. A zöld tető kivitelezésének lényege, hogy a lapos vagy kis dőlésszögű tetőn egy vízálló réteget szerelnek fel, amire különböző technikákkal (pl. fémháló) földréteget rögzítenek, amire később speciálisan kiválasztott növénytársulásokat telepítenek. A zöld tetőn két vízgazdálkodási rendszert alkalmaznak. Az első a növényzet és a földréteg alatt felszerelt műanyag edényrendszer (Henry DBR Root Bloc System), amely felfogja a csapadékot, és fokozatosan visszapárologtatja azt. A második rendszer felfogja a túlfolyó, az elsődleges rendszer által kezelhetetlen csapadékot, és tárolókba vezeti, amit visszapumpálnak egy lassú csöpögtető öntözőrendszerbe, ami a száraz időszakokban a zöld tetőt öntözi. A zöld tető minimális karbantartást igényel.

A könyvtár épületén 3 zöld tető van. 18 sedum fajtát és 41 fűfajtát telepítettek rá, amik a természet és kultúra összekötésén át hordozzák helyi önazonosságot a látogatók számára. A növények összeválogatásánál fontos szerepet játszott a folyamatos virágzási időszak, így az év nagy részében változó színekben pompázik a tető, amelynek egy részére a 2. emeletről nyílik kilátás.

Az ilyen tető esős időszakban felszívja a csapadékot, a növények fejlődésnek indulnak, kizöldülnek, száraz időszakokban pedig hőszigetelésként hűtik az épület belső tereit. A minneapolis-i könyvtár zöld tetejének másik fontos funkciója a városi hősziget hatás csökkentése, ami a napsugárzástól felmelegedő aszfalt, beton és hagyományos tetők miatt alakul ki.

A zöld tető előnyei:

  • Az épület alacsonyabb energia felhasználása
  • Új zöld terület
  • A városi hősziget hatás csökkenése
  • Jobb levegő minőség
  • A tető hosszabb élettartama
  • Példamutatás a fenntartható építkezési technológiák alkalmazására

Viszlát!

Köszönöm Attilának a könyvtár bemutatásához nyújtott segítséget!

Pegán Attila és Doro további  fotói a Minneapolis Central Library-ról itt találhatóak:

https://picasaweb.google.com/115457077502684161467/MinneapolisCentralLibrary

Irodalomjegyzék:

A new central library opens its previously closed stacks to literate Minneapolis. Online:
http://archrecord.construction.com/projects/bts/archives/libraries/08_Minneapolis/ (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Check out the new Library. Minneapolis Central Library. Online: http://www.startribune.com/projects/12869607.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Extensive green roofs top off the new minneapolis central public library. Online:
http://www.henry.com/casestudies/mnlibrary (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Green Design. Minneapolis Central Library. Online: http://www.larsonengr.com/grn_05.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

The greenroof projects database. Minneapolis Central Library. Online:
http://www.greenroofs.com/projects/pview.php?id=232 (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Online:
http://libraryarchitecture.wikispaces.com/Minneapolis+Central+Library,+Hennepin+County+Library,+Minneapolis,+Minnesota+(building) (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Pictures. Online:
http://www.architypereview.com/8-libraries/projects/50-minneapolis-central-library (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Categories: automatikus könyvvisszavétel, fenntarthatóság, fotó, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Minneapolis, USA, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Gárdonyi olvasmányai és könyvtára

Augusztus 3-án született Gárdonyi Géza (1863-1922). Ez alkalomból szeretnék az író olvasmányairól, könyvtáráról, valamint a könyvtárakkal kapcsolatos – kevésbé közismert – tevékenységéről írni. 

Néhány éve egy interjút készítettem az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Akkor találkoztam Varga Zitával, aki Gárdonyi könyvtáráról írt szakdolgozatot, amely könyv formájában is megjelent.[1]

gárdonyi géza

Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára

A dolgozat nem csak az író könyvtárába ad betekintést, hanem gyermekkorát, tanulmányait, tanítóskodását, újságírói éveit is bemutatja, valamint a könyvekhez és a könyvtárakhoz fűződő viszonyát is megismerhetjük, amely által közelebb kerülhetünk az író személyéhez. E – közérthetően fogalmazott, egyben színvonalasan megírt – dolgozat elolvasása után sokkal jobban megértettem az „Egri csillagok”, a „Láthatatlan ember” és még sok regény, elbeszélés és novella szerzőjének életét, motivációit, személyiségét.

 Gárdonyi könyvtára

 Gárdonyi könyvtára a dualizmuskori értelmiségi és ezen belül az írói-házi magánkönyvtárak egyik nagyon szép példája, amely egy tudatosan kiépített munkakönyvtár volt. Gárdonyi számára – az állomány nagyságából és összetételéből ítélve – ez többet jelentett, mint könyvgyűjtési kedvtelést. A majd’ tízezer kötetes könyvtárban magyar nyelvű könyvek és folyóiratok mellett több nyelven találhatóak dokumentumok. Akkoriban kevés gyűjtemény érte el ezt a nagyságrendet. Mára a Gárdonyi-hagyaték állománya 3628 mű – 4903 kötet.

 Gárdonyi és a könyvtárak

 De nem csak magánkönyvtárát gyarapította, hanem elkötelezettje volt a könyvtárügynek is. A népművelés legfontosabb feladatának a falusi könyvtárak felállítását és továbbfejlesztését tartotta. Három könyvtárnak is megvetette az alapját jelentős könyvadományaival. Ezek közül az egyik az egri Irgalmasok Kórházában lévő könyvtár volt.

 Gárdonyi olvasmányai

 Zita dolgozata a magánkönyvtár állományának elrendezése, gyarapításának formái, tematikai vizsgálata mellett olvasmányosan ismerteti az író könyvekhez fűződő érzelmi, lelki viszonyát.

Gárdonyi szerint a lélek késő vénségéig fejlődik, és sok lépcsőfokon halad felfelé. Éppen az ember olvasmányai azok, amelyből ki-ki megítélheti saját fejlődésének adott állomását. Az író a meséktől a teológiai, filozófiai és lelki olvasmányokig nyolc fejlődési szakaszt állapít meg az életünk során. Esetleg érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mostanában kézbe vett olvasmányaink vagy bizonyos életszakaszunkban olvasott művek milyen tükröt tartanak/tartottak nekünk.   

„Minden műnek akkora az értéke, amekkora rezgést kelthet a szívekben.”[2] – Gárdonyi igazi értékeknek csak azokat a műveket tartotta, amelyek minden műveltségű szintű emberben azonos szép rezgést keltenek. Ilyen például a Biblia, a lírai versek és általában a mély érzéseket hordozó művek, mint Poe Hollója, Szabolcska Grand Cafeja, Szent Ferenc legendája, a Szózat és a Himnusz. „Szerinte csak az az örökszép, amit szívünkkel olvasunk.”[3] Olvasmányai közül kiemelkedik Büchner, aki úgy hatott rá, mint a dermesztő méreg, Darwin, akinek a hatását a fagyolvasztó tavaszi napsugárhoz hasonlította és Buddha beszédei, amely szerinte a mesebeli élet vize, amely örök életerőt ad.

Mesterkönyv – Írói főgondom: keresem az emberben az angyalt.”[4]

Gárdonyi az írás fortélyairól Mesterkönyvében, illetve Mesterfüzetében ír (eredetileg titkosírással).

„Csak olyan történetet írj, amelynek a hősét érzed. Szereted, vagy hogy valaki más szereti, vagy hogy ő szeret valakit. Az olyan figurát, akit nem aranyoz be semmiféle szeretet, csak szemléljük. Mihelyt azonban van valakije, vagy ő valakije valakinek, nekünk is valakink.[5]

Irodalomjegyzék:

VARGA Zita: Gárdonyi Géza könyvtára. Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000. http://moly.hu/konyvek/varga-zita-gardonyi-geza-konyvtara

 GÁRDONYI Géza: Titkosnapló. (Benne a „Mesterkönyv” is.) Megtalálható teljes szöveggel (!) a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: http://mek.oszk.hu/07000/07048/  Benne bővebben olvasható Gárdonyi titkosírásáról és írói fogásairól, eszközeiről, írással kapcsolatos ajánlásairól.

Látogatásra ajánlom:

Gárdonyi Géza emlékmúzeum – Eger: http://eger.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Gardonyi-Geza-Emlekmuzeum.html

Gárdonyi Géza emlékház – Gárdony: 

http://www.vendegvaro.hu/gardonyi-geza-emlekhaz-gardony

 


[1] Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000.

[2] Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online: http://mek.oszk.hu/07000/07048/

[3] Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2000. 60. p.

[4] Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online:  http://mek.oszk.hu/07000/07048/

[5]Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Mesterkönyv. Online:  http://mek.oszk.hu/07000/07048/

Categories: írás, Gárdonyi Géza, könyv, könyvajánló, könyvek, könyvtár | Címkék: , , , , , | 1 hozzászólás

Az OIK fotópályázata

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) pályázatot hirdet, a CEWE Color Magyarország Kft. (Fotohalozat.hu), a HPIX Kft. (HP Fotóstúdió), az Alexandra Kiadó és Könyváruházak, a MediaCity Magyarország Kft. (Digitális Fotó Magazin) és a COPYGURU Kft. támogatásával.

A fotópályázat témája az olvasás és a humor kapcsolata. Szeretnénk, ha pályázóink új, merész és vidám perspektívából közelítenék meg az olvasást, mint élményt. Szívesen fogadunk komolyabb hangvételű fotókat is, melyeket egy kapcsolt anekdota tesz humorossá.

A pályázat teljes szövege itt olvasható

Categories: fotó, könyvtár, pályázat | Címkék: , , | Hozzászólás

A “mini library” on Római-part, in Budapest

It was a hot afternoon. Downtown was unbearably hot. I went to Római-part (Roman Beach), because a friend of mine, who is a librarian invited me to ”Fellini Római Kultúrbisztró”.

(Here are some pictures about this place: http://agyasztaltv.blog.hu/2010/07/04/fellini_romai_kulturbisztro)

Római-part (Roman Beach) is a 10-kilometer-long part of the Danube shore on the Buda side, in Budapest. It is really like a resort. There are hotels, summer houses, camping sites, boathouses, sports facilities and restaurants by the riverside. You can eat pancakes and a favourite, Hungarian snack, lángos. The boathouses are standing next to each other all the way long, so you can rent a canoe or a kayak. But if you are not a sport fan, you can have a rest or listen to a concert that a local band gives on summer evenings in one of the restaurants. You can dance and have fun. 

After that busy day, I was walking by the restaurants, where people were eating fish and drinking beer and I was happy to feel the gentle wind. 

”Fellini Római Kultúrbisztró” often gives place to concerts and cultural events. And in these summer months, a ”mini library” operates there. The day I went there was the first day when you could borrow books and journals, and could read them while you were drinking a cold beer or fresh lemonade (then returned them). 

You can enjoy reading in these deck-chairs

The organizer of this mini library is one of the public libraries in Budapest, called ”Óbudai Platán Könyvtár”. This mini library is ”officially” called ”Bibliocikli”, because books and journals are brought to the ”Kultúrbisztró” by bike every day. The mini library is opened between 19th June and 19th August (Tuesday, Thursday, Friday 14.00-18.00 and Saturday, Sunday 11.00-19.00)

“Mini Library” – “Bibliocikli”

 

I think it is a good initiative. There are some other examples for ”summer libraries” in Hungary. Some ”beach libraries” operate at Lake Balaton (e.g. in Siófok). These ”mini libraries” ensure that books ”go to” readers. The aim of running them is to please readers and popularize books, reading and libraries.

“Mini library” (Bibliocikli) is an easy and liberal way of borrowing books. People can choose from about a hundred books/journals, and if they ask for a title, it will be ”bicycled along” the next day from the library. 

And I have to mention that it is a real “green library”.  🙂 

The “mini library” is ”closed”. Szuszi is bringing the books back to the library.

How can yout get to Római-part?

Take the No. 5 HÉV (suburban railway – green and white trains) from Batthyány tér to „Rómaifürdő” or „Csillaghegy”. Alternatively, catch a 34  bus from „Árpád híd” metro stop on the blue M3 line. You can get off at „Nánási út”. Plus 10 minutes walk. (From the HÉV station it can be a 20-30 minutes walk.)

 

You can find the Hungarian version of this post here:

https://booksandsoul.wordpress.com/2012/06/19/mini-konyvtar-a-fellini-romai-kulturbisztroban-a-romai-parton/

Categories: books, Budapest, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, librarian, library, pop-up library | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

Régmúlt idők nyári könyvtára – állatkerti mozgókönyvtár

A könyvtárosok már régen is gondoltak arra, hogyan tudnának minél több olvasót elérni, és minél inkább a kedvükbe járni. 

1914. május 1-jén (nem sokkal az után, hogy a budapesti  állatkertet felújították) dr. Lendl Adolf és dr. Szabó Ervin kezdeményezésére megalapították a Fővárosi Könyvtár állatkerti kirendeltségét. Nyaranta pedig “mozgókönyvtárat” működtettek.

A csacsifogatos állatkerti mozgókönyvtár

A ceyloni törpe szamarak által húzott kiskocsin megannyi érdekes természetismereti és szépirodalmi mű volt. Az állatkerti séta során a gyerekeket kísérő anyák vagy nevelőnők akár fel is olvashattak a kicsik számára a számukra érdekes állatokról. A bérletjeggyel rendelkezők hazavihették, míg  a többiek távozáskor, a kapunál adták le a könyveket. (Ez utóbbit soha nem  mulasztották el megtenni!)

 A kép forrása: 

Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története I. kötet. 1945-ig. Szabó Ervin Könyvtár. Budapest, 2004. p. 140.

Források:

Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története I. kötet. 1945-ig. Szabó Ervin Könyvtár. Budapest, 2004.

A Budapesti Állatkert honlapja. A budapesti állatkert története. http://www.zoobudapest.com/konyvtar/tortenelmunk/budapesti-allatkert

Categories: állatkert, Budapest, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, mozgókönyvtár | Címkék: , , , , , | 2 hozzászólás

Mini könyvtár a Fellini Római Kultúrbisztróban, a Római-parton

(Az alábbi bejegyzés 2012-ben készült.

Könyvmegállók és Bibliocikli 2013-ban is: https://booksandsoul.wordpress.com/2013/07/05/konyvmegallok-es-bibliocikli/)

Még késő délután is hőség volt a városban, de a Római-parton az enyhe dunai szél elviselhetőbbé tette a meleget. A Fellini Római Kultúrbisztró egyedi hangulata pedig teljesen kiszakított a napi rutinból. Az egyik nyugágyon üldögélve teljesen elfelejtettem, hogy egész nap dolgoztam. 

Szuszinál lehet a könyveket kölcsönözni a Fellini Római egyik asztalánál

A Fellini Római időről időre helyt ad koncerteknek, kulturális eseményeknek. Mostanság a könyvszeretőknek kedvez, ugyanis ma volt az első nap, amikor az Óbudai Platán Könyvtár jó néhány könyvvel és folyóirattal kitelepült a kultúrbisztró egyik asztalához. 

A „Bibliocikli” ezen a nyáron június 19. és augusztus 19. között működik (kedden, csütörtökön, pénteken 14 és 18 óra között, szombaton és vasárnap 11 és 19 óra között). 

Bezárt a “Bibliocikli”

Szuszi ma is biciklivel hozta le a kultúrbisztróba, és viszi el a nap végén a könyveket, újságokat. (Figyelem! Több női magazin legújabb száma is ott lapult a dobozban!). Lehet válogatni, és szerintem kérésre egy következő napra le is hoznak könyvet a könyvtárból. (Hogy mennyire fognak ezért a megjegyzésemért szeretni a könyvtárosok! 🙂 

A néhány órára kikölcsönzött könyveket a nyugágyakon kényelmesen lehet olvasgatni. A Fellini Római Kultúrbisztróban a zenei aláfestés (mert szerencsére nem harsog) kellemes hangulatot varázsol. Kell-e annál jobb kikapcsolódás, mint amikor egy hideg italt kortyolgatva, egy könyvet olvasva, néha felnézve a Duna hullámaira egyszer csak a Csokoládé című film zenéjének a foszlányait véli az ember felfedezni? 

No, és hogy még a napi jó cselekedet is meglegyen: hazafelé megállhattok az

egyik KönyvMegállónál, és betehettek egy-két otthonról hozott már felesleges, de jó könyvet, ahogy én is tettem. Egy könnyed olvasmányt és egy Popper Péter könyvet tettem a polcra. 

Természetesen, ha találtok egy nektek tetszőt, akkor haza is vihetitek. Amikor ott jártam, éppen egy srác keresgélt a polcokon.

A KönyvMegállók az Aquincum, illetve a Csillaghegyi HÉV megállók közvetlen közelében vannak.

Aquincumi KönyvMegálló – Budapest, III.  kerület, Római tér 1. előtti területen

Csillaghegyi KönyvMegálló – Budapest, III. kerület, Mátyás király út  5. előtti területen

 Források: 

Itt térkép is található a Fellini Római fellelhetőségéről. (BKV-val: HÉV-vel és jó hosszú gyaloglással, vagy a 34-es busszal a Nánási úti megállónál érdemes leszállni, és onnan már csak egy kis gyaloglás, illetve biciklivel): http://kocsma.blog.hu/2011/08/29/fellini_romai_kulturbisztro_1

 



Categories: könyv, KönyvMegálló, könyvtár, könyvtáros, mozgókönyvtár | Címkék: , , , , | Hozzászólás

„Hozzál egy könyvet! Vigyél egy könyvet!” – KönyvMegállók nyíltak Óbudán

„Hozzál egy könyvet! Vigyél egy könyvet!” – KönyvMegállók nyíltak Óbudán

Óbuda Békásmegyer Önkormányzata, az Óbudai Platán Könyvtár, és a csillaghegyi KultúrMontázs Civil Egyesület két ingyenesen használható, mindig nyitva álló könyvszekrényt, „KönyvMegállót” állított fel 2012. június 6-án a III. kerület alábbi forgalmas pontjain: 

Aquincumi KönyvMegálló – Római tér 1. előtti területen

Csillaghegyi KönyvMegálló – Mátyás király út  5. előtti területen

(2013-ban  történt helyszinváltozásokról  itt találhatóak információk: https://booksandsoul.wordpress.com/2013/07/05/konyvmegallok-es-bibliocikli/)

A KönyvMegállók működtetésének célja az olvasás szeretetének népszerűsítése mellett az is, hogy erősödjön az emberekben az egymásra figyelés és a kölcsönösség gondolata. Már írtam arról, hogyan válhat közösségi színtérré egy könyvtár. A KönyvMegállók tipikusan olyan helyek, amelyek valós közösségi terek lehetnek. A „mini könyvtár”-at útba ejtők a könyvek válogatása során szóba elegyedhetnek egymással, a rövid beszélgetések színessé tehetik a napjaikat, és új embereket ismerhetnek meg a környékről. A Könyvmegállókból könyvet vehetnek ki, és saját könyveket rakhatnak be. A cél az, hogy a lakókra és civil szervezetekre támaszkodva működjenek a KönyvMegállók.

DSC04961

A világ különböző pontjain lévő hasonló könyvtárak is azért létesültek, hogy a könyv „menjen” az olvasóhoz. Ezek a könyvtárak folyamatosan alakulnak, átalakulnak, új könyvek jelennek meg a polcain.

A külföldi jó példák közül New Yorkban található „pop-up library” kategóriába sorolt könyvtárat említeném, amelyet egy munkanélküli könyvtáros és egy építész készített a lakosság számára egy telefonfülkéből. 

Kívánom, hogy az óbudai KönyvMegállók mindenki számára hasznos és kellemes hellyé váljanak!

Irodalomjegyzék:

Gerilla könyvtárosok a Wall Streeten. KIT Hírlevél. 2011. október 28.

http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=gerilla_konyvtarosok_a_wall_streeten

Sajtóközlemény KönyvMegálló átadásáról

The “Pop-Up” Library : A Mini-Movement of Knowledge

http://www.huffingtonpost.com/ryan-mack/the-pop-up-librarya-mini-_b_1470544.html

Kávészünet. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár blogja. Könyvtári hírek a világból.

http://www.oik.hu:8080/?p=10521

New York’s Pop Up Libraries. Travelletes, 2012. március 9. 

http://www.travelettes.net/new-yorks-pop-up-libraries/

Categories: könyv, könyvek, KönyvMegálló, könyvtár, könyvtáros, pop-up library | Címkék: , , , , | Hozzászólás

„Public libraries as meeting places” – comments on Prof. Ragnar Audunson’s lecture

Libraries, as public places, have possibilities to become the most lively places of the local community, because they offer services to the whole society. Libraries offer the most essential condition of community activities: a meeting place.

In Budapest, on 19th April 2012, Prof. Ragnar Audunson[1] lectured about the PLACE project. The title of his talk was „Public libraries as meeting places”. The event was organized by the Department of Library and Information Science, Faculty of Arts and Humanities of the Eötvös Loránd University. The lecture was translated by Agnes Hajdu Barát[2].

I would like to write – without attempting to be comprehensive – about some interesting parts of this lecture. They inspired me to think about the social role of libraries.

The Norwegian professor talked about the PLACE („Public Libraries as Arenas for Citizenship”) project. I would like to highlight one of the most important aims of this project. The questions are: how do libraries become real meeting places in multicultural local communities? How can they help the communication between people with totally different cultural and religious backgrounds? How can they help to solve integration problems of immigrants? (As I wrote it, I realized that he did not mention the word „problem” related to this topic…)

Before answering these questions, I pinpoint some facts about Norway.

The North Germanic Norwegian language has two official written forms, Bokmål and Nynorsk and both of them are recognized as official languages. They are both used in public administration, in schools, churches, and the media. This rather special situation is complicated by many dialects and the fact that 11% of the population are immigrants.

Most immigrants in Norway come from Iraq, Somalia, Bosnia-Hercegovina, Russia and Afganistan. About 25% of the population of Oslo are non-Western immigrants. There are some schools, where 70-80% of the students are immigrants.

It is interesting that muslim women are allowed to go to libraries (in contrast to other public places), because muslim families think that libraries are safe places. For these women libraries are places where they can learn the local customs and socialize. Even a superficial knowledge of muslim customs reveals how important this might be. It proves that that „meeting place function in the library has a different social profile and has a potential of creating communities across social, economic and ethnic cleavages”[3].

I was taken by Mr. Audunson’s attitude of supposing goodwill related to everything. He stated  that he would leave his wallet on the table, because he assumed goodwill. In his opinion, this trust should be the basis of society. And it must be the same for politicians, too: „A” party and „B” party have to suppose goodwill behind the other’s steps and decisions.

Another interesting feature of the PLACE project is that students and PhD students took part in it for years. It would be good to have more similar projects in Hungary. This way students would have a glimpse into the real world of libraries by taking part in this kind of projects.

You can find more information about the PLACE project, about Norway and about this lecture in English and in Hungarian in the bibliography:

You can hear the whole lecture and find the power point presentation of the lecture on ELTE BTK KT Blog:

http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Svanhild Aabø, Ragnar Audunson and Andreas Vårheim: How do public libraries function as meeting places? Online: https://oda.hio.no/jspui/bitstream/10642/335/2/503013.pdf

 Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat honlapján (with pictures and the power point presentation of the lecture). Online: http://konyvtar.elte.hu/web/hu/node/1987

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE BTK honlapjánhttp://www.btk.elte.hu/hir?id=NW-855

Bodrogi Enikő: Nyelvi jogok Norvégiában. Online: http://klimala.web.elte.hu/18/10MBodrogiEniko.pdf

Norway. Wikipedia. http://en.wikipedia.org/wiki/Norway

Koller Inez:  Migrációs tendenciák Európában

Online: http://publikon.hu/application/essay/490_1.pdf

Ragnar Audunson: The public library as a meeting-place in a multicultural and digital context: The necessity of low-intensive meeting-places. Online: http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?articleid=1465043

Tóth Máté: A könyvtár mint találkozóhely – A PLACE projekt. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2009. 7. sz.

http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-konyvtar-mint-talalkozohely-a-place-projekt/


[1] Ragnar Audunson is Professor in Oslo and Akershus University College of Applied Sciences  and was the president of European Association for Library & Information Education and Research (EUCLID)

[2] Agnes Hajdu Barát is a college professor at the Department of Library and Museum Pedagogy, Institute of Adult Education, Gyula Juhász Faculty of Education, University of Szeged, and a guest lecturer at the Department of Library and Information Science, Faculty of Arts and Humanities, Eötvös Loránd University, Budapest. 

[3] From the power point presentation of the lecture, that you can find here: http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Categories: önkéntesség, bevándorlók, ELTE, immigration, könyvtár, közösségi tér, librarian, library, meeting places, multicultural, Norvégia, Norway, PLACE project | Címkék: , , , , , , , , , | Hozzászólás

Működteti a WordPress.com.