közművelődés

Még egy kis zöld könyvtár…

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóirat 2013 augusztusi számában jelent meg a zöld könyvtárak bemutatásáról szóló írásom. 

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Két könyvtár zöld jellemzőiről ezek közül már itt, a blogomon irtam (Minneapolis Central Library, illetve a Beitou Branch Library), de a Radnóti Miklós Művelődési Ház, azaz RaM (www.ram13.hu) szintén energiatakarékos épülete csak itt kerül bemutatásra. A kerület nemzetközi építészeti FIABCI “ingatlanfejlesztői” díjat nyert ezzel az épülettel, amely beruházásról részletesen beszámolok e cikkben. Ebben az épületben működik a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár is. Nagy öröm, hogy van Magyarországon egy könyvtár, amely környezetbarát üzemeltetésű épületben várja a látogatókat.  Remélem, hogy a hazai közművelődés területén lassan egyre több ilyen előremutató példát találunk! 

A 3K-ban megjelent cikk teljes szöveggel itt olvasható: http://ki.oszk.hu/3k/2013/08/fenntarthatosag-es-konyvtar-2-resz/

Reklámok
Categories: booksandsoul, energiatakarékosság, fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Minneapolis, művelődési ház, Radnóti Miklós Művelődési Központ, RaM, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Igazából könyvtáros!

A blogomon ritkábban irok az életem személyes történéseiről, de most úgy gondoltam, hogy hírt adok egy nagy 2013-07-18 10.49.28eseményről. Lediplomáztam az ELTE bölcsészkara Könyvtár és Információtudományi Intézetének informatikus könyvtáros mesterképzési szakán, és okleveles informatikus könyvtáros lettem. 

Diplomamunkámat “Fenntarthatóság és könyvtár” címmel írtam.  

Diplomamunkám fő célja az, hogy bemutassam, hogyan válhatnak a könyvtárak tevékeny részeseivé a fenntarthatóságért való küzdelemnek, törekvésnek.

A fenntarthatóság és a könyvtár témakörének összekapcsolásával a témakörök széles spektruma tárul elénk, hiszen a könyvtárak kiemelt szerepet játszhatnak a fenntarthatóságra való törekvésben, még pedig az alábbiak szerint:

  • a könyvek és a tudásbázis megőrzése a jövő generáció számára
  • könyvtárépületek építése, korszerűsítése a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint
  • zöld állományú könyvtárak fejlesztése, létesítése olyan dokumentumállománnyal, amely az ökológia és a környezetvédelem, annak is elsősorban a kulturális, a gazdasági és a társadalmi vonatkozású dokumentumait foglalja magában
  • zöld állományú részleg létrehozása a már meglévő könyvtárban
  • Fenntarthatósági Terv készítése az intézmény számára
  • részvétel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megosztásában
  • részvétel a környezettudatosságra nevelésben

2013-07-18 11.08.03Mindezekről szó esik a diplomamunkámban, amelyben részletesen írok például a könyvtárak fenntarthatósági terveiről. A fenntarthatósági terv készítésével a könyvtárak sokat tehetnek a fenntarthatóságért. Előnye az, hogy mindenki a saját körülményeire alakíthatja ki a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját és a saját körülményeinek figyelembe vételével tűzheti ki céljait. Ezt szerettem volna alátámasztani az Országos Széchényi Könyvtár, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és az Országgyűlés Könyvtár fenntarthatósági dokumentumai, illetve programjainak, illetve az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástár (EKOP-2.1.5-09-2009-0001) projekt keretében megvalósított környezeti fenntarthatósági feladatainak bemutatásával. Ezek a tervek és programok úttörő példái a fenntarthatóság útján megtett lépéseknek. A tapasztalatok alapján a fenntarthatósági terv nemcsak száraz anyag, hanem tudat- és közösségformáló hatású is. Ehhez hasonló törekvései vannak az ELTE BTK Zöld könyvtár munkacsoportnak, amelynek tagjai többféle „zöld megoldásra” törekednek a BTK könyvtáraiban, és próbálják tudatosítani a jó példamutatás fontosságát, valamint rámutatni a személyes felelősség fontosságára.  

A dolgozatom néhány oldalas bemutatása a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2013 júniusi számában olvasható (http://ki.oszk.hu/3k/2013/06/fenntarthatosag-es-konyvtar-2/). Az augusztusi számban pedig két külföldi energiatakarékos könyvtárépületet mutatok be, illetve örömmel írok a RAM Művelődési Ház (www.ram13.hu) szintén energiatakarékos épületéről, ahol helyet kapott a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár is. (2014 elejétől ezek a cikkek online is elérhetőek.)

 

 

Categories: blog, booksandsoul, diplomamunka, ELTE, energiatakarékosság, fenntarthatóság, green library, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, könyvtáros blog, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, zöld állományú könyvtárak, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Vízügy és könyvtár – beszélgetés Kosztolnyik Krisztiánnal

 (Books and Soul interjú – Pegán Anita, 2013. április 24.)

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ udvarán, árnyas fák között beszélgettem Kosztolnyik Krisztián könyvtárossal a „Tükörben a Világ” című kiállítás apropóján, amelynek a könyvtár ad otthont ezekben a hetekben. Beszélgetésünk fő fonala a víz témája volt. Többek között azért, mert Krisztián évekig a Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár munkatársa volt. A beszélgetés azért is aktuális, mert idén van az 1838-as pesti árvíz 175. évfordulója, valamint az ENSZ 2013-at a vízügyi együttműködés nemzetközi évévé nevezte ki.

orvenyesi_malom

Szilvai Matild: Örvényesi malom

Könyvtárosként a munkád ezidáig leginkább a vízügyhöz kötődött. Mely könyvtárakban dolgoztál?

– 2006-2009 között az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Házi” könyvtárában dolgoztam. Körülbelül ebben az időszakban Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár (amely szintén minisztériumi felügyelet alá tartozott) zárva volt. Aztán 2009-től, amikor újra megnyitott, átkerültem oda.

 Még mielőtt tovább folytatódna a beszélgetés, hadd mutassam be röviden a vízüggyel foglalkozó szakkönyvtár történetét. A Vízügyi Szakkönyvtárat 1886-ban alapították. A könyvtár létesítését Kvassay Jenő szorgalmazta, aki 1879-ben a Vízügyi Közlemények című folyóiratot is alapította, amely a harmadik legrégebbi műszaki szakfolyóiratunk. Egy 1889-es törvénycikk már említést tesz arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium felügyeli és működteti a könyvtárat. A II. Világháború után, a súlyos károk miatt, újra kellett szervezni a könyvtárat. Új helyet is kapott a Vigadó téren. Néhány évtizedig nyugalmas időszak köszöntött be az intézmény életébe. Érdemes megjegyezni, hogy 1968-tól az Országos Vízügyi Hivatal volt a könyvtár fenntartója. A ’70-es és ’80-as években a vízgazdálkodással foglalkozó állami hivatalok súlya olyan nagy volt, hogy létrehoztak egy Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Irodát (VIZDOK), amelynek fontos része volt a Vízügyi Szakkönyvtár. 1980-ban a szakkönyvtár tudományos minősítést kapott az akkori Oktatási Minisztériumtól.

Az 1980-as évek első felében kezdődtek a gondok. A belvárosi helyre többen szemet vetettek.  (Napjainkban egy étterem működik a helyén.) Ekkor vették kezdetét a költözések, a fenntartó váltások, az átmeneti állapotok. 1988-ban összevonásra került a Vízügyi Szakkönyvtár és a Környezetvédelmi Szakkönyvtár. Ettől kezdve az intézmény neve Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár lett. Már ebben, az összevont könyvtárban dolgozott Krisztián. 

– Később – folytatjuk a beszélgetést Krisztiánnal –, 2012 márciusától, a Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtárat beolvasztották az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központba (OMgK). A könyvtár állományának beolvasztási folyamata jelenleg is tart. Folyik a könyvek behasonlítása. A két könyvtár állománya között, gyűjtőkörükből adódóan átfedés van, azonban meg kell jegyezni, hogy a volt szakkönyvtár erőssége és egyedisége többek között a folyóirat állományában rejlett. Anyagi háttértől is függően a vízügy, környezetvédelem, természetvédelem témakörében széles választék áll(t) az érdeklődők rendelkezésére. Például a Hidrológiai Közlöny, a Vízügyi Közlemények, a Hidrológiai Tájékoztató, a Vízmű Panoráma, a Halászat, a valamint a Vízügyi Igazgatóságok lapjai (többek között: Aqua Mobil, Felső-Tisza Híradó, Vízpart) stb. Érdemes megemlíteni, hogy közel 2000 darab tanulmány, valamint kutatási anyag is átkerül(t) az OMgK-ba, amelyek szintén érdekelhetik az olvasókat. 

Körülbelül 700 folyóméternyi dokumentum került át az OMgK-ba, így a kollégákkal a napi feladatok elvégzése mellett ezzel foglalkozunk. A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy a Vízügyi Könyvtár állományának közel 2/3-a egy külső raktárban kapott elhelyezést (még 2007-ben), ennek behasonlítása/bedolgozása is előttünk áll. 2012 nyarán pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium Házi Szakkönyvtárának egy része is hozzánk került.

– Mi a véleményed a mai könyvtárhasználati szokásokról?

– Egyetemisták, főiskolások látogatják leginkább a könyvtárat. Sajnos el kell, hogy mondjam, hogy a szakdolgozat megírása után már nem jönnek a könyvtárba, ezért elveszítjük őket. A másik csoport a nyugdíjasok rétege. A szakkönyvtárba is jártak be a témával foglalkozó nyugdíjasok. A harmadik kőr az aktív emberek lennének, de ők sajnos nem látogatják a könyvtárat. Nincs idő, és megváltoztak az olvasási szokások is. A szakkönyvtár, annak idején, az ágazatban dolgozókat is segíteni akarta, de ők nemigen használták. Az egyetemisták általában komplett letölthető anyagokat keresnek. Sőt, azt figyeltem meg, hogy már-már azt szeretnék, ha megírnánk a szakdolgozatukat. Másik tapasztalatom az, hogy sokszor e-mailben olyan kérdéseket tesznek fel, amit a google-ban egy egyszerű kereséssel is meg tudnának találni. Talán hiányoznak a könyvtárhasználati órák. Talán ezért sem mennek könyvtárba a fiatalok.

– Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ most a fenntarthatóságot népszerűsíti a „Tükörben a Világ” című kiállítással.

– Igen, az intézményünk vezetősége törekszik arra, hogy olyan rendezvényeket tartson, ami behozza az embereket a könyvtárba. E kiállítás célja, hogy rámutasson fogyasztói szokásainkra és a bennük lévő, jövőnket felélő tendenciákra, és megismertessen a környezettudatos viselkedés alapelveivel és gyakorlati praktikáival. A kiállítás keretében „Ökológia, környezetvédelem, környezeti nevelés” címmel pedagógusoknak szervezünk továbbképzést. Egyébként nem csak a környezetvédelemmel, illetve a könyvtár gyűjtőköréhez szorosan kapcsolódó témákkal foglalkozunk, hanem például képzőművészeti kiállításokat is rendezünk.

– Milyen közelgő rendezvényt ajánlanál, ami a víz témájához kapcsolódik?

– A könyvtárunk a Hidrológiai Társasággal közösen több rendezvényt is tart idén. A következő a „111 vízi emlék Magyarországon”[1] című könyv bemutatója lesz. A könyvet Fejér László és Szlávik Lajos írta és szerkesztette. S bár 2008-ban jelent meg e kötet, mégis érdemes újra beszélni róla, mivel nagyon szép és értékes kiadvány, amelyben többek között vízimalmokat, szivattyútelepeket, római kori vízvezetéket, zsilipeket láthatunk, és ezek történeteiben mélyülhetünk el. A könyvtárban megrendezésre kerülő programokról a könyvtár honlapjáról (is) lehet tájékozódni: www.omgk.hu

A másik aktualitás, amit kiemelnék az 1838-as árvíz 175. évfordulója. Az 1838-as árvíz az elmúlt évszázadok egyik legpusztítóbb árvize volt. Ami egyébként nem csak a 175 éves jubileum miatt aktuális, hiszen az elmúlt időszakban (gondolok például a 2006 árvizeire) szinte évente jelentkezett ez a természeti csapás. A védekezésre való felkészülés során pedig nem árt megismerni a korábbi korok történéseit, esetleges hibáit, amiből a kései utódok tanulhatnak. A Vízügyi Könyvtár több évtized alatt összegyűjtött állománya (könyvek, folyóiratok,tanulmányok,térképek stb.) ehhez is jó alapot biztosítanak.

Az 1838-as pesti árvíz pusztítása köztudott. Mivel a blogomban többször foglalkozom az adakozással, önkéntességgel, most ebből a szempontból említenék meg néhány érdekességet. Annak idején az árvíz híre gyorsan terjedt. „A részvét egész Európában adakozásra ösztönözte az embereket, Oroszországtól Hollandiáig, Erdélytől egészen Lombardiáig majdnem 1,2 millió forint adomány gyűlt össze. A királyi család által küldött segélyen kívül különösen Csehországból érkezett sok adomány. Metternich herceg árvízkárosultakat szegélyező fogadásán még ennél is több, 74000 forint gyűlt össze. Adakozott az orosz cár, a szász király, az amszterdami polgárok és a galíciai jobbágyok.”[2] Liszt Ferenc úgy döntött, hogy Bécsbe megy és jótékonysági koncerteket ad. A nyolc koncert bevételéből 25 ezer forintot adott az árvíz károsultjainak. Liszt adakozó, filantróp személyisége nemcsak az árvíz idején mutatkozott meg. Sok százezer forintot fordított jótékony célra élete során. Többek között a lipótvárosi templomnak, az Írók Segélyegyletének, árvaházaknak, bölcsődéknek adakozott. És a sort hosszan lehetne folytatni a kultúra és a művészet támogatására szánt adományai felsorolásával.[3]

 – Lehet egy utolsó, személyes kérdésem? Miért és hogyan lettél könyvtáros? – kérdezem Krisztiánt.

– Történelem szakot végeztem. A vízügy is leginkább történelmi szempontból érdekes számomra. Voltaképpen történelem-japán szakon végeztem, de elsősorban a történelem érdekel, azon belül is különösen a XX. század. Úgy gondolom, hogy a történelem nem áll messze a könyvtár világától. Az, hogy könyvtárban dolgozom szerencse kérdése is volt.

– Szerencsének tartod, hogy könyvtárba vezetett az utad?

– Igen! Szerencsének tartom! Egy hat hónapos helyettesítő munkával kezdődött a könyvtáros életem, és most már hét éve tart. Elmondhatom, hogy szeretem a munkámat.

 

Látnivaló ajánló:

 Nagybörzsönyi vízimalom – http://www.utazzitthon.hu/nagyborzsony_vizimalom.html

 Nagybörzsönyben hagyománya van a malmoknak. A molnármesterség apáról-fiúra öröklődött. E vízimalom a XIX. század közepén épült a Börzsöny patak partján.

 Örvényesi vízimalom – http://www.balcsi.net/orvenyesi-vizimalom.html

 Nyári balatoni nyaralás idején, hűvösebb időben, kitűnő úti cél lehet ez a vízimalom, amely az északi parton található. Ez a legősibb malom Magyarországon (a XI. századból), mely ma is működőképes. A Pécsely patak partján épült. 

 

Irodalom:

Útnak indul a Vízügyi Együttműködésesek Nemzetközi Éve 

http://www.unesco.hu/utnak-indul-vizugyi (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

Március 13. – A nagy pesti árvíz – 1838. Magyaralmás Online. http://www.magyaralmas.hu/napok/pestiarviz (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

Wikipédia szócikk az 1838-as pesti árvízről.

http://hu.wikipedia.org/wiki/1838-as_pesti_%C3%A1rv%C3%ADz (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

 Hivatkozások

[1] 111 vízi emlék Magyarországon. Könyvismerető: http://www.magyarmuzeumok.hu/biblioteka/cikk/19 (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

[2] Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Esztergomban.  http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2012/09/az-1838-as-jeges-arviz-emlektablai.html (Letöltés ideje: 2013.05.01.)

[3] Forrás: Vitéz István: Liszt, a magyar. [Rajka], [Vitéz István], 1991. p. 54

 

Categories: 1838 pesti árvíz, árvíz, booksandsoul, könyvtár, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, történelem, vízügy, vízimalom | Címkék: , , , , , , , , , ,

Környezettudatos magatartás a közművelődésben

Könyvajánló

Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben (tanulmány)

A fenntarthatóság és környezeti nevelés témája iránt érdeklődő, elkötelezett könyvtárosoknak, illetve közművelődésben dolgozó szakembereknek ajánlom Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben c. értékes tanulmányát, amely a Trendek változások, innovációk a budapesti közművelődésben[1] c. kötetben jelent meg.

A tanulmány a fenntarthatóság koncepciójának bemutatása után a téma kulturális aspektusait mutatja be.

Részletesen ír a környezeti nevelésről, amelynek bemutatja a színtereit. Rámutat arra, hogy az életminőséget nem csak az anyagi javak halmozásával lehet javítani, hanem a kultúra „fogyasztásával”, az értelmes és értékes szabadidő eltöltésével, amit a művelődési házak (és hozzá kell tennem, hogy a könyvtárak) kínálnak. Fontosnak tartja a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel, a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretek terjesztését, amelyet a művelődési házak feladatai közé sorol. Ezt a feladatot, mint a helyi közösség formálója és a személyes találkozásokra lehetőséget adó intézmény fel is tudja érdemben vállalni.

Ahogy a könyvtárak esetében, úgy a közművelődési intézmények esetében is feltétlen fontos a jó példamutatás (pl. gondozott kert, tiszta környezet, zöldesítés).

A tanulmány példákat említ a környezettudatos szemléletformálás lehetőségeire. A szerző kitér a gyerekek és a felnőttek számára e témában szervezhető programokra is. (Megvalósított példaként bemutatja például az Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Házának ÖKO-7 programját.)

Röviden ismertetésre kerül a Radnóti Miklós Művelődési Központ környezetbarát üzemeltetésének megoldásai. Ajánlom megtekintésre a RaM honlapját: http://www.ram13.hu/

Úgy gondolom, hogy ez a tanulmány nem csak a művelődési házakban dolgozókat, hanem a könyvtárosokat is segítheti abban, hogy új gondolatokat ébresszen a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során.

[1] Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben. In: Trendek változások, innovációk a budapesti közművelődésben. Slézia Gabriella (szerk.). Budapest, Budapesti Művelődési Központ, 2012. (Módszertani füzetek 13. ISSN 1219-0632) ISBN 978-963-89233-6-3; p.155-189.

Categories: booksandsoul, fenntarthatóság, könyvajánló, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közösségi tér, közművelődés, művelődési ház, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , | Hozzászólás

Megújult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára

Azt hiszem, hogy a mai világban különleges örömhírről számolok be akkor, amikor arról írok, hogy egy könyvtárat felújítottak.

Kőbányán, a Pataky Művelődési Házzal egy épületben működő Szabó Ervin Kőbányai KönyvtárKönyvtár kapott új külsőt.

Idén (2012-ben), nyolc hónapos munka során, 58 millió forintból újították fel. A Fővárosi Önkormányzat 44 millió forinttal támogatta, a fennmaradt összeget pedig a Nemzeti Kulturális Alap és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közösen finanszírozta. A felújítás Jakab Csaba tervei alapján valósult meg.

Amikor ott jártam, egy letisztult kép fogadott. A könyvtár átlátható és rendszerezett. Ez a látvány számomra talán túl egyszerű is volt. Természetesen egy könyvtártól nem azt várom, hogy kacsalábon forgó palota legyen, de egy cseppnyi extravagáns ötletet el tudtam volna képzelni, valami igazán  XXI. századit. (Nyilván az anyagiak is határt szabtak az extra, jövőbe mutató elképzeléseknek.)

Az 1500 nm-es területen helyet kap többek között kézikönyvtár, gyerekkönyvtár, informatikai oktatóterem. Egészen új filmeket is találtam a DVD kölcsönzőben.

A gyerekkönyvtár igazán kényelmes és tágas. „Az óperencián túl” mottóval egy művészien festett üvegfallal van elválasztva a könyvtár többi részétől.

kőbányai gyerekkönyvtár

 Gyerekkönyvtár

Energiatakarékossági szempontokat is figyelembe vettek a felújítás során. A nyílászárókat kicserélték. Az új ablakok nem csak jobban szigetelnek, de nagyobb üvegfelülettel is rendelkeznek, mint a régiek. Sikerült megoldani a könyvtár egyedi fűtésének a problémáját is. Az épületben működő más intézmények rendszerétől leválasztották a fűtési rendszert, ami sokkal energiatakarékosabb, valamint anyagilag is jelentős megtakarítást eredményez. Minthogy a könyvtár kevéssé napfényes, ezért fontos volt a világítótestek energiatakarékossága is. Itt is figyelembe vették ezt a szempontot.

Zöld megoldások közé tartozik, a jó példát is mutatva, a szépen gondozott növényzet. A könyvtár területén sok helyen találhatunk növényeket. Kedvencem ez az olvasósarok lett:

A könyvtár honlapja itt található:

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/szent_laszlo_ter_7-14_

 

Categories: blog, Budapest, energiatakarékosság, fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, könyvtáros blog, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közösségi tér, közművelődés | Címkék: , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Minneapolis zöld könyvtára

Lassan itt az ősz, elkezdődött a tanév, ezért most a “nyári” könyvtárak bemutatása után visszatérek a zöld könyvtárak témájára. Most az egyik kedvenc zöld könyvtáramról írok, a Minneapolis Central Library-ról (http://www.hclib.org/AgenciesAction.cfm?agency=ce). A könyvtár zöld technológiai megoldásai közül talán a leglátványosabb az 1700 nm-es zöld tető. (De erről később…)

Az amerikai Minneapolis Központi Könyvtárat 2006. május 20-án nyitották meg. Az új épület 32.800m2 könyvtár területet és 13.000 m2 mélygarázst foglal magába. És már itt, a mélygarázsban találkozhatunk az automata könyvvisszavételi lehetőséggel:

A könyvtár állományának csaknem 100%-a közvetlen hozzáférhető a látogatók számára, a korábbi 15%-os arányhoz képest. Természetesen rengeteg számítógép, gyermek és tini részleg, színes programok várják a könyvtárhasználókat. Mód van a könyvtárban önkéntes munkavégzésre is.

Rengeteg könyv található szabad polcon, de a számítógépek használata sokkal jellemzőbb

A régi minneapolis-i könyvtár épülete 96%-ban szelektíven és újrafelhasználásra készen került lebontásra. A könyvtár építéséhez helyi mészkövet, üveget és alacsony VOC (illékony szerves vegyületeket szabályzó besorolás) minősítésű, valamint nagy mennyiségű újrafelhasznált anyagot használtak fel.

 A fény természetesen tud áramolni a könyvtár mind az öt szintjén keresztül a nagy felületű ablakokon át a belső fal nélküli kialakítású térben. Az öntartó lépcsők és üveg korlátok, liftek olyan megoldások, amelyek nagyban csökkentik a világítási költségeket. Az ablakok alacsony E értékűek (fényenergia áteresztőek) és hőszigeteltek. Az épületben modern radiátorok szolgáltatják a fűtést.

Minneapolis könyvtár

Emellett ez a fajta belső térkialakítás alkalmassá teszik a könyvtár gördülékeny adaptációját a későbbi technológiai, tanulás/oktatási és formai fejlődéshez

A padló alatti légkondicionáló technológia 20% hatékonyság növekedést jelent, az épület egésze pedig 27%-kal hatékonyabb, mint a jelenleg érvényben lévő szabványok elvárásai.

Barátságos környezet

A könyvtárban a nagy terek mellett barátságos, kisebb “kuckók”, részlegek is vannak, ahol beszélgetni, pihenni lehet.

Szerelem a könyvtárban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

A könyvtár 1700 m2–es zöld teteje

Zöld technológiai szempontból az egyik legérdekesebb a könyvtár épületének tetejét alkotó 1700 m2zöld tető.

Ellentétben a bevásárlóközpontok vagy irodaházak tetején kialakított tetőkertekkel, parkokkal ez a zöld tető nem látogatható, nincsenek rajta padok, ösvények.

Az egész felület egy természetes társulásként működik, szabadon növő őshonos növényekkel beültetve. A zöld tető kivitelezésének lényege, hogy a lapos vagy kis dőlésszögű tetőn egy vízálló réteget szerelnek fel, amire különböző technikákkal (pl. fémháló) földréteget rögzítenek, amire később speciálisan kiválasztott növénytársulásokat telepítenek. A zöld tetőn két vízgazdálkodási rendszert alkalmaznak. Az első a növényzet és a földréteg alatt felszerelt műanyag edényrendszer (Henry DBR Root Bloc System), amely felfogja a csapadékot, és fokozatosan visszapárologtatja azt. A második rendszer felfogja a túlfolyó, az elsődleges rendszer által kezelhetetlen csapadékot, és tárolókba vezeti, amit visszapumpálnak egy lassú csöpögtető öntözőrendszerbe, ami a száraz időszakokban a zöld tetőt öntözi. A zöld tető minimális karbantartást igényel.

A könyvtár épületén 3 zöld tető van. 18 sedum fajtát és 41 fűfajtát telepítettek rá, amik a természet és kultúra összekötésén át hordozzák helyi önazonosságot a látogatók számára. A növények összeválogatásánál fontos szerepet játszott a folyamatos virágzási időszak, így az év nagy részében változó színekben pompázik a tető, amelynek egy részére a 2. emeletről nyílik kilátás.

Az ilyen tető esős időszakban felszívja a csapadékot, a növények fejlődésnek indulnak, kizöldülnek, száraz időszakokban pedig hőszigetelésként hűtik az épület belső tereit. A minneapolis-i könyvtár zöld tetejének másik fontos funkciója a városi hősziget hatás csökkentése, ami a napsugárzástól felmelegedő aszfalt, beton és hagyományos tetők miatt alakul ki.

A zöld tető előnyei:

  • Az épület alacsonyabb energia felhasználása
  • Új zöld terület
  • A városi hősziget hatás csökkenése
  • Jobb levegő minőség
  • A tető hosszabb élettartama
  • Példamutatás a fenntartható építkezési technológiák alkalmazására

Viszlát!

Köszönöm Attilának a könyvtár bemutatásához nyújtott segítséget!

Pegán Attila és Doro további  fotói a Minneapolis Central Library-ról itt találhatóak:

https://picasaweb.google.com/115457077502684161467/MinneapolisCentralLibrary

Irodalomjegyzék:

A new central library opens its previously closed stacks to literate Minneapolis. Online:
http://archrecord.construction.com/projects/bts/archives/libraries/08_Minneapolis/ (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Check out the new Library. Minneapolis Central Library. Online: http://www.startribune.com/projects/12869607.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Extensive green roofs top off the new minneapolis central public library. Online:
http://www.henry.com/casestudies/mnlibrary (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Green Design. Minneapolis Central Library. Online: http://www.larsonengr.com/grn_05.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

The greenroof projects database. Minneapolis Central Library. Online:
http://www.greenroofs.com/projects/pview.php?id=232 (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Online:
http://libraryarchitecture.wikispaces.com/Minneapolis+Central+Library,+Hennepin+County+Library,+Minneapolis,+Minnesota+(building) (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Pictures. Online:
http://www.architypereview.com/8-libraries/projects/50-minneapolis-central-library (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Categories: automatikus könyvvisszavétel, fenntarthatóság, fotó, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Minneapolis, USA, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Beitou zöld könyvtára, Taipeiben, Tajvanon

Beitou zöld könyvtára, Taipeiben, Tajvanon – beszélgetés Lengyel Orsolyával Tajvanról és Kelet-Ázsia egyik legkörnyezetbarátabb épületéről, a Beitou közkönyvtárról

(Books and Soul interjú – Pegán Anita, 2012. február 20.)

(A cikkben elhelyezett fényképeket Lengyel Orsolya készítette. Minden jog fenntartva!)

A kelet-ázsiai régió napjaink legdinamikusabban fejlődő térsége. Ennek a régiónak kis országa Tajvan, hivatalos nevén a Kínai Köztársaság, a Csendes-óceánon fekvő sziget, Kína partjaitól mintegy 200 km-re a Tajvan-szoros nyugati partján.

Tajvan helyzete a mai napig tisztázatlan, ugyanis Kína (Kínai Népköztársaság) saját részének, szakadár tartományának tekinti. Ezért mindössze 23 ország tart fenn Tajvannal hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Ugyanakkor Tajvan a Kínai Köztársaság egyedüli jogutódjának tekinti magát, nem ismeri el Kína kommunista kormányát. Gazdasági ereje kétségtelen, hiszen a világ 4. legnagyobb tőketartalékával rendelkezik, ezért is van az, hogy a helyzet ellenére a legtöbb országnak van kereskedelmi kapcsolata Tajvannal, és működtet valamilyen kereskedelmi képviseletet az országban.
A szigorú bevándorlási szabályok miatt viszonylag kevés külföldi él a szigeten. A Kínából érkezők előtt csak nagyon nyomós indokkal – például tajvani házastárs – nyitják meg a kapukat. Nem akarják, hogy elárasszák őket az idegenek, mivel így is nagyon sokan vannak, aránylag kis területen. Európából elenyésző a bevándorlás. Magyarok nagyon kis számban lakják, körülbelül negyvenen. Ez utóbbit már Lengyel Orsolyától tudom, aki 2009-2011 között élt Tajvanon, ahol a férje munkalehetőséget kapott.

– 2009-ben mentünk ki Tajvanra – mesél Orsi a kezdetekről. – Amikor készültünk az útra sok könyvet elolvastunk az országról. Utána néztünk sok mindennek, amit könyvekből, internetről elérhető, mégis ami ott várt ránk, amivel szembesültünk, az egész más volt, mint amiről olvastunk. Egyszerűen a tajvaniak gondolkodásmódja egészen más, mint a mienk. Az európai gondolkodáshoz nem hasonlítható.

– A Kínai Népköztársasággal fennálló politikai helyzet milyen módon érzékelhető az országban?
– A mindennapi életben egyáltalán nem érzékelhető a Kínával kapcsolatos feszültség. Tajvan egy békés, biztonságos hely. Egyszer a szüleink kijöttek hozzánk, elmentünk kirándulni, és véletlenül egy lőtérre sétáltunk be. Egy férfi jött oda hozzánk, és nagyon kedvesen elmondta, hogy nem lehet ott tartózkodni. Nem volt pánik, nem volt agresszivitás a hangjában.
Sok elemző úgy véli, Ma Jing Csiou elnök (Kuomintang) 2008-as hatalomra jutásával – egyelőre – vége a tajvani függetlenedési mozgalomnak. A térség egyre stabilabbá válik, és mintha a Tajvan-kérdés veszítene jelentőségéből. A globalizáció csökkenti Kína kényszerítőerejét. (Egyébiránt 2012. januári választásokon 51.6%-kal megint ő és a pártja győzött.)
Ez az ügy tulajdonképpen egy presztízskérdés Kínának. Ha Tajvan kiválik, akkor ez precedens értékű lehet, és veszélybe kerülhet, akár szét is hullhat a birodalom. Tajvan egy 23 millió lakosú sziget, ami bár gazdaságilag igen erős, lakosság szempontjából elenyésző Kínához képest.
Meg kell, hogy jegyezzem azt is, hogy Tajvanon nagyon jó a közbiztonság. Ott élni annyira biztonságos, hogy éjjel egy nő egyedül sétálhat az utcán a legmárkásabb táskával, senki sem lopja el. Nem lopnak, nem jellemzőek a drogok. Mindenkinek megvan mindene.
– Hogy jellemeznéd általánosságban az ottani életmódot, életszínvonalat?
– Nagyon alacsony a munkanélküliség, és magas az átlagfizetés (2010-ben 300ezer Ft-nak megfelelő). Nagyon nagy jólétben élnek az emberek, és ez a hangulatukon is látszik: segítőkészek, kiegyensúlyozottak.
Általában 1-2 gyerek van egy családban, mert az emberek nagyon sokat dolgoznak, általában este 6-7-8 óráig is. Viszont ebéd után szívesen alszanak az íróasztalra borulva egy órát. A szabadidőt minőségien töltik. Adnak a nyaralásra, kirándulásra. Imádnak vásárolni. Nem jellemző hogy az anya otthon van a gyerekével, kivétel talán, ha az apa állami tisztségviselő, akik igen jól keresnek. Az idősebb családtagok tiszteletének hagyománya máig is él. Mivel iszonyú drágák az ingatlanok, ezért sokszor együtt lakik az egész, nagy család. Elfogadott dolog, hogy a gyerekek gondoskodnak a szülőkről. Most, hogy már van nyugdíj, nem mindig van így, de amíg nem volt, addig ez szükséges is volt. Teljesen elfogadott, hogy valaki együtt él a szülőkkel, nagyszülőkkel. Csak mostanság kezdenek épülni garzonlakások.

A sziget területe Magyarország területének nagyjából 1/3-a, a lakosság nagy része pedig a főleg sík, északi- és nyugati partvidéken él. A földterület nagy érték, ezért felfelé építkeznek, nem jellemzőek a nagy kertek vagy alacsony kertes házak. Viszont a tetőkertet, a tetőn medencét sokszor kiépítenek. A tanulásnak nagyon nagy becsülete van. A fiatalok külföldre mennek tanulni, például Amerikába, utána pedig visszamennek Tajvanra, és ott kamatoztatják
a tudásukat. A fiatalok látnak maguk előtt egy életutat, lehetőségeket.
ejszakainyuzsgesA gazdaság annyira pörög, hogy azt elképzelni is nehéz. Az utcán végigsétálva, a házak alja tele van boltokkal, és mindenhol vásárolnak. Az áruházak általában délelőtt 11-kor nyitnak, és késő estig nyitva tartanak. Amikor az emberek végeznek a munkával, a munkahelyről kilépve szinte nem is észlelik, hogy besötétedett, mert kivilágított utca fogadja őket. Nincs sötét érzetük. Mindenhol a boltok és utcák fényei áradnak szét.

A high-tech jelenléte hihetetlen színvonalú. Van egy „Computer Market”-nak nevezett áruház, ahol hat emelet tele van számítástechnikai boltokkal. A férjem villamosmérnök, de még így sem tudtuk megállapítani az áruk jó részéről, hogy mik is azok. Olyan volt, mintha egy másik világba csöppentünk volna. Ott például két éve már bőven elterjedtek az okostelefonok.
Érdekes megfigyelni, ahogy keveredik a kínai és az amerikai kultúra. Amerika hatása nagy. Jelen vannak az amerikai gyorséttermek vagy a Starbuck’s kávézó. A japán megszállás (1895-1945) miatt pedig a japán kultúra hatása is érzékelhető.
Mivel, mint említettem, kevés a terület, ezért a városok egymásra épültek. Egy gyorsvasút megy végig a szigeten, amely 500 km-t tesz meg másfél óra alatt, tehát kb. 300 km/h sebességgel megy. Így minden nagyon gyorsan elérhető. Vannak belföldi repülőjáratok is. Azzal együtt, hogy sokan vannak, nem volt soha tömegérzésem. Minden rendezett és tiszta. Tajvanon egyébként is nagyon jó a tömegközlekedés. Van olyan gazdag ember is, akinek nincs kocsija, mert olyan színvonalas a szolgáltatás (pl. a buszokon van biztonsági öv). A jegy ára kb. 90-100 Ft összegnek felel meg. De alkalom adtán taxit is foghat az ember, ami egy átlagos útra kb. 600 forint.
Az építészetre jellemző, hogy a házak külsejére régebben nem igazán adtak, de belül csinosítgatják a lakásaikat: mahagóni bútoraik vannak és szép a belső kialakítás. De az utóbbi 5-10 évben épült házak sokkal szebbek.

– Ha már az építészetnél tartunk… a Beitou közkönyvtár külsejében is vonzó. Orsi, Te voltál ott. Milyen ez a könyvtár? Mit tapasztaltál?
– Egy barátnőm mondta, hogy van egy nagyon érdekes könyvtár, amit feltétlen meg kell, hogy nézzünk. Abból gondolom, hogy híres lehet ez a könyvtár, mert mi Taipei egész más, távoli kerületében laktunk, talán az egyik legtávolabbi pontján a városnak, és mégis tudtak róla.
A könyvtár Beitouban van, ami egy külső kerület, mint mondjuk Budapesten Hűvösvölgy, viszont közlekedik oda metró. A Xinbeitou állomás közelében van a könyvtár. Egyébként ebben a városrészben találhatóak Tajvan híres meleg vizű forrásai, sőt, a könyvtár 

A múzeum

szomszédságában van egy japán fürdőházból átalakított múzeum, ami a fürdőkultúrát mutatja be.

A könyvtár épülete engem egy hajóra emlékeztetett. Az épület teljesen belesimult a környező parkba. Látszott, hogy törekedtek a természetes anyagok használatára az építése során. Az épületnek óriásiak az ablakai. Ha benn olvasol egy asztalnál, olyan érzés, mintha a parkban ülnél. A könyvtár több szintes. A high tech-et nagyon jól ötvözik a természetes környezettel ebben a könyvtárban.

– Ahhoz, hogy egy könyvtár minősítést kapjon, sok szempontnak kell megfelelni. Például a helyi anyagok használata…
– … igen, biztos vagyok benne, hogy helyi anyagokat használtak, mert ezen az éghajlaton nem is maradna meg másfajta fa. Azt gondolom, hogy az éghajlat miatt – ami szubtrópusi, tehát májustól szeptemberig tartó nyár trópusi jellegű, a levegő páratartalma magas, a nappali középhőmérséklet 27-35 Celsius fok körül van, a decembertől februárig tartó tél enyhe (kb. +15 fok) és csapadékos – a legfontosabb dolog a hűtés korszerű megoldása lehet. Tehát itt nem az energiatakarékos fűtésről kell gondoskodni, hanem éppen a hűtésről. Az biztos, hogy a világítást nagyon jól megoldották a természetes fény használatával, mert amikor benn voltunk a könyvtárban, nem nagyon égtek a villanyok. Azon kívül, mivel egy parkban van az épület, a szellőztetéskor a növényzet által keltett hűvösebb levegő tud beáramolni, nem úgy, mint egy betondzsungel közepén.
A környezetvédelmet amúgy is nagyon komolyan veszik. A szelektív hulladékgyűjtés mindenhol van. Különböző zenét játszó kukásautók jönnek. A zenéről lehet tudni, hogy most éppen a szerves hulladékot gyűjti vagy a papírt. Nagyon fontos számukra az újrahasznosítás. Mivel fokozottan ki vannak téve a természetnek (a földrengések miatt), ezért még fontosabbnak érzik az alkalmazkodást, és még jobban megpróbálnak idomulni a természethez. A geotermikus energiát különösen felhasználják.

A könyvtár

A Beitou közkönyvtára Kelet-Ázsia egyik legkörnyezetbarátabb épülete. 2006 novemberében adták át. Gyémánt fokozatú EEWH minősítésű. Az EEWH a tajvani kormány minősítési rendszere. Előírásai olyanok, mint az amerikai LEED-é. A napelemek, az esővízgyűjtők, a természetes szellőzés mind-mind jellemzője ennek a könyvtárnak. A kölcsönzőpultnál van egy kijelző, ami mutatja az energiatermelés és a felhasználás mértékét. A páratartalom, a szén-dioxid szint és a könyvtár különböző tereinek hőmérséklete is megjelenítésre kerül. 
A tetőn egy 20 cm-es földréteg van, ami nyáron hűti az épületet, télen pedig megakadályozza a tetőn keresztüli hővesztést.
Az új épület birtokba vétele után készítettek egy használói felmérést, amely 511 kitöltött kérdőív alapján von le megállapításokat.
Ezek az alábbiak:
• a könyvtár innovatív design-ja és különleges építészeti megoldásai, berendezése hatással volt Taiwanon a tervezőkre, új irányvonalat mutatva nekik
• nőtt a könyvtárlátogatások száma
• megváltoztatta a könyvtárral kapcsolatos sztereotípiákat az emberek gondolkodásában
• ez a könyvtár megtestesíti a környezettudatos nevelés alapelveit
• ez a könyvtár egyben egy sokoldalú oktatási centrummá is vált
• nőtt a könyvtár támogatóinak a száma
• nőtt a zöld könyvtárépületek építését támogatók száma

A megállapításokból kitűnik, hogy a zöld könyvtár esetében nem csak az energiatakarékosság elérése a cél, nem csak a költségek csökkentése az, amit egy ilyen könyvtárépület léte magával hoz. A közösségnek példát mutat, formálja a gondolkodást, környezettudatosságra nevel, és nem utolsó sorban könyvtárhasználókat vonz a könyvtárba! Ez az amit el szeretne érni a legtöbb könyvtár: több látogatót. Az idők során az „olvasó” szót felcseréltük a „könyvtárhasználóra”, ki tudja, hogy milyen funkciói lesznek a jövőben a könyvtárnak? Ki tudja, hogy miért fognak a könyvtárba jönni az emberek? Lehet, hogy a legújabb építéstechnológiai vívmányokat fogják itt tanulmányozni. És más hatása is lesz a könyvtárnak, mint valaha gondoltuk. A könyvtárak – a külföldi példák szerint – még mindig fontosak a közösségnek, és még mindig egy közösségi színtér, amely egyre kevesebb az életben, mivel felváltották ezeket a „virtuális” közösségi színterek.

– És milyen más könyvtári tapasztalataid voltak Tajvanon?
– Általában a tajvani könyvtárak úgy néznek ki, hogy a biztonsági kapus bejárat után van a kölcsönzőpult, majd az olvasótermek, tele könyvekkel. Egy átlag könyvtár ott nagyobb, mint itthon. Érzésem szerint a könyvtárak légköre más, sokkal szabadabb. Bevihetsz ételt, italt. Nincs síri csend. Ez tetszett bennük. A könyvtárak több esetben közösségi házakban vannak, ahol egy szint mondjuk a könyvtár, viszont alatta tánctanulás folyik vagy felette főzőtanfolyam. Az állami fenntartású könyvtárak ingyenesek, és ezek a tanfolyamok is csak pár száz forintnak megfelelő összegbe kerülnek. A kormány törekszik arra, hogy az emberek érezzék, hogy nem hiába adóznak, mert kapnak érte valamit. Egyébként is minden, ami állami ellátás (egészségügy stb.) nagyon magas színvonalú.
A másik könyvekkel kapcsolatos élményem az Eslite Bookstore, ami egy óriási könyváruház, a Taipei City Hall MRT (metróállomás) közelében. Hét-nyolc emeletes épület, amely -1 és -2 emeletén pékségek és más kisebb boltok (kézműves vagy designer boltok) találhatóak. Egy egész napot el lehet ott tölteni. Vannak olvasóasztalok, olvashat bárki, nem nézik ki. Ha be van csomagolva a könyv, akkor kibontják. Szinte könyvtárként működik ez az áruház.

Ugyan Orsi nem járt ilyen könyvtárban, de a hírek szerint 2011 őszén nyitotta meg kapuit Taipeiben a 4. “unmanned intelligent library”. A könyvtárban minden automatizált, ráadásul ez a Taipei egyik parkjában épült könyvtár “zöld könyvtár” is! Az RFID (Radio Frequency IDentification) technológia segíti a könyvtári dokumentumok önkiszolgáló kölcsönzését és visszavételét. Az egyik bevásárlóközpontban működő ilyenfajta könyvtárban jó tapasztalataik vannak: vandalizmus vagy lopás nem volt jellemző.  

– Szívesen visszamennétek?

– Azt hiszem, hogy nem állnánk ellen – mosolyog Orsi. – Taipei nagyon színes, pörgős város. Tele van mozikkal, színházakkal, táncelőadásokkal. Persze voltak nehézségek az elején. Szerencsére a barátaink segítettek, megmutatták, hogyan kell vásárolni. Minthogy sok mindenre csak kínaiul van ráírva a neve az üzletekben. (Egy pár szót meg is tanultunk kínaiul.) Át kellett kódolni a gondolatainkat abban a kérdésben is, hogy mit együnk. Például a tejszín, tejföl, ami nálunk hétköznapi dolog, az ott luxuscikk. Viszont rengeteg a zöldség és a gyümölcs. Taipei egy régebbi városnegyedében laktunk, egy 20 emeletes ház 15. emeletén.
Mivel Tajvanon elég sűrűn van földrengés, ha még egyszer mennénk, biztosan a 2. emeletre költöznénk, mert a magasban, a rengések idején nagyon érezni az épület kilengését. Bár földrengés biztosak a házak, de ez elég félelmetes.
Míg kinn voltam, levelezőn végeztem itthon a BGF KKK, Nemzetközi tanulmányok MA képzését. Egy könyvre való anyagot gyűjtöttem össze Tajvanról. A szakdolgozatomat is Tajvan és Kína kapcsolatáról írtam.
Nagy élettapasztalat volt számomra az ottlét. Azt hiszem, a toleranciára való képességet nagyon fejleszti az, amikor egyedül fehér az ember egy ilyen közegben. Mindenkinek meg kéne ezt tapasztalnia.

(Lengyel Orsolyával 2012. február 20-án beszélgettem.)

Irodalomjegyzék:

Lengyel Orsolya: Forrongó szoros Online: http://www.campusonline.hu/kulfold/forrongo-szoros (Letöltés ideje: 2011.02.20.)               

Beitou’s green library: East Asia’s most eco-friendly building. Online: http://www.chinapost.com.tw/travel/taiwan-north/taipei/2007/11/01/129117/Beitous-green.htm
(Letöltés ideje: 2011.10.24.)               

Green Library Design And Evaluation: The Taipei Public Library, Taiwan. Online: http://thegreenlibraryblog.blogspot.com/2008/10/article-green-library-design-and.html (Letöltés ideje: 2011.10.24.)

Taipei gets automated ‘green’ library. Online: http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2011/10/30/2003517045 (Letöltés ideje: 2012.02.20.)

Taipei’s green libraries—eco-friendly architecture making headway. Online:  http://www.culture.tw/index.php?option=com_content&task=view&id=242&Itemid=157

(Letöltés ideje: 2011.10.24.)              

Categories: fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Tajvan, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

“Rőzsekönyvtár” – Liyuan Library (Jiao jie he, Huairou, Peking, Kína)

A Liyuan Könyvtárról készült képeken nem tárul elénk végeláthatatlan asztalsorok monitorerdeje vagy a nagy, modern könyvtárakra jellemző mozgólépcsők. De nincs zöld teteje sem, ami a nagyvárosok “zöld könyvtár”-ainak egyik jellemzője lehet. Azért van ez így, mert ennek a könyvtárnak nincs szüksége minderre! A Liyuan Könyvtár beleolvad a természetbe, és a maga egyszerűségével hódít. A képek láttán csak arra vágytam, hogy ott üljek a fa borítású padlón egy kispárnán, és a hátamat a falnak támasztva elmélyedjek egy jó könyvben.

A Liyuan könyvtár Peking vonzáskörzetében, két órányi autózásra a belvárostól, egy kis településen található.

A könyvtár egyszintes. Az épület váza fából van, amelyre üveghomlokzat került, ezt pedig rőzseborítás takarja. Az üvegen át szabadon bejutó napfényt a rőzseburkolat megszűri, megelőzve a túlzott felmelegedést.

A tervezők (http://lixiaodong.net/) arra törekedtek, hogy a természeti tájjal harmonizáljon az épület. Ráadásul a helyi szokások figyelembe vételével jártak el, valamint helyben található anyagot is felhasználtak. (Meg kell jegyezni, hogy a környezettudatos épületminősítési rendszerekben (pl.: LEED) a helyben található anyagok használata szempontként jelenik meg.)

A tervezők megfigyelték, hogy az ott lakók a tüzelőnek használt rőzsét a házuk körül halmozzák fel. Ez inspirálta őket arra, hogy a gallyakat egy másfajta módon használják fel. Így a könyvtár épületén visszaköszön az otthonról ismert „motívum”, a rőzse. 

A könyvtár 2011. március-október között épült. Alapterülete 175 négyzetméter. A belső térben a különböző magasságban lévő dobogókat néhány lépcső köti össze, mindezek mintegy egységet alkotnak a polcokkal. Számomra ez a megoldás nagyon otthonos hangulatot áraszt. Olvasásra, elmélkedésre is nagyszerű hely.

 A könyvtárban tízezer dokumentum található meg.

Amikor az egyik barátnőmnek megmutattam a Liyuan könyvtár képeit, azt mondta: „Aranyos, csak nagyon gyúlékony.” Bár ő nem könyvtáros, de rátapintott az egyik legkényesebb kérdésre, ami felmerül egy könyvtár épületének tervezésekor. És ebből a szempontból nyilván egy „rőzsekönyvtár” különösen érzékeny. Remélem, hogy ebben a könyvtárban (is) megfelelő előírások vannak a tűzesetek megelőzésére, illetve tűz keletkezése esetén a tennivalókra.

 Ez a könyvtár jó példa arra, hogy hogyan tud egy könyvtár egy település jelképe lenni, hordozva magán annak ismérveit, jellegzetességeit. Reméljük, hogy a kreatív tervezők egyre több könyvtárat terveznek hasonló koncepcióval. (Összeállította és írta: Pegán Anita)

Források:

A kép forrása:

Ágakkal borított könyvtár Kínában. Online: http://www.tisztajovo.hu/zold-epiteszet/agakkal-boritott-konyvtar-kinaban/2011/12/12 (Letöltés ideje: 2012.01.01.)  (A képre kattintva ez az oldal nyílik meg.)

 Az építési projekt főbb adatai angolul és a falu fellelhetősége térképen: http://www.architectureindevelopment.org/project.php?id=180

Sok kép és alaprajzok a könyvtárról: Li xiaodong atelier: liyuan library. Online: http://www.designboom.com/weblog/cat/9/view/18031/li-xiaodong-atelier-liyuan-library.html (Letöltés ideje: 2012.01.02.)

Rőzsekönyvtár épült Pekingben. Online: http://hg.hu/tag/liyuan-konyvtar (Letöltés ideje: 2012.01.01.)

LiYuan Library. Online: http://www.architizer.com/en_us/projects/view/32311/32311/ (Letöltés ideje: 2012.01.02.)

Liyuan Library. Online: http://www.emptykingdom.com/main/featured/liyuan-library/ (Letöltés ideje: 2012.01.01.)

LiYuan Library. Online: http://www.indesignlive.asia/articles/projects/LiYuan-Library (Letöltés ideje: 2012.01.02.)

Liyuan Library. Online: http://www.tumblr.com/tagged/hauirou-village (Letöltés ideje: 2012.01.02.)

Categories: fenntarthatóság, Kína, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés | Címkék: , , , , , , | Hozzászólás

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.