Zöld könyvtár

Napjainkban igen sokat foglalkoznak a fenntarthatóság témakörével. A könyvtárak is kiveszik a részüket a fenntarthatóságra való törekvésből. A honlapomon ennek a törekvésnek a részleteiről olvashatnak. 

De még mielőtt belevágnánk a zöld könyvtárak és egyéb “zöld” könyvtári ügyek megismerésébe, néhány alapgondolatot szeretnék megfogalmazni a témában. 

Fenntarthatóság és könyvtár

A „web 2.0” mellett a „fenntarthatóság” egy másik trend, amely meghatározza a könyvtárak fejlődését a XXI. században.  Ahogy a web 2.0 megjelenése gyökeres változásokat hozott a könyvtárak életében (pl.: a könyvtárak közösségi oldalakon való megjelenése, fórumok a könyvtárak honlapjain, a könyvtárostól skype-on történő kérdezési lehetőség), úgy a fenntarthatóság is egyre nagyobb befolyással van és lesz rá. A könyvtáraknak reagálni kell a körükben történő változásokra. Talán ez az a fő tanulság, amit a XXI. század hozott. „Az ’alkalmazkodó könyvtár’ lesz a jövő intézménye.” – ahogy Ládi László írta a Könyv, könyvtár, könyvtáros című folyóiratban, egy 2008-ban megjelent cikkében.[1]

Fenntarthatóság

Ahhoz, hogy a fenntarthatóságról beszéljünk, először tisztázzuk néhány szóban, hogy mi is az valójában. Az ENSZ Brundtland jelentése szerint, „Az emberiségnek megvan a képessége arra, hogy a fejlődést harmonikussá tegye, vagyis biztosítani tudja a jelen igények kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját igényei kielégítésére.”[2] Annak idején (1988-ban) a jelentés magyar fordításában „harmonikus fejlődés”-ként jelent meg a manapság már „fenntartható fejlődés”-ként emlegetett fogalom. Ma e fogalom jelentéseként a fenti mondatból szoktak idézni. E szerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely “biztosítani tudja a jelen igények kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját igényei kielégítésére.”

A fenntartható fejlődés nem azonos a környezetvédelemmel, annál összetettebb fogalmat takar: a környezeti problémák szociális és gazdasági problémákkal való összefüggéseit is magába foglalja. A környezeti problémákat nem elkülönülten, hanem a szociális és gazdasági problémákkal ötvözve láttatja, és keres e problémákra megoldást.

A könyvtárak lehetséges szerepei a fenntarthatóságban

A könyvtárak kiemelt szerepet tudnak játszani a fenntartható fejlődésre való törekvésben többek között az alábbiak szerint:

• a könyvek megőrzése a jövő generáció számára, a tudásbázis megőrzése a jövő generáció számára
• könyvtárépületek építése, korszerűsítése a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint – ezek – az én fogalomhasználatomban – a  zöld könyvtárak
• zöld állományú könyvtárak fejlesztése, létesítése – ezek az (egyelőre általam kreált szóval élve) zöld állományú könyvtárak;  zöld állományú könyvtárak azok, amelyekben többségében fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és ehhez kapcsolódó témákkal foglalkozó dokumentumokat találunk
• a zöld állományú részleg létrehozása a már meglévő könyvtárban; lehet egy sarok, vagy polcok, ahol a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és ehhez kapcsolódó témákkal foglalkozó könyveket találunk
• Fenntarthatósági Terv készítése az intézmény számára, amelyben megfogalmazzák az adott könyvtár fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját, terveit, célkitűzéseit
• részvétel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megosztásában, a környezeti nevelésben

A honlapomon szeretnék foglalkozni a zöld, illetve a zöld állományú könyvtárak kérdéskörével.

Egyelőre külföldi példát tudok csak bemutatni zöld könyvtárakról, de azok nagyon előre mutató kezdeményezések, és remélem, hogy hamarosan Magyarországon is épül egy ilyen könyvtárépület. Fantasztikus dolog volna, ha egy könyvtárépület az elsők között lehetne a környezettudatos épületminősítési rendszerek (pl. LEED) előírásai szerint megépült épületek között az országban. Hiszen még nálunk nem sok ilyen , minősített épület található. Most azonban érjük be a külföldi követendő jó példákkal! Bővebben erről itt írok:

https://booksandsoul.wordpress.com/zold-konyvtarak/zold-konyvtarak-2/

Zöld állományú könyvtárunk viszont több is van. Ezekben a könyvtárakban  igen jó információforrások találhatóak a fenntarthatóság témaköre iránt érdeklődőknek, illetve a témában kutatóknak.

A zöld állományú könyvtárakkal  bővebben itt foglalkozom: https://booksandsoul.wordpress.com/zold-konyvtarak/zold-allomanyu-konyvtarak/

Fenntarhatóság és könyvtár című diplomamunkám rövid ismertetése itt olvasható[3]:

http://ki.oszk.hu/3k/2013/06/fenntarthatosag-es-konyvtar-2/

.

.

[1] Ládi László Könyvtár 2.0 Könyv, könyvtár, könyvtáros 2008.2.sz. p.16-29. Online: http://ki.oszk.hu/3k/category/17-evfolyam/2008-2/ (Letöltés ideje: 2011.10.26.)

[2] PERSÁNYI MIKLÓS (szerk.): Közös Jövőnk. A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1988. p.31.

[3] PEGÁN Anita: Fenntarthatóság és könyvtár. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (2013. június) 22. évf. 6. sz.  p. 26-34.

További forrás:

Könyvtár 2.0 – Web 2.0. Online: http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/weblibrary/124-k2 (Letöltés ideje: 2011.12.09.)

Fenntartható fejlődés. Wikipédia szócikk. Online:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fenntarthato_fejodes (Letöltés ideje: 2011.10.26.)

(Közzétéve: 2011. december 10.)