The Grail, London – 2007

2007 tavaszán, a Húsvét időszakában hét hetet a Graliben tölthettem Londonban, önkéntesként. Életemben először itt tapasztaltam meg az önkéntes munka mibenlétét. 

A Grail

A Grail London egy külvárosi részén található, Pinnerben. (Természetesen tökéletes metró összeköttetéssel a belvárossal.) A Grail keresztény közösségében többnyire idősebb hölgyek laknak. Honlapjuk: 

http://www.grailsociety.org.uk/

A munkám

A munkám nagyrészben a mindennapi életük segítése volt: takarítás, mosogatás, tálalás (ami 20 főre úgy, hogy az asztalon mindennek  tökéletes, meghatározott rendben kell lennie, nem is olyan könnyű), vasalás, reluxa és ablakmosás. Az első hét életem egyik legnagyobb próbája volt. Fel sem fogtam egészen, hogy hol vagyok, és min megyek keresztül. Azt hiszem, hogy amikor egy önkéntes munkát elvállal az ember, amikor ezáltal egy teljesen új – főleg idegen nyelvű – környezetbe kerül, amikor a megszokott életrendje hirtelen gyökeresen megváltozik, amikor a fizikai munka tölti ki a napjait (a legtöbb önkéntes munka jórészt sok-sok fizikai munkát jelent), akkor egy teljesen más “dimenzióba” kerül. Én, aki egyáltalán nem bírom a tartós fizikai terhelést, minden nap keményen dolgoztam. Ott éreztem meg, hogy aki sok szellemi munkát végez, annak élete során igenis meg kell tapasztalnia, hogy milyen a fizikai munka. Jó volt, hogy a kezem közül kézzel fogható eredmény került ki. Egész más érzés, mint a szellemi munka gyümölcse. A másik pedig az, hogy mindezt másokért tettem. Be kell vallanom, hogy ott ezt ilyen konkrétságában fel sem fogtam. Része voltam a közösségnek, természetes volt, hogy végzem a dolgomat. Utólag éreztem igazán, hogy mennyit jelentett számukra, hogy ott voltam. Amikor arra gondoltam, hogy most az én munkámat nekik kell elvégezni, mivel sajnos hamarosan olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudtak továbbiakban önkénteseket fogadni. Mai napig hálás szívvel gondolok a Grail lakóira, akik annyi önkéntesnek, köztük nekem is,  adtak csodálatos élményeket.

Nagy találkozások

Nagy találkozásokat jelentett számomra ez az önkéntes munka. A Grailben Helen nagyon sokat segített nekem lelkiekben, Felicity pedig sokat segített nekem elkezdeni megérteni az idős kort, a betegséget. Felicitynek felolvastam, aztán néhány hét alatt sajnos sokat romlott az állapota. Nem tudott már koncentrálni. Akkor már inkább zongoráztam neki.

Lynette, az afro-amerikai szakácsnő pedig Nagy-Britannia egy másik oldalát mutatta meg.

Valentinában (szintén önkéntes), aki átélte a délszláv háborút, és mindent maguk mögött hagyva szüleivel Olaszországba menekült, egy érzékeny, de kemény lányt ismertem meg. 

Fel lehet-e készülni az önkéntes munkára? 

Igazán felkészültnek kell lenni, azzal együtt, hogy nem lehet felkészülni, és az ember el sem tudja képzelni, hogy mi vár rá. Azt hiszem, a sors akkor adja az önkéntes munkára a lehetőséget, amikor ott van az ideje. Nem szabad siettetni, nem szabad elébe menni a dolgoknak. Ha viszont adódik a lehetőség, akkor el kell vállalni a feladatot. Nekem a Grailben töltött idő után,  még négy évet kellett várnom arra, hogy megint megtehessem, hogy megint önkéntes lehessek. Méghozzá egy teljesen másik világban: Erdélyben, Déván. De erről akkor, amikor hazajöttem Londonból, még fogalmam sem volt. 

Részletek a naplómból és a levelezéseimből:

„Az egész Grail Centre egy nagy birtok. Több épület és kisebb házak vannak rajta. Nagyon kis kényelmes házak, amit kiadnak olyanoknak, akik el akarnak a hétköznapjaiktól távolodni egy kicsit vagy csak pihenni szeretnének néhány napot. A főépületben van az ebédlő, a konyha, az irodák és egy könyvtárszoba, valamint a kápolna. Az az érdekes, hogy egy épületen belül többféle stílus van. A kápolna modern, míg van olyan rész, ami 400 éves. Van egy kis fura helyiség (Sherlock Holmes-ba illő) `Mrs. Caword`s cupboard` – ez egy kicsike szoba ahova állítólag egy nénike – aki itt dolgozott – szokott volt elvonulni, ha kis pihenésre vágyott… Nem lehet tudni, hogy mit csinált ott. Ez a „cupboard” a régi szárnyban van, ami amúgy is rejtélyes.”

 „Reggel kb. 7-kor kelek. Fél 8-tól megnézem a nappaliban, a tévében a Jóbarátokat, ami nagyon jó így angolul. Szerencsére reggel az egyik tévécsatornán pont adják minden nap. Ebből is lehet az angolt tanulni. Többször nem nagyon tévézek. Aztán reggelizünk, majd reggeli ima. Aztán attól függ, hogy milyen munkát adnak, 2-3 órát dolgozom, ebédig. Ezek házimunkák általában, de van amikor, például tegnap, egy idős néninek olvastam fel. Ez nagyon jó volt. Először azt hittem, hogy semmit nem fogok érteni, csak olvastam, de aztán néhány oldal felolvasása után összeállt a kép. Felicity-nek pedig nagyon tetszett. Majd máskor is fogok neki olvasni.”

  „A szakácsnő, Lynette, nagyon-nagyon jól főz és mindig nagyon jókedvű. És mindig megkérdezi, hogy „How are you, darling?”  Mindenfélét főz, egyáltalán nem mindig angol kaját, persze azt is, de nagyon ízletesen. Sok a zöldség, de mind nagyon jó. Ma például articsókát kellett megtisztítanom a vacsorához. Hát, soha ne vegyetek articsókát, ami nincs megtisztítva!! Vagy, ha tehetitek, egyáltalán ne vegyetek articsókát! Mert szörnyű pucolni és tisztítani. Ráadásul az egész csupa föld volt.”

 „Remélem lesz még egy önkéntes – vagyis jön is valaki majd szerdán – mert így egy kicsit este egyedül érzem magam. De eddig olyan fáradt voltam, hogy ezt nem éreztem, csak ma.”

 „Jól vagyok és nyugodt itt az élet, persze mindig történik valami: például elég nagy gond, ha nagy kést terítek a kicsi helyett! (Szóval értitek, ilyen hasonlóan komoly dolgok.) Jaj, egyébként mindenféle evőeszközük van, amiket lehetetlenség megkülönböztetni. Néha meg azt se lehet tudni, hogy éppen egy ajtó hogy nyílik, mert nem mindenhol van kilincs, hanem helyette valamiféle nyitó alkalmatosság van.”

 „Elég gyorsan telnek a napok itt Pinnerben. A csütörtök a szabad napom, de most csütörtökön annyira fáradt voltam a munkától, hogy csak pihentem. Talán jövő héten már jobb lesz, mert Helen volt olyan rendes, és azt mondta, hogy kevesebb fizikai munkát ad, és kitalál nekem valami mást is.”

 

(Közzétéve: 2011. december 15.)

 

Reklámok
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

%d blogger ezt kedveli: