Posts Tagged With: könyvtár

Nyár és könyvtár

Még egy kellemes, nyári, szombat délutáni sétánál se feledkezhetünk meg a könyvtárról 🙂 Már csak azért sem mert bárhol ott lehet! Mint például Cambridge közelében, egy kis faluban, Hemingford Abbotsban.

De amúgy Cambridge környékén máshol is találhatóak ilyen “phone box library”-k. Mint például Girtonban, ahol még használati utasítást is tettek mellé (pl: Köszönjük nem: egy zacskó könyv a földön hagyva 🙂

 

 

 

 

 

 

 

 

Longstantonban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És Bluntishamben:

butis

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reklámok
Categories: books, booksandsoul, BookStation, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog, mini-library, Nagy-Britannia, phone box library | Címkék: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Colour – egy kiállítás az én színeimmel

Cambridge-ben az is jó, hogy még két év után is tud meglepetést okozni. Az ember szinte függővé válik ennek a kisvárosnak a hangulatától, bájától. Egyik nap sem olyan, mint a másik. Tele van meglepetésekkel: érdekes találkozások, hétköznapi, kis csodák, sorsfordító események… és sok-sok kulturális élmény, amivel nem lehet betelni. Ráadásul mindig-mindig túllicitálja önmagát ez a varázslatos hely. Mintha mindig azt akarná mondani: “Én még annál is többet tudok, mint gondoltad volna! Nézd! Én még annál is szebb vagyok, mint tegnap voltam!” Legyen az egy éjszakai kép, amelyet a telehold festett minap a Cam folyónál, a Bridge Streetnél, különleges ezüsttel, bordóval és zölddel színezve a kissé hullámzó vizet, a hidat és a Magdalene College régi épületét. Vagy legyen az egy érzés, amit egy régi kapualj, egy hirtelen, a semmiből nyíló sikátor, egy magányosan, de büszkén ringó csónak üzen: “Szerencsés vagy, hogy engem láthatsz!”. És ezt éreztem, akkor is, amikor a város immár 200 éves múzeumába, a Fitzwilliam Museumba, csak úgy véletlen, egy szombat délután betévedtem egy barátommal. (Ahol egyébként már többször voltam.) Tényleg csak akadt két szabad óránk aznap délután, és Cambridge megint egy “annál is szebb vagyok mint tegnap voltam!” élményt adott nekem a “Colour” című időszaki kiállításával.  

Különösen könyvtárosként egyik kiállított kézirattól a másikig sodort a “flow”. Itt egy 1320-40 között készült csodálatos Biblia. Kinyitva a Teremtés könyvénél, az első oldalon. Az I iniciáléja egészen az oldal aljáig lefutott, követve tovább a lap alsó szélének vonalát, majd a másik oldalon felfutva végződött a nagy műgonddal festett betű. Csodás, nagy méretű, kódexre hasonlító könyv volt ez, lapjainak alja igen csak megrepedezve, éreztetve az idő múlását. Amott Boethiustól egy csodás darab 1476-ból. Majd talán a legrégebbi kézirat i.sz. 930-50-ből. Aztán különlegesen szép képekkel néhány “Book of Hours”, imádságos könyv. S mindez csak néhány a kiállításon található 150 kéziratból, amelyek többsége 600-800 éves. 

Az egyik legérdekesebb darab egy alkimista kézirattekercse volt a XVI. századból. Legalább másfél méter hosszú és kb. 80 cm széles darab, George Ripleytól. A tekercsen egy vers olvasható az alkimisták “varázslatáról”. És hogyan kapcsolódnak az alkimisták a kéziratok készítéséhez? Azt mondják, volt hat szín, amelyet alkimiai folyamatok révén nyertek abban az időben, és használták fel a kéziratok készítéséhez. Én elhiszem, mert szerintem a telehold is ezeket használta azon az éjjelen, amikor megengedte látnom, ahogy megfesti Cambridge-t. 

Angolul ezt a postot itt olvashatod

Ajánlott linkek: 

A Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts c. kiállítás weboldala a Fitzwilliam Museum honlapján: 

http://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/colour

A Guardian beszámolója a kiállításról:

https://www.theguardian.com/artanddesign/2016/jul/28/colour-the-art-and-science-of-illuminated-manuscripts-review-a-rainbow-of-agony-and-ecstasy

George Ripley alkimistáról: 

https://en.wikipedia.org/wiki/George_Ripley_(alchemist)

Categories: alkimista, alkimisták, Anglia, Bible, Biblia, books, booksandsoul, Cambridge, colour, Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts, Fitzwilliam Museum, George Ripley, időszaki kiállítás, kézirat, kézirattekercs, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, középkor, librarian, library, manuscript, múzeum, régi könyvek, szinek, vallás | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

A Wren Library csodás, régi könyves gyűjteménye

Minap egy kis városi séta során olyan szerencsém volt, hogy a közönség számára napi két órán át nyitva tartó 13045546_1171992752841390_813879675_nkönyvtárba “botlottam”. Persze Cambridgeben nem nehéz “belebotlani” valamibe… hol egy kortárs kamarakiállítás, aztán a következő sarkon egy tehetséges zenész gitározik, majd belépsz egy ódon kapun, egy könyvtárba, ahol egy kéziratot láthatsz (bármely hétköznap, ingyen!) i.sz. 800-ból. Vagy ugyanitt egy másikat 1100-ból. Mivel fotózni nem szabad, sőt a telefonokat is ki kell kapcsolni, ezért sajnos csak a környék parkjáról tudtam illusztrációt hozni. Ellenben a könyvek megtalálhatóak digitalizálva!! Méghozzá itt a katalógusban, azaz a James Catalogue -ban:

http://trin-sites-pub.trin.cam.ac.uk/james/search.php

Csak egy klikk a Catalogue Searchre, majd magától megjelenik “Only include virtual manuscript”. Egy OK gomb és már nézegethetjük is a szebbnél szebb réges régi könyvet, dokumentumot az egyes címekre kattintva. Régi könyves könyvtáros kollégáknak különösen ajánlom. Úgy mint például ezt a gyönyörű darabot is, amely Pál apostol levelét tartalmazza (XII. századból, illetve a XIII. század elejéből):

http://trin-sites-pub.trin.cam.ac.uk/james/viewpage.php?index=43

A Wren Library-ben, a Trinity College gyűjteményében, fantasztikus értékeket találunk. A kiállított dokumentumok között van például Shakespeare Lear királya 1609-ből. De találhatunk Aldus Manutiustól, illetve Boethiustól is dokumentumot. Utóbbi az 1100-as évekből. Az igazán gazdag gyűjteményben egyébiránt 1250 középkori dokumentum található.

Maga a könyvtárterem is gyönyörű. Tényleg kár, hogy nem lehet képeket készíteni, de a google-n rákereshető… Csodás, óriási, festett üvegablaka van. Díszítőelemként pedig a Trinity College-ban végzett, híres emberek márvány mellszobrait láthatjuk, mint például Isaac Newtonét.

Ha csak virtuálisan is, de ajánlom felkeresni a Wren Library-t!

 

Categories: Anglia, booksandsoul, Cambridge, digitalizálás, digitalizált gyűjtemény, digitalizált könyvek, könyv, könyvek, könyvtár, library, régi könyvek, virtuális gyűjtemény, Wren LIbrary | Címkék: , , , , , , , , , | Hozzászólás

Anglesey Abbey és Lord Fairhaven magánkönyvtára

Nemrég az Anglesey Abbey birtokon jártam. A Cambridgehez közel található birtok csodás – kb. 100 hektáros – parkja mellett kulturális csemegét is bőven szolgáltat.

abbey2

Egy egész napot el lehet tölteni itt, tobzódva a természet szépségében, a kertben található szobrok látványában, nézegetve a kúriában lévő galéria képeit, megkóstolva a korhűen berendezett látványkonyhában készült ínycsiklandó édességeket, válogatva az antikvárium könyveiben. Betérhetünk a birtokon található malomba is, ahol őrölhetünk búzát. És természetesen üldögélhetünk egy kicsit a könyvtárszobában, magunkba szívva a könyvek illatát, és átélve a XIX. század hangulatát.

asztalLord Fairhaven (eredeti nevén: Huttleston Broughton) 1926-ban vette meg a birtokot és újította fel az épületet, amelyben XIX. század eleganciáját akarta megtartani. Egyfajta menedéket alakított ki a maga számára a gyorsan változó XX. században. Halála előtt, miután nem volt örököse, a National Trustra (nemzeti örökségvédő szervezet) hagyta a birtokot, azzal a céllal, hogy majd mindig „képviseljen egy gyorsan letűnt kort és életstílust.”

Tehát a birtok megvétele után Lord Fairhaven a házon teljes átalakítást végzett. A felújítás mellett, mint kultúra- és könyvtárművészetkedvelő, műgyűjtő ember, könyvtárszobával és galériával bővítette ki. A könyvtárszoba 1938-ra lett kész. Érdekessége, hogy polcai az 1934-ben lerombolt Waterloo híd tartócölöpeinek szil gerendáiból készültek. E magánkönyvtárban kb. 6000 dokumentumot találunk. A hangulatos helyiséget angol uralkodók portréival ékesítette. A dokumentumok között felfedeztem egyik kedves íróm Francois Rabelais könyvét. De található itt például egy igen régi térkép: The First English County Atlas, From Chichester Cathedral, Christopher Saxton, Atlas of the Counties of England and Wales. London, 1590 (?), illetve különleges növényismertető „kézikönyvek”, illetve építészetről szóló könyvek.

2013-ban jelent meg egy nagyon szép kiadvány (Mark Purcell, David Pearson, William Hale: Treasures from Lord Fairhaven’s Library at Anglesey Abbey címen) a könyvtár legszebb könyveinek válogatásából, mely könyvbe itt bele is lehet lapozni.

A birtok vendégei a könyvtár ablakára, az üvegbe vésték nevüket és látogatásuk évszámát. Közöttük volt a több híres látogató között VI. György király is.

A galéria képei között is felfedeztem egyik kedvencem, Constable, alkotását. Egyébként a Lord nagyon szerette a Windsor kastélyról készült képeket és ebből is van néhány a képtárában.

Azt hiszem, hogy Lord Fairhaven csodás szellemi örökséget hagyott az emberiségre, és lehetőséget biztosított arra, hogy egy felejthetetlen élményhez jussunk a birtoka megtekintése által. 

További, a birtokról készült saját készítésű fotóimat itt lehet megnézni: https://goo.gl/photos/aAPGP8mtJkdM5KKWA

Illetve az irodalomjegyzékben található oldalakon is csodás képek találhatóak.

Irodalomjegyzék:

National Trust oldala: http://www.nationaltrust.org.uk/anglesey-abbey-gardens-and-lode-mill

Great British Houses: Anglesey Abbey – A Stunning Country Home in Cambridgeshire: http://www.anglotopia.net/site-news/featured/great-british-houses-anglesey-abbey/

Anglesey Abbey: http://www.britainexpress.com/attractions.htm?attraction=221

Anglesey Abbey, Gardens and Lode Mill: http://www.thesuffolkguide.co.uk/blog/anglesey-abbey-gardens-and-lode-mill

Categories: Anglia, booksandsoul, könyv, könyvek, könyvtár, library, magánkönyvtár, Nagy-Britannia, UK | Címkék: , , , | Hozzászólás

Még egy kis zöld könyvtár…

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóirat 2013 augusztusi számában jelent meg a zöld könyvtárak bemutatásáról szóló írásom. 

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Két könyvtár zöld jellemzőiről ezek közül már itt, a blogomon irtam (Minneapolis Central Library, illetve a Beitou Branch Library), de a Radnóti Miklós Művelődési Ház, azaz RaM (www.ram13.hu) szintén energiatakarékos épülete csak itt kerül bemutatásra. A kerület nemzetközi építészeti FIABCI “ingatlanfejlesztői” díjat nyert ezzel az épülettel, amely beruházásról részletesen beszámolok e cikkben. Ebben az épületben működik a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár is. Nagy öröm, hogy van Magyarországon egy könyvtár, amely környezetbarát üzemeltetésű épületben várja a látogatókat.  Remélem, hogy a hazai közművelődés területén lassan egyre több ilyen előremutató példát találunk! 

A 3K-ban megjelent cikk teljes szöveggel itt olvasható: http://ki.oszk.hu/3k/2013/08/fenntarthatosag-es-konyvtar-2-resz/

Categories: booksandsoul, energiatakarékosság, fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Minneapolis, művelődési ház, Radnóti Miklós Művelődési Központ, RaM, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Igazából könyvtáros!

A blogomon ritkábban irok az életem személyes történéseiről, de most úgy gondoltam, hogy hírt adok egy nagy 2013-07-18 10.49.28eseményről. Lediplomáztam az ELTE bölcsészkara Könyvtár és Információtudományi Intézetének informatikus könyvtáros mesterképzési szakán, és okleveles informatikus könyvtáros lettem. 

Diplomamunkámat “Fenntarthatóság és könyvtár” címmel írtam.  

Diplomamunkám fő célja az, hogy bemutassam, hogyan válhatnak a könyvtárak tevékeny részeseivé a fenntarthatóságért való küzdelemnek, törekvésnek.

A fenntarthatóság és a könyvtár témakörének összekapcsolásával a témakörök széles spektruma tárul elénk, hiszen a könyvtárak kiemelt szerepet játszhatnak a fenntarthatóságra való törekvésben, még pedig az alábbiak szerint:

  • a könyvek és a tudásbázis megőrzése a jövő generáció számára
  • könyvtárépületek építése, korszerűsítése a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint
  • zöld állományú könyvtárak fejlesztése, létesítése olyan dokumentumállománnyal, amely az ökológia és a környezetvédelem, annak is elsősorban a kulturális, a gazdasági és a társadalmi vonatkozású dokumentumait foglalja magában
  • zöld állományú részleg létrehozása a már meglévő könyvtárban
  • Fenntarthatósági Terv készítése az intézmény számára
  • részvétel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megosztásában
  • részvétel a környezettudatosságra nevelésben

2013-07-18 11.08.03Mindezekről szó esik a diplomamunkámban, amelyben részletesen írok például a könyvtárak fenntarthatósági terveiről. A fenntarthatósági terv készítésével a könyvtárak sokat tehetnek a fenntarthatóságért. Előnye az, hogy mindenki a saját körülményeire alakíthatja ki a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját és a saját körülményeinek figyelembe vételével tűzheti ki céljait. Ezt szerettem volna alátámasztani az Országos Széchényi Könyvtár, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és az Országgyűlés Könyvtár fenntarthatósági dokumentumai, illetve programjainak, illetve az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástár (EKOP-2.1.5-09-2009-0001) projekt keretében megvalósított környezeti fenntarthatósági feladatainak bemutatásával. Ezek a tervek és programok úttörő példái a fenntarthatóság útján megtett lépéseknek. A tapasztalatok alapján a fenntarthatósági terv nemcsak száraz anyag, hanem tudat- és közösségformáló hatású is. Ehhez hasonló törekvései vannak az ELTE BTK Zöld könyvtár munkacsoportnak, amelynek tagjai többféle „zöld megoldásra” törekednek a BTK könyvtáraiban, és próbálják tudatosítani a jó példamutatás fontosságát, valamint rámutatni a személyes felelősség fontosságára.  

A dolgozatom néhány oldalas bemutatása a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2013 júniusi számában olvasható (http://ki.oszk.hu/3k/2013/06/fenntarthatosag-es-konyvtar-2/). Az augusztusi számban pedig két külföldi energiatakarékos könyvtárépületet mutatok be, illetve örömmel írok a RAM Művelődési Ház (www.ram13.hu) szintén energiatakarékos épületéről, ahol helyet kapott a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár is. (2014 elejétől ezek a cikkek online is elérhetőek.)

 

 

Categories: blog, booksandsoul, diplomamunka, ELTE, energiatakarékosság, fenntarthatóság, green library, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, könyvtáros blog, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, zöld állományú könyvtárak, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Vízügy és könyvtár – beszélgetés Kosztolnyik Krisztiánnal

 (Books and Soul interjú – Pegán Anita, 2013. április 24.)

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ udvarán, árnyas fák között beszélgettem Kosztolnyik Krisztián könyvtárossal a „Tükörben a Világ” című kiállítás apropóján, amelynek a könyvtár ad otthont ezekben a hetekben. Beszélgetésünk fő fonala a víz témája volt. Többek között azért, mert Krisztián évekig a Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár munkatársa volt. A beszélgetés azért is aktuális, mert idén van az 1838-as pesti árvíz 175. évfordulója, valamint az ENSZ 2013-at a vízügyi együttműködés nemzetközi évévé nevezte ki.

orvenyesi_malom

Szilvai Matild: Örvényesi malom

Könyvtárosként a munkád ezidáig leginkább a vízügyhöz kötődött. Mely könyvtárakban dolgoztál?

– 2006-2009 között az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Házi” könyvtárában dolgoztam. Körülbelül ebben az időszakban Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár (amely szintén minisztériumi felügyelet alá tartozott) zárva volt. Aztán 2009-től, amikor újra megnyitott, átkerültem oda.

 Még mielőtt tovább folytatódna a beszélgetés, hadd mutassam be röviden a vízüggyel foglalkozó szakkönyvtár történetét. A Vízügyi Szakkönyvtárat 1886-ban alapították. A könyvtár létesítését Kvassay Jenő szorgalmazta, aki 1879-ben a Vízügyi Közlemények című folyóiratot is alapította, amely a harmadik legrégebbi műszaki szakfolyóiratunk. Egy 1889-es törvénycikk már említést tesz arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium felügyeli és működteti a könyvtárat. A II. Világháború után, a súlyos károk miatt, újra kellett szervezni a könyvtárat. Új helyet is kapott a Vigadó téren. Néhány évtizedig nyugalmas időszak köszöntött be az intézmény életébe. Érdemes megjegyezni, hogy 1968-tól az Országos Vízügyi Hivatal volt a könyvtár fenntartója. A ’70-es és ’80-as években a vízgazdálkodással foglalkozó állami hivatalok súlya olyan nagy volt, hogy létrehoztak egy Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Irodát (VIZDOK), amelynek fontos része volt a Vízügyi Szakkönyvtár. 1980-ban a szakkönyvtár tudományos minősítést kapott az akkori Oktatási Minisztériumtól.

Az 1980-as évek első felében kezdődtek a gondok. A belvárosi helyre többen szemet vetettek.  (Napjainkban egy étterem működik a helyén.) Ekkor vették kezdetét a költözések, a fenntartó váltások, az átmeneti állapotok. 1988-ban összevonásra került a Vízügyi Szakkönyvtár és a Környezetvédelmi Szakkönyvtár. Ettől kezdve az intézmény neve Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár lett. Már ebben, az összevont könyvtárban dolgozott Krisztián. 

– Később – folytatjuk a beszélgetést Krisztiánnal –, 2012 márciusától, a Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtárat beolvasztották az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központba (OMgK). A könyvtár állományának beolvasztási folyamata jelenleg is tart. Folyik a könyvek behasonlítása. A két könyvtár állománya között, gyűjtőkörükből adódóan átfedés van, azonban meg kell jegyezni, hogy a volt szakkönyvtár erőssége és egyedisége többek között a folyóirat állományában rejlett. Anyagi háttértől is függően a vízügy, környezetvédelem, természetvédelem témakörében széles választék áll(t) az érdeklődők rendelkezésére. Például a Hidrológiai Közlöny, a Vízügyi Közlemények, a Hidrológiai Tájékoztató, a Vízmű Panoráma, a Halászat, a valamint a Vízügyi Igazgatóságok lapjai (többek között: Aqua Mobil, Felső-Tisza Híradó, Vízpart) stb. Érdemes megemlíteni, hogy közel 2000 darab tanulmány, valamint kutatási anyag is átkerül(t) az OMgK-ba, amelyek szintén érdekelhetik az olvasókat. 

Körülbelül 700 folyóméternyi dokumentum került át az OMgK-ba, így a kollégákkal a napi feladatok elvégzése mellett ezzel foglalkozunk. A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy a Vízügyi Könyvtár állományának közel 2/3-a egy külső raktárban kapott elhelyezést (még 2007-ben), ennek behasonlítása/bedolgozása is előttünk áll. 2012 nyarán pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium Házi Szakkönyvtárának egy része is hozzánk került.

– Mi a véleményed a mai könyvtárhasználati szokásokról?

– Egyetemisták, főiskolások látogatják leginkább a könyvtárat. Sajnos el kell, hogy mondjam, hogy a szakdolgozat megírása után már nem jönnek a könyvtárba, ezért elveszítjük őket. A másik csoport a nyugdíjasok rétege. A szakkönyvtárba is jártak be a témával foglalkozó nyugdíjasok. A harmadik kőr az aktív emberek lennének, de ők sajnos nem látogatják a könyvtárat. Nincs idő, és megváltoztak az olvasási szokások is. A szakkönyvtár, annak idején, az ágazatban dolgozókat is segíteni akarta, de ők nemigen használták. Az egyetemisták általában komplett letölthető anyagokat keresnek. Sőt, azt figyeltem meg, hogy már-már azt szeretnék, ha megírnánk a szakdolgozatukat. Másik tapasztalatom az, hogy sokszor e-mailben olyan kérdéseket tesznek fel, amit a google-ban egy egyszerű kereséssel is meg tudnának találni. Talán hiányoznak a könyvtárhasználati órák. Talán ezért sem mennek könyvtárba a fiatalok.

– Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ most a fenntarthatóságot népszerűsíti a „Tükörben a Világ” című kiállítással.

– Igen, az intézményünk vezetősége törekszik arra, hogy olyan rendezvényeket tartson, ami behozza az embereket a könyvtárba. E kiállítás célja, hogy rámutasson fogyasztói szokásainkra és a bennük lévő, jövőnket felélő tendenciákra, és megismertessen a környezettudatos viselkedés alapelveivel és gyakorlati praktikáival. A kiállítás keretében „Ökológia, környezetvédelem, környezeti nevelés” címmel pedagógusoknak szervezünk továbbképzést. Egyébként nem csak a környezetvédelemmel, illetve a könyvtár gyűjtőköréhez szorosan kapcsolódó témákkal foglalkozunk, hanem például képzőművészeti kiállításokat is rendezünk.

– Milyen közelgő rendezvényt ajánlanál, ami a víz témájához kapcsolódik?

– A könyvtárunk a Hidrológiai Társasággal közösen több rendezvényt is tart idén. A következő a „111 vízi emlék Magyarországon”[1] című könyv bemutatója lesz. A könyvet Fejér László és Szlávik Lajos írta és szerkesztette. S bár 2008-ban jelent meg e kötet, mégis érdemes újra beszélni róla, mivel nagyon szép és értékes kiadvány, amelyben többek között vízimalmokat, szivattyútelepeket, római kori vízvezetéket, zsilipeket láthatunk, és ezek történeteiben mélyülhetünk el. A könyvtárban megrendezésre kerülő programokról a könyvtár honlapjáról (is) lehet tájékozódni: www.omgk.hu

A másik aktualitás, amit kiemelnék az 1838-as árvíz 175. évfordulója. Az 1838-as árvíz az elmúlt évszázadok egyik legpusztítóbb árvize volt. Ami egyébként nem csak a 175 éves jubileum miatt aktuális, hiszen az elmúlt időszakban (gondolok például a 2006 árvizeire) szinte évente jelentkezett ez a természeti csapás. A védekezésre való felkészülés során pedig nem árt megismerni a korábbi korok történéseit, esetleges hibáit, amiből a kései utódok tanulhatnak. A Vízügyi Könyvtár több évtized alatt összegyűjtött állománya (könyvek, folyóiratok,tanulmányok,térképek stb.) ehhez is jó alapot biztosítanak.

Az 1838-as pesti árvíz pusztítása köztudott. Mivel a blogomban többször foglalkozom az adakozással, önkéntességgel, most ebből a szempontból említenék meg néhány érdekességet. Annak idején az árvíz híre gyorsan terjedt. „A részvét egész Európában adakozásra ösztönözte az embereket, Oroszországtól Hollandiáig, Erdélytől egészen Lombardiáig majdnem 1,2 millió forint adomány gyűlt össze. A királyi család által küldött segélyen kívül különösen Csehországból érkezett sok adomány. Metternich herceg árvízkárosultakat szegélyező fogadásán még ennél is több, 74000 forint gyűlt össze. Adakozott az orosz cár, a szász király, az amszterdami polgárok és a galíciai jobbágyok.”[2] Liszt Ferenc úgy döntött, hogy Bécsbe megy és jótékonysági koncerteket ad. A nyolc koncert bevételéből 25 ezer forintot adott az árvíz károsultjainak. Liszt adakozó, filantróp személyisége nemcsak az árvíz idején mutatkozott meg. Sok százezer forintot fordított jótékony célra élete során. Többek között a lipótvárosi templomnak, az Írók Segélyegyletének, árvaházaknak, bölcsődéknek adakozott. És a sort hosszan lehetne folytatni a kultúra és a művészet támogatására szánt adományai felsorolásával.[3]

 – Lehet egy utolsó, személyes kérdésem? Miért és hogyan lettél könyvtáros? – kérdezem Krisztiánt.

– Történelem szakot végeztem. A vízügy is leginkább történelmi szempontból érdekes számomra. Voltaképpen történelem-japán szakon végeztem, de elsősorban a történelem érdekel, azon belül is különösen a XX. század. Úgy gondolom, hogy a történelem nem áll messze a könyvtár világától. Az, hogy könyvtárban dolgozom szerencse kérdése is volt.

– Szerencsének tartod, hogy könyvtárba vezetett az utad?

– Igen! Szerencsének tartom! Egy hat hónapos helyettesítő munkával kezdődött a könyvtáros életem, és most már hét éve tart. Elmondhatom, hogy szeretem a munkámat.

 

Látnivaló ajánló:

 Nagybörzsönyi vízimalom – http://www.utazzitthon.hu/nagyborzsony_vizimalom.html

 Nagybörzsönyben hagyománya van a malmoknak. A molnármesterség apáról-fiúra öröklődött. E vízimalom a XIX. század közepén épült a Börzsöny patak partján.

 Örvényesi vízimalom – http://www.balcsi.net/orvenyesi-vizimalom.html

 Nyári balatoni nyaralás idején, hűvösebb időben, kitűnő úti cél lehet ez a vízimalom, amely az északi parton található. Ez a legősibb malom Magyarországon (a XI. századból), mely ma is működőképes. A Pécsely patak partján épült. 

 

Irodalom:

Útnak indul a Vízügyi Együttműködésesek Nemzetközi Éve 

http://www.unesco.hu/utnak-indul-vizugyi (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

Március 13. – A nagy pesti árvíz – 1838. Magyaralmás Online. http://www.magyaralmas.hu/napok/pestiarviz (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

Wikipédia szócikk az 1838-as pesti árvízről.

http://hu.wikipedia.org/wiki/1838-as_pesti_%C3%A1rv%C3%ADz (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

 Hivatkozások

[1] 111 vízi emlék Magyarországon. Könyvismerető: http://www.magyarmuzeumok.hu/biblioteka/cikk/19 (Letöltés ideje: 2013.05.02.)

[2] Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Esztergomban.  http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2012/09/az-1838-as-jeges-arviz-emlektablai.html (Letöltés ideje: 2013.05.01.)

[3] Forrás: Vitéz István: Liszt, a magyar. [Rajka], [Vitéz István], 1991. p. 54

 

Categories: 1838 pesti árvíz, árvíz, booksandsoul, könyvtár, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, történelem, vízügy, vízimalom | Címkék: , , , , , , , , , ,

Kisfilm készült a könyvmegállókról

Örömmel tapasztaltam, hogy a fiatalok is érdeklődnek a könyvmegállók iránt.

Galkó Katalin, Fundák Blanka, Gallai Dávid a BKF hallgatói TV műsorszerkesztés órájukra az óbudai könyvmegállókról forgattak kisfilmet, amelyet a Youtube-on láthattok: 

http://www.youtube.com/watch?v=XjgHH8KVV14

 

Categories: BookStation, könyvek, KönyvMegálló, könyvtár | Címkék: , , | Hozzászólás

„Az önkéntesmunka rengeteg vidám pillanatot ad” – beszélgetés Sántha Emesével

(Books and Soul interjúk – Pegán Anita, 2012. október 27.)

A „Books and Soul interjúk” ötlete év elején, nem sokkal a blogom indítása után fogalmazódott meg bennem. Időközben elgondolkodtam azon, vajon kiket is fog a sors felém sodorni, akikkel ezeket a lélekmelegítő beszélgetéseket megtehetem. Szerencsére többen élnek közöttünk, és találkozhatok is velük, akik nyitott személyiségükkel, önzetlen cselekedeteikkel próbálják jobbá tenni a világot.
Sántha Emesét 2012 szeptemberében, a “Könyvtár, ami összeköt”  – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíjprogram (http://parlament.hu/palyazat/2012/konyvtarpalyazat.pdf) során ismertem meg, amelynek az Országgyűlési Könyvtár adott helyet. Tíz külhoni magyar könyvtáros töltött egy hónapot a könyvtárban, ahol tartalmas szakmai programokban volt részük. Ő Marosvásárhelyről jött, és a Petru Major Egyetem könyvtárában dolgozik.

Emesét az egy hónap folyamán szinte mindig mosolyogni láttam. Mosolya valószínűleg gyógyító lehet, mert akármikor találkoztunk, és rám mosolygott, éreztem, ahogy a szeretet energiája árad felém, és eltölt. Talán ő maga nem is sejti, milyen ereje van a mosolyának. Bizonyára azonban a körülötte élők tudják, főként nővérének négy kisgyermeke, akik őt „Manyá”-nak szólítják (az Anya és Mesi összeolvasztásaként), akikkel sok időt tölt, és ahogy egyszer ő fogalmazott, sokszor simogatja álomba őket. Úgy gondolom, ezeken az estéken varázslatos hangulat lehet abban a családban. De mások is kapnak a szeretetéből! Önkéntes munkát végez a Caritas-nal, ahol roma gyerekekkel foglalkozik. 

Emese nővére gyermekeivel

Emese nővére gyermekeivel

– Mesélj egy kicsit a családodról, gyerekkorodról! Gondolom, onnan ered a gyerekek iránti szereteted.
– Nagyon boldog gyerekkorom volt. Ketten vagyunk testvérek, a nővérem alig egy évvel idősebb, ezért mindig nagyon közel álltunk egymáshoz (érdekes módon ezt a példát ő is követte, az ő gyerekei közt 11 hónapnyi a korkülönbség). Együtt kezdtünk sportolni, angolt tanulni, hittanra járni. Édesapám nagyon szigorú volt, édesanyám pedig tipikus anya. Babusgatott, kényeztetett és ez a mai napig is így van. Az egyetlen dolog, ami hiányzott a gyerekkorunkból, és a mai napig nagy hiányosságunk, az az állatokkal való barátság. Nagyon félünk családilag az állatoktól, ezt sajnos nem sikerült kiküszöbölni. Ettől eltekintve nagyon tartalmas gyerekkorunk volt, összetartó családdal (édesanyámék négyen vannak testvérek), meghitt családi ünnepekkel és szertartásokkal.

Emese szintén családi kőrben

Emese szintén családi kőrben

Iskolakezdéskor a mai napig eszembe jut, ahogy kék papírral borítottuk be a tankönyveket és füzeteket, ezekre édesanyám mindig nagyon figyelt, hogy a hangulatot megteremtse a nagy eseményekhez. A családi ünnepekről nem is beszélve.

– Az önkéntes munka lehetősége hogyan jött az életedbe? Milyen önkéntes munkát végzel?
– Közelről először az Egyesült Államokban találkoztam az önkéntességgel, 2005-ben. Akkoriban egy közkönyvtárban dolgoztam, és minden nap önkéntesek segítettek nekünk. Már akkor nagyon megtetszett az ötlet, nemcsak azért, mert hasznos segítség volt, hanem azért is, mert integráló szerepe volt. Ott az önkéntesek nagy része idős vagy sérült volt, mégis sikerült mindenkinek megfelelő elfoglaltságot adni és ezzel sikerélményt nyújtani nekik. Általában ha valaki nyugdíjba megy, haszontalannak érzi magát, és ezt nagyon jól ki tudja küszöbölni az önkéntesség intézménye. Itthon a szervezett önkéntes munkába nemrég kapcsolódtam be. A Caritas szeretetszolgálat keretében működő, a roma gyerekek felzárkóztatását célzó programban veszek részt. Ez I.– IV. osztályos roma gyerekek heti két alkalommal történő korrepetálását jelenti, segítünk nekik megírni a házi feladatot, gyakoroljuk az olvasást, írást, számolást és van természetesen játék is.

– Mit ad neked az önkéntes munka?
– Elsősorban azt az érzést, hogy valami hasznosat csinálok. Nagyon jó nap az, amikor sikerül valamit megértetni egy gyerekkel és látom rajta is, hogy lelkesen végzi a feladatot, mert érti, hogy mit csinál és tudja, hogyan kell csinálni. Másodsorban rengeteg vidám pillanatot, mert gyerekek között ez szabály. Mindig jó a hangulat, egymás szavába vágva mesélik, hogy mi történt velük. Nem utolsó sorban pedig nagyon sokat segít az előítéleteim leküzdésében, mert sajnos – bevallom – vannak előítéleteim a romákkal szemben. Szerencsére egyre kevesebb.

– Eszedbe jut-e egy megható pillanat, történet, amit az önkéntes munka során éltél át?
– Az első alkalmat említeném. Nagyon megilletődötten érkeztem az iskolába, ahol a program folyik, és különösen aggódtam, hogy könyvtárosként hogy tudok majd helytállni. Általában 12-15 gyerek és 3-4 önkéntes jár kedden és csütörtökön délután. Akkor csak négy kislány jött el, „tanító néni” három volt. A másik két önkéntessel már nagyon jó viszonyban voltak, ez látszott azon, ahogy egymást üdvözölték. Szorgalmasan végigdolgozták a két órát és

Önkéntes munka közben

Önkéntes munka közben

a végén az egyik kislány, Nárcsisza odajött hozzám és adott nekem egy rajzot. „Ezt magának csináltam” – mondta. Virágok és szívek voltak rajta és azt is felírta rá, hogy ez a tanító néninek ajándék Nárcsiszától. Most is megvan a rajza. Azóta persze már a kapuban várnak és rohannak elém is ugyanúgy, mint a többiek elé.

– Bemutatnád a Caritas szervezetet?
– A Caritas a katolikus egyház szeretetszolgálata. Minden erdélyi egyházmegyében működik, sok esetben hasonló programokkal. Elsősorban a hátrányos helyzetűekkel, idősekkel, betegekkel, romákkal és szegényekkel foglalkozik. Minden évben (hagyományosan novemberben, de idén október 12-én) megszervezik az Egymillió Csillag a Szegényekért akciót, ez minden nagyobb város főterén egy gyertyagyújtási és adományozó akció, amelynek bevételeiből a szegény családokat támogatják. A marosvásárhelyi Caritas két állandó programot működtet, egyik a roma gyerekek korrepetálása, a másik pedig a beteg gyerekek látogatása kórházakban és az ezzel egybekötött meseolvasás. Idősotthonokban is vannak programjai, a nővérem például németet tanít időseknek. Vannak alkalmi v. időszakos programok is (akár egyéni kérésre is – a nyáron egy gyergyói család mellé kerestek tolmácsot, akik kórházba jöttek Marosvásárhelyre és nem tudtak románul). Nyáron egy kéthetes önkéntes tábor keretében különböző helyszíneken segítenek. Idén Máréfalván volt ez a tábor, székely kapu festéstől takarításig, kertészkedéstől játszótér építésen át mindenben részt vettek.

– Mit gondolsz arról, hogy az önkéntességnek milyen szerepe lesz a jövőben a társadalomban? Több lesz az önkéntes?
– Úgy látom, hogy igen, egyre több lesz az önkéntes. Alkalmi Caritas rendezvényeken is önkénteskedtem és mindig új arcok is voltak a régiek mellett. A legutóbbi önkéntes találkozón rengeteg középiskolás volt, a tizenévesek tényleg aktívan és lelkesen kapcsolódnak be ebbe a munkába. A fiatalok mentalitása nagyon egészséges ebből a szempontból, én nagyon bizakodó vagyok az önkéntesség jövőjét tekintve.

– Számomra az önkéntesség és a fenntarthatóság összefüggő fogalmak. Romániában milyen programok vannak a fenntarthatóságért? Mennyire népszerű a fenntarthatóság gondolata?
– A fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt elkötelezett civil szervezetek erősen támaszkodnak az önkéntes munkára. Pl. a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület használt olaj gyűjtési akciókat szokott szervezni, főként Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Ezekben az akciókban mindig önkéntesek vesznek részt. De hasonlóan önkéntesek végzik a folyómedrek, zöldövezetek takarítását. Hatalmas népszerűségnek örvend a Let’s do it Romania tavaszi nagytakarítási akció és évről évre többen vesznek részt benne. Jó hír, hogy néhány akcióhoz a politikum és a városvezetés-közigazgatás is csatlakozik. A Föld órájáról pl. sok városban a közvilágítás szüneteltetésével is megemlékeznek. A szelektív hulladékgyűjtés kötelező a közintézményekben, az elektromos hulladék elszállítására is van mód. Összességében úgy látom, hogy elindult egyfajta kampány ez irányban, és egyre több elkötelezett híve is lesz a fenntarthatóságnak.

Categories: önkéntesmunka, önkéntesség, Caritas, Erdély, fenntarthatóság, Karitász, könyvtár, Románia, volunteer | Címkék: , , , , , , , , | Hozzászólás

Megújult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára

Azt hiszem, hogy a mai világban különleges örömhírről számolok be akkor, amikor arról írok, hogy egy könyvtárat felújítottak.

Kőbányán, a Pataky Művelődési Házzal egy épületben működő Szabó Ervin Kőbányai KönyvtárKönyvtár kapott új külsőt.

Idén (2012-ben), nyolc hónapos munka során, 58 millió forintból újították fel. A Fővárosi Önkormányzat 44 millió forinttal támogatta, a fennmaradt összeget pedig a Nemzeti Kulturális Alap és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közösen finanszírozta. A felújítás Jakab Csaba tervei alapján valósult meg.

Amikor ott jártam, egy letisztult kép fogadott. A könyvtár átlátható és rendszerezett. Ez a látvány számomra talán túl egyszerű is volt. Természetesen egy könyvtártól nem azt várom, hogy kacsalábon forgó palota legyen, de egy cseppnyi extravagáns ötletet el tudtam volna képzelni, valami igazán  XXI. századit. (Nyilván az anyagiak is határt szabtak az extra, jövőbe mutató elképzeléseknek.)

Az 1500 nm-es területen helyet kap többek között kézikönyvtár, gyerekkönyvtár, informatikai oktatóterem. Egészen új filmeket is találtam a DVD kölcsönzőben.

A gyerekkönyvtár igazán kényelmes és tágas. „Az óperencián túl” mottóval egy művészien festett üvegfallal van elválasztva a könyvtár többi részétől.

kőbányai gyerekkönyvtár

 Gyerekkönyvtár

Energiatakarékossági szempontokat is figyelembe vettek a felújítás során. A nyílászárókat kicserélték. Az új ablakok nem csak jobban szigetelnek, de nagyobb üvegfelülettel is rendelkeznek, mint a régiek. Sikerült megoldani a könyvtár egyedi fűtésének a problémáját is. Az épületben működő más intézmények rendszerétől leválasztották a fűtési rendszert, ami sokkal energiatakarékosabb, valamint anyagilag is jelentős megtakarítást eredményez. Minthogy a könyvtár kevéssé napfényes, ezért fontos volt a világítótestek energiatakarékossága is. Itt is figyelembe vették ezt a szempontot.

Zöld megoldások közé tartozik, a jó példát is mutatva, a szépen gondozott növényzet. A könyvtár területén sok helyen találhatunk növényeket. Kedvencem ez az olvasósarok lett:

A könyvtár honlapja itt található:

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/szent_laszlo_ter_7-14_

 

Categories: blog, Budapest, energiatakarékosság, fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, könyvtáros blog, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közösségi tér, közművelődés | Címkék: , , , , , , , , , , | Hozzászólás

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.