Posts Tagged With: nyelvtanulás

Az anyaságról, idegen kultúrákról, magyar gyökerekről és a Zöld Kártya lottóról – beszélgetés Butala Viktóriával, a Mákvirágok Orlandói Magyar Óvoda és Kisiskola vezetőjével

(Books and Soul interjú – Pegán Anita, 2017. április)

Az internet előnyei között mindenképpen megemlíteném a barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás egyszerű megoldását. Azt hiszem, hogy csak és kizárólag ez tette lehetővé azt, hogy a mai napig kapcsolatban vagyok Butala Viktóriával, aki általános iskolai osztálytársam volt. Nyolc évig koptattuk együtt a padokat. Kedves kis közösség volt a mienk, értékes emberekkel, amit talán az is bizonyít, hogy ő a második, és nagyon valószínűnek tartom, hogy nem az utolsó osztálytársam, akivel interjút készítek a blogom számára.

Vikire, mint vékony kislányra emlékszem. Akkoriban általában mindenki a „körzetes” iskolába járt, így közel laktunk egymáshoz. Természetes volt, hogy délutánonként vagy esténként átmentünk egymáshoz. Így volt ez abban a Dohány utcai lakásban is ahol ők éltek. Többször is voltam ott, több osztálytársammal együtt. Tisztán emlékszem arra, ahogy társasjátékozunk a kis szobában és az anyukája, akit Boginak hívhattunk, mosolygós lényével kedveskedik nekünk. Viki nyaranta pedig apukájához ment a Balatonföldvárra. Ez, azaz elvált szülők gyerekének lenni, akkoriban azért nem volt mindennapi…

Viki aztán külföldön dolgozott, és egy időre el is vesztettük a kapcsolatot, majd egy osztálytalálkozó megszervezése, és ahogy említettem, az internet segített abban, hogy újra találkozzunk. Így tudtam meg sok-sok mindent róla azokról a dolgokról, amik az elmúlt években történtek vele.

Ünnepi pillanat a Mákvirágok óvodában

Ünnepi pillanat a Mákvirágok óvodában

Különösen a Mákvirágok Orlandói Magyar Óvoda és Kisiskola megalapítása és az ottani munkája miatt szerettem volna interjút készíteni vele, amellett, hogy úgy gondolom, élete tele van keserédes, megható, fordulatos és tanulságos történettel. A női szerepet pedig különösen sokféleképpen élte meg és sokféleképpen látta. Hát kezdjünk bele…

A Mákvirágok Óvoda megalapításához hosszú út vezetett. Talán kezdjük egy kicsit régebbről. Már – ha jól emlékszem – 20 éves korod táján külföldre mentél dolgozni. Mi az eredeti szakmád?

– Az általános iskola után Budapesten, az akkori Kállai Éva egészségügyi szakközépiskolában érettségiztem. Később a sors elég messze sodort ettől a szakmától. Fiatal éveimet a sport és a tánc töltötte ki.

– Mikor gondoltál először arra, hogy külföldön élj?

– Sajnos gyerekkoromban nem volt lehetőségem külföldre járni, így érettségi után hajtott a kíváncsiság, a kalandvágy. Mindig is nagyon szerettem utazni. Hosszabb-rövidebb időkre külföldön kezdtem munkát vállalni.

– Úgy tudom, több nyelvet is beszélsz. Melyek ezek és hogy tanultad meg őket?

– Mivel a magyar nyelvet nemigen értik meg külföldön, így rákényszerül az ember, hogy nyelveket tanuljon, ha külföldön él. Szerencsés módon több ország kultúráját is megismerhettem. Többek között olaszul, franciául, angolul folyékonyan beszélek, valamint a spanyol nyelv sem idegen számomra.

– A nyelvtudás milyen szerepet játszott az életedben? Szerinted mennyire fontos az ember életében?

– Ha külföldön élsz és dolgozol, szerintem elengedhetetlen a helyi nyelv elsajátítása. Nélküle nagyon nehéz érvényesülni. Persze kultúrától is függ. Például az  olaszok akár kézzel-lábbal is megértetik magukat. Ők kedvesek hozzád akár beszéled a nyelvüket akár nem. Ellentétben a franciák, akik, ha nem beszéled a nyelvüket, messzire elkerülnek. Épp ezért sokan rideg, barátságtalan embereknek tartják őket, pedig nekem nagyon pozitív élményeim vannak velük, és a mai napig sok francia barátommal tartom a kapcsolatot.

– Soha nem esett nehezedre a különböző kultúrákba beilleszkedni?

–     De igen! Három hónapot töltöttem Tokióban. Ez az idő, amit Japán fővárosában töltöttem, életem leghosszabb három hónapja volt. Érthetetlen volt számomra a viselkedésük, szokásaik es sajnos a konyhájuk sem áll közel hozzám. Ettől függetlenül talán innen tértem haza a legtöbb élménnyel és tapasztalattal. Imádtam a gyönyörű épületeiket. Turistaként egy csodálatos világ, de ott élni, más kultúrából érkezve, szerintem nagyon nehéz.

– Amerika sok embernek nagy álma… kijutni oda, a lehetőségek országába… ha jól tudom, te többször kijutottál oda a végleges letelepedésig is. Hogyan történt ez?

–  Magyarországról sokaknak valóban egy álomnak tűnik eljutni Amerikába, pedig itt is ugyanúgy meg kell dolgozniuk az embereknek a megélhetésért, mint bárhol máshol. Nekem többször is sikerült ide kilátogatnom hosszabb-rövidebb időre. Főként New Yorkba és Floridába. Véglegesen egy szerencsés lottóhúzás miatt tudtunk letelepedni itt. A sokak által ismert Amerikai Vízum Lottó kihúzottjaként tértünk vissza. Úgyhogy, aki kételkedne a programban, azt biztosíthatom, hogy valóban létezik és működik.

– Hogyan tudtál érvényesülni Amerikában? Milyen a nők helyzete szerinted az országban? 

– Mivel az emberek többsége bevándorló, elég könnyű beilleszkedni, főleg ha beszéled a nyelvet. Úgy gondolom, hogy a nők helyzete családalapítás szempontjából nem a legkedvezőbb. A fizetett szülési szabadság mindössze 6 hét. A magyarországi bölcsődének, illetve óvodának megfelelő intézmények 6 hetes kortól 5 éves korig fogadják a gyerekeket, nagyon magas összegekért. Ingyenes oktatás 4 éves kortól van, és az is csak napi 3 órában.
5 éves kortól már az általános iskola épületében ingyenes az oktatás. Még egy érdekességet említenék. Sok nő visszaül az iskolapadba a 40-es éveiben egy jobb anyagi biztonságot nyújtó szakma megtanulásának reményében.

– Nemrégen te is új irányba fordultál. A Facebookra kitett fotóidon láttam a lányaidat több más gyerek társaságában, ahogy magyar nemzeti ünnepeket ünnepelnek. Mi inspirált a magyar óvoda megalapítására?

– Miután megszülettek a lányaim, elkezdtem más magyar anyukák társaságát

Anyák Napja a Mákvirágok óvodában

keresni, annak reményében, hogy a gyerekeink együtt tudjanak játszani és magyarul beszélni. Szerencsés módon a csapatlétszám egyre nőtt, és szinte már miden hétvégére közös programokat szerveztünk. Amikor a nagyobbik lányom óvodás korú lett, kivételesen a tavaszi időszakban töltöttünk otthon két hónapot, így lehetőség volt rá, hogy Magyarországon óvodába járhasson. Az óvodai Anyák napi műsoron elérzékenyülve és egyben szomorúan ültem. Arra gondoltam, hogy talán ez lesz számomra az első és utolsó anyák napi műsor, mivel az Egyesült Államokban nem szokás a gyerekeknek műsorral készülni. Így nagy tervekkel tértem ide vissza, amiben az itteni magyar anyukák rögtön támogattak.

– Nehéz-e egy ilyen intézményt alapítani az USA-ban?

– Sajnos intézményalapításról még nincs szó, de a jövő terveiben szerepel. Az óvoda immár három éve működik, heti rendszerességgel, szombat délutánonként. Az első évben 3–6 éves korú gyerekekkel foglalkoztunk az otthoni óvodák mintájára. Szerettem volna nagy hangsúlyt helyezni azokra a hiányosságokra, amelyek itt nem adatnak meg egy óvodás korú gyermeknek, illetve a szüleiknek. Többek között a magyar népi hagyományok fenntartása, megismerése es ünneplése. Ezen kívül olyan apróságok, mint az, hogy minden gyereknek van ovis jele, a foglalkozások alatt naposaink vannak, mindig magyaros étel az uzsonna, és a ballagó ovisainknak pogácsával, magyar pénzzel tömött tarisznyát kapnak az évzáró műsor részeként. Ha már a ballagó ovisokról beszélünk, akkor hozzáteszem, hogy már kisiskolával is bővültünk (7–10 éves korosztály számára). Idén van az első osztályunk, akikkel az otthoni első osztályos tankönyvekből tanulunk írni és olvasni.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy nagyon közeli barátnőm van, aki egy fantasztikus óvónő, illetve most már óvodavezető. Az ő segítségére barmikor számíthatok. Ötleteivel, tanácsaival segíti az itteni munkámat. Az általa vezetett balatonföldvári Mesevár Óvodával „testvér óvodai” kapcsolat kialakítása van tervben.

Emellett az szakmai tudásomat is fejlesztem. Jelenleg itteni óvónő képzésre járok, amit a nyáron fogok befejezni, ezenkívül Magyarországon szervezett képzésen is részt vettem, amit kifejezetten a külföldön magyar gyerekeket tanító pedagógusoknak szerveztek a veszprémi Pannon Egyetemen.

– Az óvoda kapcsán beszélnél egy kicsit a magyargyerek.com versenyről?

– Nagyon ötletes kezdeményezésnek tartom ezt a Magyarországról meghirdetett versenyt, amelyre külföldön élő magyar gyerekek egyénileg, illetve magyar óvodák, iskolák csoportosan jelentkezhetnek. A verseny hossza nagyjából megegyezik a tanév hosszúságával. Ez időszak alatt mindig az évszaknak, aktuális ünnepeknek, hagyományoknak megfelelő feladatokat kell megoldani. Különböző korosztályok jelentkezését is várják. Tavaly mi is részt vettünk egy négy fős, 5–6 éves gyermekekből álló csapattal, akik az óvodánkat képviselték. Nagy örömünkre első helyezést értünk el a mi korosztályunkban.

– Hogyan használjátok az angol és magyar nyelvet a családban?

– Megmondom őszintén, egy fél évvel ezelőtt más lett volna a válaszom erre a

Viki a kislányaival

kérdésre. Mivel a férjem is magyar, így természetesen magyarul beszélünk otthon. Viszont a kisebbik lányom idén kezdett óvodába járni, így előtte csak minimálisan beszélt angolul. Az óvoda elkezdése változást hozott az életünkben. Az ebből adódó nyelvbeli „problémák” most újkeletűek nálunk. Ma már sajnos el kell fogadnom, hogy a játék nyelve az angol a két lányom között itthon. Kezdetben próbáltam ellenkezni, de ma már nem látom értelmét az ez ellen való küzdésnek. Úgy gondolom, hogy amíg hozzánk magyarul szólnak, és ha magyar társaságban vannak akkor magyarra váltanak, addig ez elfogadható. Egyébként nagyon érdekes a Mákvirágok oviban is megfigyelni ezt a váltást. Ott, míg az ovisok magyarul kommunikálnak és játszanak, addig a kisiskolásaimra sokszor rá kell szólni hogy itt bizony magyarul beszélünk.

– Igazság szerint te három gyermekes anyuka vagy. A két lányod mellett a testvéredet is te nevelted fel kisgyerek kora óta. Úgy gondolom, hogy ezzel nagy feladatot adott neked az élet. Beszélnél erről?

Viki és a családja

– Valóban hivatalosan három gyerekem van. A kisöcsém (aki most 22 éves) 6 éves volt, amikor elvesztettük az édesanyánkat. Az öcsém édesapja pedig pár évvel korábban már szintén elhunyt. Így az anyukánk halála után ő az én gyámságom alá került, ami valóban nagy feladat volt, hiszen én akkoriban, huszonévesként a világjáró életemet éltem, egy lelkileg sérült kisgyermek felnevelése pedig nem könnyű feladat. A férjemnek nagyon sokat köszönhetek, hogy abban a nehéz időszakban kiállt mellettünk és a mai napig „fiaként” említi az öcsémet. Az USA-ba történő kivándorlásunk során hivatalosan örökbe kellett fogadnunk őt, hogy velünk jöhessen, de ettől függetlenül testvérként neveltem fel, az anyukánk mindig is az anyukánk maradt.

– Érdekelne, hogy az életedet hogyan befolyásolta a gyerekkorod. Érezted-e hogy olykor le kell küzdeni dolgokat, amelyeket onnan hoztál. Úgy érzem, hogy sikerült minden nehézség ellenére egy kiegyensúlyozott életet megteremtened magad körül. Sok nő küzd azzal, hogy a gyerekkorában ért sebeket nem tudja feldolgozni és hatással van párválasztására, önbizalmára és az életére.

– Annak ellenére, hogy a szüleim egy éves koromban elváltak, és lényegében édesanyám egyedül nevelt fel, nem érzem úgy, hogy nehézségeim lettek volna gyerekkoromban. Ha belegondolsz, nem volt arról emlékem, milyen volt, amikor együtt voltunk mindannyian. Anyukámnak mindig is én voltam az első az életében, és hosszú évekig párkapcsolatai sem voltak. Minden szeretete és törődése rám összpontosult. Csakis vidám és jókedvű emlékeim vannak, míg lehetséges, hogy egy teljes családban élő gyereknek a veszekedések, kiabálások határozzák meg a gyerekkori emlékeit. Arról nem is beszélve, hogy Budapesten éltem anyukámmal, így a tanévet ott töltöttem. Viszont nyaranta az édesapámnál voltam a Balatonon. Gyerekként az egész nyarat a Balatonon tölteni fantasztikus élmény volt. Természetesen arra törekszem, hogy a gyerekeim anyával és apával közösen nőjenek fel, és az is nagy álmom volt, hogy édestestvérek legyenek a gyerekeim, akik mindig számíthatnak egymásra. Eddig jó úton haladok ezen célok megvalósításához.

Mákvirágok Orlandói Magyar Óvoda és Kisiskola elérhetősége:  

Honlap: http://makviragok.com/hu/kezdolap/

Facebook: https://www.facebook.com/M%C3%A1kvir%C3%A1g-%C3%93voda-%C3%A9s-Kisiskola-Orlando-724076594330835/

Reklámok
Categories: angol, általános iskola, barátság, bevándorlók, boldogság, booksandsoul, család, gyerek, gyermeknevelés, kétnyelvű gyerek, magyar óvoda, magyar óvoda külföldön, magyar iskola, magyar iskola külföldön, magyarok, magyarok külföldön, munka, USA, utazás | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Hogyan ösztönzik a gyerekeket a kreatív írásra Angliában?

(Pegán Anita – Books and Soul)

Az írás és az olvasás szeretetét gyerekkorban kell elültetni. Ez nem kérdés. Angliában a gyerekeknek már egész fiatalon lehetőséget adnak arra, hogy a kreatív írást gyakorolják és sikereik legyenek ezen a területen. Hozzá kell tenni, hogy az írás- és olvasástanulást már 5 éves korban kezdik a ’primary school’-ban, ami  5-10,11 éves korig tart. Tehát egy 7 éves gyerek már tud írni és olvasni (természetesen nem tökéletesen).

Írás- és olvasástanítás

Az angol írástanulás nem könnyű a gyerekek számára. Szinte minden egyes szó leírását meg kell tanulniuk, mivel a szavak kiejtése nagyban különbözik a leírásuktól, és sokszor egyértelmű szabályok sem állapíthatóak meg. A könnyebb tanulást úgy segítik elő, hogy szócsoportokat képeznek, és a hasonlóan írandó szavakat tanulják egyszerre.

A szócsoportokról itt található egy nagyon jó összefoglalás, amely akár nyelvtanuláshoz is jó ötletet adhat:

http://avko.org/free/reference/vowel-sound-index.html

http://soundbytesreading.com/make-your-own-magnetic-letter-tiles.html (játékok is!)

Érdekesség, hogy különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek minél több melléknevet tanuljanak meg és használjanak, hogy ezzel is érdekesebben, színesebben fejezzék ki magukat.

Oxford Reading Tree Books

Oxford Reading Tree Books – Victorian Adventure borító

Az olvasást rövid történetekkel gyakorolják. Erre például az Oxford Reading Tree Books (ORT) könyvcsalád tagjait használják. A nehézségi fokok különböző számokkal jelölik (pl. a képen is látható Stage 8) Ezekben a könyvekben a gyerekek világához közel álló rövid történetek vannak aránylag nagy betűkkel szedve.

Házi feladatként ezeket a történeteket olvasgatják. (Saját tempóban! Tehát nincs időhöz kötve az,

Oxford Reading Tree Books

Oxford Reading Tree Books – Victorian Adventure borító

hogy mikorra kell kiolvasni  a könyvet. Nyilván azért a tanítónő figyeli a gyerekek fejlődését, munkáját, és ez csak egy része az olvasástanulásnak.) Ha végeztek egy történettel, kicserélik egy másikra az iskola könyvtárából.

Az olvasási szinteket színekkel jelölik (első oszlop), mely szintek itt találhatóak: http://herok.com/discussion-pieces/all-you-need-to-know-about-book-bands/

Az utolsó oszlopban található az adott “színszintnek” megfelelő ORT könyv “szintszáma”.

Érdemes megnézni a Thorndown Primary School honlapját, ahol az olvasástanításról részletesebben írnak:

http://www.thorndownprimaryschool.co.uk/literacy-reading/

Érdekesség, hogy a nagyobb gyerekek segítenek a kisebbeknek (ahogy a honlapon is említik) az olvasás tanulásában. Az ilyenfajta együttműködésre kicsik és nagyobbak között számos nagyon jó példa van az iskola életében.

Kreatív írás fejlesztése az iskolában

Story Mountain - hogyan épül fel egy történet (oktatási segédanyag kb. 7 éves gyerekek számára)

Story Mountain – hogyan épül fel egy történet (oktatási segédanyag kb. 7 éves kortól)

Tapasztalatom szerint nagyon jó ötlet az iskolaújság. Az iskolaújságban történő megjelenésre mindenki lehetőséget kap. A tervezett megjelenés előtt a házi feladat mindenki számára az iskolában (kb. 7-11 éves korosztály) az, hogy cikket írjon. (A cikket – szülői segítséggel – e-mailen kell beküldeni, így könnyebb a dolga annak a kollégának, aki az újságot szerkeszti.)

Amikor először hallottam erről, úgy gondoltam, hogy korai a feladatot ennek a korosztálynak. Úgy gondolom viszont, hogy felnőtt segítségével megoldható, és a gyerekeknek nagy öröme telik a történetek kitalálásában, majd abban, amikor kinyomtatva (és interneten) viszontlátják az írásaikat. Itt található egy iskolaújság internetes változata (amely egyébként A3 formátumban papíron is megjelenik). http://www.thorndownprimaryschool.co.uk/wp-content/uploads/Thorndown-Chronicle-Issue-2.pdf

Tehát az ötlet akár alsó tagozatban is megvalósítható (sőt, akár alsó tagozatnak külön is érdemes lehet iskolaújságot indítani évi 2-3 alkalommal történő megjelenéssel).

Young Writers – kreatív írás pályázatok gyerekeknek

A másik, ami a versenyszellemet és a kreatív írást még jobban fejleszti a Young Writers nevű szervezet (https://www.youngwriters.co.uk/)  versenykiírásai. 2014 decemberében például egy maximum 100 szó hosszú történetet kellett írni. Szerintem ez igen nehéz feladat ennek a korosztálynak, de nagyon jó történetek születtek. A beérkező művekből kiválogatták a legjobbakat és egy kis antológiát is kiadnak ezekből. A gyerekek emléklapot kapnak, illetve a legjobb írás alkotója tárgynyereményt is (pl.: iPad!). Az antológiában való megjelenés pedig igen nagy öröm egy gyerek számára! Érdekesség, hogy a nyertes gyerekek után az iskola is kap pénzjutalmat. A szervezetnek folyamatosan vannak pályázatai.

Könyv az írásról

How to Write Stories, Poems, Reports, Letters and Emails

How to Write Stories, Poems, Reports, Letters and Emails

Gyerekek számára íródott a „How to Write Stories, Poems, Reports, Letters and Emails” (szerzők: Anne Faundez, Wes Magee, Celia Warren) című könyv, amely bőséges, de egyszerűen követhető útmutatásokat ad azzal kapcsolatban, hogyan irhatnak egy-egy jó történetet, levelet, e-mailt.

Úgy gondolom tehát, hogy nem lehet elég korán kezdeni a kreatív írást. A

How to Write Stories, Poems, Reports, Letters and Emails

How to Write Stories, Poems, Reports, Letters and Emails

gyerekek fantáziája élénk. Egy felnőtt támogatásával, útmutatásával együtt pedig kiváló művek születhetnek.

Akiket részletesebben érdekelnek a fenti témák, nekik javaslom a google-ben az alábbi szavakra keresést: “story mountain”, “Year 2 Spelling Words Lists” (kb. 7 évesek részére a megtanulandó szavak listája), “literacy” (általános iskolában az angol nyelv tanítását jelentő tantárgykőr elnevezése), illetve “phonics”, “basic phonic patterns”.

Források (Internetes források letöltési ideje 2014. december):

Word Lists

http://avko.org/free/reference/vowel-sound-index.html

http://soundbytesreading.com/make-your-own-magnetic-letter-tiles.html

Oxford Reading Tree Books – Victorian Adventures, Oxford University Press, 2011.

HEROK – All you need to know about Book Bands: http://herok.com/discussion-pieces/all-you-need-to-know-about-book-bands/

Thorndown Primary School honlapja: http://www.thorndownprimaryschool.co.uk/literacy-reading/, valamint http://www.thorndownprimaryschool.co.uk/wp-content/uploads/Thorndown-Chronicle-Issue-2.pdf

Anne Faundey, Wes Magee, Celia Warren: How to Write Stories, Poems, Reports, Letters and Emails, QED Publishing, 2010.

Categories: Anglia, angol, általános iskola, írástanítás, booksandsoul, gyerek, könyv, könyvek, kreatív írás, nyelvtanulás, olvasástanítás, primary school | Címkék: , , , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Működteti a WordPress.com.