zöld könyvtár

zöld könyvtárépületek

Fókuszban a zöld könyvtárak

Egy újabb tanulmány jelent meg, ezúttal a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban (TMT), a zöld könyvtárakról. Brém Zsuzsanna és Dubniczky Zsolt, az ELTE BTK informatikus könyvtáros mesterszakos hallgatóinak írása “XXI. század: környezetbarát fenntarthatóság a könyvtárakban” címmel olvasható az alábbi linken:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5973&issue_id=565

A már ismert témák, mint például a fenntarthatóság és könyvtár kapcsolata vagy az épületminősítési rendszerek bemutatása mellett újdonságként olvashatunk részletesebben a Green Library Movement mozgalomról és a téma jelenlétéről az IFLA kongresszusain. Zöld könyvtár épületek közül érdekes információkat találunk a berlini Filológiai Könyvtárról, illetve bemutatásra kerül (a tanulmányban visszatérően, több helyen is) a világ első gyermekek számára kialakított zöld könyvtára  (amely Szingapúrban található). Emellett újabb adalékokat kapunk a már ismertek mellé bizonyos zöld építészeti és energiatakarékos megoldásokról.

Örömmel olvastam az irodalomjegyzékben a Books and Soult, bár a rá vonatkozó bibliográfiai tételek leírása lehetett volna pontosabb. 

Reklámok
Categories: önkéntesség, booksandsoul, zöld állományú könyvtárak, zöld könyvtár | Címkék: , , | Hozzászólás

Még egy kis zöld könyvtár…

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóirat 2013 augusztusi számában jelent meg a zöld könyvtárak bemutatásáról szóló írásom. 

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Két könyvtár zöld jellemzőiről ezek közül már itt, a blogomon irtam (Minneapolis Central Library, illetve a Beitou Branch Library), de a Radnóti Miklós Művelődési Ház, azaz RaM (www.ram13.hu) szintén energiatakarékos épülete csak itt kerül bemutatásra. A kerület nemzetközi építészeti FIABCI “ingatlanfejlesztői” díjat nyert ezzel az épülettel, amely beruházásról részletesen beszámolok e cikkben. Ebben az épületben működik a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár is. Nagy öröm, hogy van Magyarországon egy könyvtár, amely környezetbarát üzemeltetésű épületben várja a látogatókat.  Remélem, hogy a hazai közművelődés területén lassan egyre több ilyen előremutató példát találunk! 

A 3K-ban megjelent cikk teljes szöveggel itt olvasható: http://ki.oszk.hu/3k/2013/08/fenntarthatosag-es-konyvtar-2-resz/

Categories: booksandsoul, energiatakarékosság, fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Minneapolis, művelődési ház, Radnóti Miklós Művelődési Központ, RaM, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Igazából könyvtáros!

A blogomon ritkábban irok az életem személyes történéseiről, de most úgy gondoltam, hogy hírt adok egy nagy 2013-07-18 10.49.28eseményről. Lediplomáztam az ELTE bölcsészkara Könyvtár és Információtudományi Intézetének informatikus könyvtáros mesterképzési szakán, és okleveles informatikus könyvtáros lettem. 

Diplomamunkámat “Fenntarthatóság és könyvtár” címmel írtam.  

Diplomamunkám fő célja az, hogy bemutassam, hogyan válhatnak a könyvtárak tevékeny részeseivé a fenntarthatóságért való küzdelemnek, törekvésnek.

A fenntarthatóság és a könyvtár témakörének összekapcsolásával a témakörök széles spektruma tárul elénk, hiszen a könyvtárak kiemelt szerepet játszhatnak a fenntarthatóságra való törekvésben, még pedig az alábbiak szerint:

  • a könyvek és a tudásbázis megőrzése a jövő generáció számára
  • könyvtárépületek építése, korszerűsítése a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint
  • zöld állományú könyvtárak fejlesztése, létesítése olyan dokumentumállománnyal, amely az ökológia és a környezetvédelem, annak is elsősorban a kulturális, a gazdasági és a társadalmi vonatkozású dokumentumait foglalja magában
  • zöld állományú részleg létrehozása a már meglévő könyvtárban
  • Fenntarthatósági Terv készítése az intézmény számára
  • részvétel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megosztásában
  • részvétel a környezettudatosságra nevelésben

2013-07-18 11.08.03Mindezekről szó esik a diplomamunkámban, amelyben részletesen írok például a könyvtárak fenntarthatósági terveiről. A fenntarthatósági terv készítésével a könyvtárak sokat tehetnek a fenntarthatóságért. Előnye az, hogy mindenki a saját körülményeire alakíthatja ki a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját és a saját körülményeinek figyelembe vételével tűzheti ki céljait. Ezt szerettem volna alátámasztani az Országos Széchényi Könyvtár, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és az Országgyűlés Könyvtár fenntarthatósági dokumentumai, illetve programjainak, illetve az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástár (EKOP-2.1.5-09-2009-0001) projekt keretében megvalósított környezeti fenntarthatósági feladatainak bemutatásával. Ezek a tervek és programok úttörő példái a fenntarthatóság útján megtett lépéseknek. A tapasztalatok alapján a fenntarthatósági terv nemcsak száraz anyag, hanem tudat- és közösségformáló hatású is. Ehhez hasonló törekvései vannak az ELTE BTK Zöld könyvtár munkacsoportnak, amelynek tagjai többféle „zöld megoldásra” törekednek a BTK könyvtáraiban, és próbálják tudatosítani a jó példamutatás fontosságát, valamint rámutatni a személyes felelősség fontosságára.  

A dolgozatom néhány oldalas bemutatása a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2013 júniusi számában olvasható (http://ki.oszk.hu/3k/2013/06/fenntarthatosag-es-konyvtar-2/). Az augusztusi számban pedig két külföldi energiatakarékos könyvtárépületet mutatok be, illetve örömmel írok a RAM Művelődési Ház (www.ram13.hu) szintén energiatakarékos épületéről, ahol helyet kapott a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár is. (2014 elejétől ezek a cikkek online is elérhetőek.)

 

 

Categories: blog, booksandsoul, diplomamunka, ELTE, energiatakarékosság, fenntarthatóság, green library, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, könyvtáros blog, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, zöld állományú könyvtárak, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Környezettudatos magatartás a közművelődésben

Könyvajánló

Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben (tanulmány)

A fenntarthatóság és környezeti nevelés témája iránt érdeklődő, elkötelezett könyvtárosoknak, illetve közművelődésben dolgozó szakembereknek ajánlom Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben c. értékes tanulmányát, amely a Trendek változások, innovációk a budapesti közművelődésben[1] c. kötetben jelent meg.

A tanulmány a fenntarthatóság koncepciójának bemutatása után a téma kulturális aspektusait mutatja be.

Részletesen ír a környezeti nevelésről, amelynek bemutatja a színtereit. Rámutat arra, hogy az életminőséget nem csak az anyagi javak halmozásával lehet javítani, hanem a kultúra „fogyasztásával”, az értelmes és értékes szabadidő eltöltésével, amit a művelődési házak (és hozzá kell tennem, hogy a könyvtárak) kínálnak. Fontosnak tartja a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel, a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretek terjesztését, amelyet a művelődési házak feladatai közé sorol. Ezt a feladatot, mint a helyi közösség formálója és a személyes találkozásokra lehetőséget adó intézmény fel is tudja érdemben vállalni.

Ahogy a könyvtárak esetében, úgy a közművelődési intézmények esetében is feltétlen fontos a jó példamutatás (pl. gondozott kert, tiszta környezet, zöldesítés).

A tanulmány példákat említ a környezettudatos szemléletformálás lehetőségeire. A szerző kitér a gyerekek és a felnőttek számára e témában szervezhető programokra is. (Megvalósított példaként bemutatja például az Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Házának ÖKO-7 programját.)

Röviden ismertetésre kerül a Radnóti Miklós Művelődési Központ környezetbarát üzemeltetésének megoldásai. Ajánlom megtekintésre a RaM honlapját: http://www.ram13.hu/

Úgy gondolom, hogy ez a tanulmány nem csak a művelődési házakban dolgozókat, hanem a könyvtárosokat is segítheti abban, hogy új gondolatokat ébresszen a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során.

[1] Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben. In: Trendek változások, innovációk a budapesti közművelődésben. Slézia Gabriella (szerk.). Budapest, Budapesti Művelődési Központ, 2012. (Módszertani füzetek 13. ISSN 1219-0632) ISBN 978-963-89233-6-3; p.155-189.

Categories: booksandsoul, fenntarthatóság, könyvajánló, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közösségi tér, közművelődés, művelődési ház, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , | Hozzászólás

Egy éves a Books and Soul!

Kedves Olvasóim!

 Egy éve indítottam útjára a blogomat, és ez alatt az idő alatt néhány híján 5000 kattintás ért el a „Books and Soul”-ra. A „Books and Soul” Facebook megjelenést is „kapott”. A Facebookon kisebb, rövid híreket is közlök, míg a honlap általában a hosszabb, tartalmasabb írásoké.

 A legtöbben Magyarországon kívül Romániából, az USA-ból, Angliából és Németországból keresték az oldalt. Érdekes, hogy Mongóliából és Thaiföldről vagy éppen Nigériából is kattintottak a blogomra. Mintegy 50 országból keresték a magyar, illetve angol nyelvű bejegyzéseket.

A legnépszerűbbek a Books and Soul interjúk, a lélekmelegítő beszélgetések voltak – Sántha Emesével, Mátyus Évával és Lengyel Orsolyával –, de sokakat érdekeltek a Könyvmegállók is.

A komolyabb, szakmai írások közül Barátné Hajdu Ágnessel készült interjú és Ragnar Audunson előadásáról írt bejegyzésem (mindkettő főként angol változatban) keltett érdeklődést. Emellett a „Könyv, Könyvtár, Könyvtáros” című folyóirat cikkeit is keresték.

A könyvajánló is keresett, bár bizonyára írhatnék még többet belőlük. Ezt a hiányosságot jó lenne pótolnom.  

Úgy érzem, hogy – még ha nagy munka is áll a könyvtárosok előtt – lassan sikerül a könyvtár több arcát megmutatni, és megváltoztatni az emberek véleményét a könyvtárakról. Hogy már ne csak a szemüveges könyvtároskisasszony és a poros könyvek jussanak eszükbe róluk.

Örülök, hogy egyre többen érdeklődnek a zöld könyvtárak és az önkéntesség iránt. A fiatalokat is inspirálják az új irányok. Nagyon örültem, amikor lányom barátnője, Kata és néhány évfolyamtársa azzal keresett meg, hogy az egyik főiskolai vizsgájára a KönyvMegállókról szeretnének kisfilmet készíteni.

Továbbra is igyekszem hasznos és érdekes információkat megosztani a blogomon, és a lélekmelegítő beszélgetések során még több értékes embert bemutatni.

Békés és boldog karácsonyt kívánok!

Anita

 

Categories: blog, books, booksandsoul, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , | Hozzászólás

Minneapolis zöld könyvtára

Lassan itt az ősz, elkezdődött a tanév, ezért most a “nyári” könyvtárak bemutatása után visszatérek a zöld könyvtárak témájára. Most az egyik kedvenc zöld könyvtáramról írok, a Minneapolis Central Library-ról (http://www.hclib.org/AgenciesAction.cfm?agency=ce). A könyvtár zöld technológiai megoldásai közül talán a leglátványosabb az 1700 nm-es zöld tető. (De erről később…)

Az amerikai Minneapolis Központi Könyvtárat 2006. május 20-án nyitották meg. Az új épület 32.800m2 könyvtár területet és 13.000 m2 mélygarázst foglal magába. És már itt, a mélygarázsban találkozhatunk az automata könyvvisszavételi lehetőséggel:

A könyvtár állományának csaknem 100%-a közvetlen hozzáférhető a látogatók számára, a korábbi 15%-os arányhoz képest. Természetesen rengeteg számítógép, gyermek és tini részleg, színes programok várják a könyvtárhasználókat. Mód van a könyvtárban önkéntes munkavégzésre is.

Rengeteg könyv található szabad polcon, de a számítógépek használata sokkal jellemzőbb

A régi minneapolis-i könyvtár épülete 96%-ban szelektíven és újrafelhasználásra készen került lebontásra. A könyvtár építéséhez helyi mészkövet, üveget és alacsony VOC (illékony szerves vegyületeket szabályzó besorolás) minősítésű, valamint nagy mennyiségű újrafelhasznált anyagot használtak fel.

 A fény természetesen tud áramolni a könyvtár mind az öt szintjén keresztül a nagy felületű ablakokon át a belső fal nélküli kialakítású térben. Az öntartó lépcsők és üveg korlátok, liftek olyan megoldások, amelyek nagyban csökkentik a világítási költségeket. Az ablakok alacsony E értékűek (fényenergia áteresztőek) és hőszigeteltek. Az épületben modern radiátorok szolgáltatják a fűtést.

Minneapolis könyvtár

Emellett ez a fajta belső térkialakítás alkalmassá teszik a könyvtár gördülékeny adaptációját a későbbi technológiai, tanulás/oktatási és formai fejlődéshez

A padló alatti légkondicionáló technológia 20% hatékonyság növekedést jelent, az épület egésze pedig 27%-kal hatékonyabb, mint a jelenleg érvényben lévő szabványok elvárásai.

Barátságos környezet

A könyvtárban a nagy terek mellett barátságos, kisebb “kuckók”, részlegek is vannak, ahol beszélgetni, pihenni lehet.

Szerelem a könyvtárban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

Egy kis pihenés a Minneapolis Central Library-ban

A könyvtár 1700 m2–es zöld teteje

Zöld technológiai szempontból az egyik legérdekesebb a könyvtár épületének tetejét alkotó 1700 m2zöld tető.

Ellentétben a bevásárlóközpontok vagy irodaházak tetején kialakított tetőkertekkel, parkokkal ez a zöld tető nem látogatható, nincsenek rajta padok, ösvények.

Az egész felület egy természetes társulásként működik, szabadon növő őshonos növényekkel beültetve. A zöld tető kivitelezésének lényege, hogy a lapos vagy kis dőlésszögű tetőn egy vízálló réteget szerelnek fel, amire különböző technikákkal (pl. fémháló) földréteget rögzítenek, amire később speciálisan kiválasztott növénytársulásokat telepítenek. A zöld tetőn két vízgazdálkodási rendszert alkalmaznak. Az első a növényzet és a földréteg alatt felszerelt műanyag edényrendszer (Henry DBR Root Bloc System), amely felfogja a csapadékot, és fokozatosan visszapárologtatja azt. A második rendszer felfogja a túlfolyó, az elsődleges rendszer által kezelhetetlen csapadékot, és tárolókba vezeti, amit visszapumpálnak egy lassú csöpögtető öntözőrendszerbe, ami a száraz időszakokban a zöld tetőt öntözi. A zöld tető minimális karbantartást igényel.

A könyvtár épületén 3 zöld tető van. 18 sedum fajtát és 41 fűfajtát telepítettek rá, amik a természet és kultúra összekötésén át hordozzák helyi önazonosságot a látogatók számára. A növények összeválogatásánál fontos szerepet játszott a folyamatos virágzási időszak, így az év nagy részében változó színekben pompázik a tető, amelynek egy részére a 2. emeletről nyílik kilátás.

Az ilyen tető esős időszakban felszívja a csapadékot, a növények fejlődésnek indulnak, kizöldülnek, száraz időszakokban pedig hőszigetelésként hűtik az épület belső tereit. A minneapolis-i könyvtár zöld tetejének másik fontos funkciója a városi hősziget hatás csökkentése, ami a napsugárzástól felmelegedő aszfalt, beton és hagyományos tetők miatt alakul ki.

A zöld tető előnyei:

  • Az épület alacsonyabb energia felhasználása
  • Új zöld terület
  • A városi hősziget hatás csökkenése
  • Jobb levegő minőség
  • A tető hosszabb élettartama
  • Példamutatás a fenntartható építkezési technológiák alkalmazására

Viszlát!

Köszönöm Attilának a könyvtár bemutatásához nyújtott segítséget!

Pegán Attila és Doro további  fotói a Minneapolis Central Library-ról itt találhatóak:

https://picasaweb.google.com/115457077502684161467/MinneapolisCentralLibrary

Irodalomjegyzék:

A new central library opens its previously closed stacks to literate Minneapolis. Online:
http://archrecord.construction.com/projects/bts/archives/libraries/08_Minneapolis/ (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Check out the new Library. Minneapolis Central Library. Online: http://www.startribune.com/projects/12869607.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Extensive green roofs top off the new minneapolis central public library. Online:
http://www.henry.com/casestudies/mnlibrary (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Green Design. Minneapolis Central Library. Online: http://www.larsonengr.com/grn_05.html (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

The greenroof projects database. Minneapolis Central Library. Online:
http://www.greenroofs.com/projects/pview.php?id=232 (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Online:
http://libraryarchitecture.wikispaces.com/Minneapolis+Central+Library,+Hennepin+County+Library,+Minneapolis,+Minnesota+(building) (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Minneapolis Central Library. Pictures. Online:
http://www.architypereview.com/8-libraries/projects/50-minneapolis-central-library (Letöltés ideje: 2011.10.23.)

Categories: automatikus könyvvisszavétel, fenntarthatóság, fotó, könyv, könyvek, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Minneapolis, USA, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Libraries for sustainability

How can libraries do more for the future generations and for the sustainable development?

Libraries can do a lot in different actions as follows:

  • Libraries preserve books for future generations.
  • Libraries preserve knowledge for future generations.
  • Libraries can be built originally as green libraries or they can be modernized according to one of the green building rating systems (e.g.: LEED)
  • Libraries can be established essentially by green collections or some sections of traditional libraries can be improved to green deparments or corners. (Topics of the books can be sustainable development, enviroment protection, enviroment pollution, ecology, climate, enviromental education, global problems etc.)
  • Libraries can take part in enviromental education.

“Libraries can be built originally as green libraries …” – What does it mean exactly?

Green libraries are a part of the larger green buliding movement. Also known as sustainable libraries and they are being built all over the world. Along with library 2.0, green library design is a new trend, defining the library of the 21st century.

These new library buildings are built according to one of the green building rating systems.

The most familiar green building rating systems are

–        BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assesment Method) – United Kingdom

–        LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) – USA

–        DGNB – a german system

–        Green Building Programme – European Union

In the case of green libraries the most popular system is LEED.

Under the LEED system, a green building is one that is built incorporating the following design elements:

–        Sustainable site selection and development

–        Water conservation

–        Energy efficiency

–        Local resources, material conservation and waste reduction

–        Indoor environmental quality

–        Innovation in design

The levels of qualifications are: Certified, Silver, Gold, Platinum

 In case of library buildings there are special needs that you can take into consideration.  

Books must be kept away from extreme temperatures, moisture, and sunlight (especially damaging ultra-violet rays). A common strategy in green design is to raise the floors to increase circulation. The weight of the stacks makes it difficult to carry out. Green libraries would be built to last, to flexibly respond to changing functional demands, to provide an environment that is inspiring and safe, as well as to perform efficiently, providing great financial value to the community that supported its creation. Green libraries need to be built flexibly, in order to make room for expansions in size and in wiring capabilities. They are long term investments into the community, so when designing them architects need to be looking 50 or 100 years into the future.

One of my favourite green libraries is Minneapolis Central Library from the USA.

It was built in 2005. It is 32.800 gross square metres. And there is an additional 13.000 square metres of underground parking.

96% of the previous existing library was recycled as was construction waste whenever possible.

Underfloor displacement cooling technology adds 20% running efficiency.

The self-supporting stair and glass railings and elevator makes the interior feel very much connected.

With no interior load-bearing walls, the library will accommodate changes in technology and use of space.

There is an 1700 gross square metres green roof on the top of the Minneapolis Central Library.

What is a green roof?

 Green roof refers to a system of roofing that uses plant life for roof covering instead of traditional covering materials. The plants that cover the roof provide an excellent insulation to the building reducing business electricity and business gas consumption significantly, but they also act as a natural filter for rainwater which means that they significantly reduce the amount of rain drainage.

On the green roof system of the library employs two water management systems, working together, to retain the storm water that reaches the property to be captured and reused.

The benefits anticipated for the green roofs on the new library go beyond storm water management and also include:

  • Reduced building energy consumption
  • New green space in downtown Minneapolis
  • Reduction of urban heat island signature
  • Improved internal air quality
  • Increased longevity of the library’s roof system
  • Establishes a model for clean and sustainable building design in Minneapolis

And for librarians I would like to mention an interesting fact. Almost 100% of the collection accessible to the public (earlier it was 15%).

In these days sustainability is a current topic. I think, through these examples, you can see that libraries can do a lot in different actions for sustainable development.These green library buildings are not only for reducing energy consumption, for cut the save money. These buildings are for giving good examples how we could live and how we can be environment-conscious. There will be more and more green libraries with more an more functions that make the world better.

Pictures about Minneapolis Central Library by Attila Pegán. 

More pictures: 

https://picasaweb.google.com/115457077502684161467/MinneapolisKonyvtar

Bibliography

Check out the new Library. Minneapolis Central Library. Online:http://www.startribune.com/projects/12869607.html (Date of download: 05.05.2012.)

 Extensive green roofs top off the new minneapolis central public library. Online: http://www.henry.com/casestudies/mnlibrary  (Date of download: 05.05.2012.)

 Green Design. Minneapolis Central Library. Online: http://www.larsonengr.com/grn_05.html (Date of download: 05.05.2012.)

 Green Library. Online:http://thegreenlibraryblog.blogspot.com/ (Date of download: 05.05.2012.)

 Green Library. Wikipedia. Online: http://en.wikipedia.org/wiki/Green_library (Date of download: 05.05.2012.)   

 The greenroof projects database. Minneapolis Central Library. Online:

http://www.greenroofs.com/projects/pview.php?id=232 (Date of download: 05.05.2012.)

 Information about Green and Sustainable Libraries. Online: http://www.greenlibraries.org/ (Date of download: 05.05.2012.)

 Inhabitat. Green Library. Online: http://inhabitat.com/tag/green-library/ (Date of download: 05.05.2012.)

 Minneapolis Central Library. Online:

http://libraryarchitecture.wikispaces.com/Minneapolis+Central+Library,+Hennepin+County+Library,+Minneapolis,+Minnesota+(building (Date of download: 05.05.2012.)

 The Minneapolis Central Library by Cesar Pelli. Online: http://www.designrelated.com/inspiration/view/mattsung/entry/3189/the-minneapolis-central-library-by-cesar-pelli  (Date of download: 05.05.2012.)

 A new central library opens its previously closed stacks to literate Minneapolis. Online:

http://archrecord.construction.com/projects/bts/archives/libraries/08_Minneapolis/ (Date of download: 05.05.2012.)

 Sustainable development. Wikipedia. Online: http://en.wikipedia.org/wiki/Sustainable_development (Date of download: 05.05.2012.)

 Sustainable Library. Online: http://sustainablelibraries.org/ (Date of download: 05.05.2012.)

 

Categories: fenntarthatóság, fotó, green library, könyvtár, librarian, library, Minneapolis, photo, sustainable development, sustainable library, zöld állományú könyvtárak, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , ,

Beitou zöld könyvtára, Taipeiben, Tajvanon

Beitou zöld könyvtára, Taipeiben, Tajvanon – beszélgetés Lengyel Orsolyával Tajvanról és Kelet-Ázsia egyik legkörnyezetbarátabb épületéről, a Beitou közkönyvtárról

(Books and Soul interjú – Pegán Anita, 2012. február 20.)

(A cikkben elhelyezett fényképeket Lengyel Orsolya készítette. Minden jog fenntartva!)

A kelet-ázsiai régió napjaink legdinamikusabban fejlődő térsége. Ennek a régiónak kis országa Tajvan, hivatalos nevén a Kínai Köztársaság, a Csendes-óceánon fekvő sziget, Kína partjaitól mintegy 200 km-re a Tajvan-szoros nyugati partján.

Tajvan helyzete a mai napig tisztázatlan, ugyanis Kína (Kínai Népköztársaság) saját részének, szakadár tartományának tekinti. Ezért mindössze 23 ország tart fenn Tajvannal hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Ugyanakkor Tajvan a Kínai Köztársaság egyedüli jogutódjának tekinti magát, nem ismeri el Kína kommunista kormányát. Gazdasági ereje kétségtelen, hiszen a világ 4. legnagyobb tőketartalékával rendelkezik, ezért is van az, hogy a helyzet ellenére a legtöbb országnak van kereskedelmi kapcsolata Tajvannal, és működtet valamilyen kereskedelmi képviseletet az országban.
A szigorú bevándorlási szabályok miatt viszonylag kevés külföldi él a szigeten. A Kínából érkezők előtt csak nagyon nyomós indokkal – például tajvani házastárs – nyitják meg a kapukat. Nem akarják, hogy elárasszák őket az idegenek, mivel így is nagyon sokan vannak, aránylag kis területen. Európából elenyésző a bevándorlás. Magyarok nagyon kis számban lakják, körülbelül negyvenen. Ez utóbbit már Lengyel Orsolyától tudom, aki 2009-2011 között élt Tajvanon, ahol a férje munkalehetőséget kapott.

– 2009-ben mentünk ki Tajvanra – mesél Orsi a kezdetekről. – Amikor készültünk az útra sok könyvet elolvastunk az országról. Utána néztünk sok mindennek, amit könyvekből, internetről elérhető, mégis ami ott várt ránk, amivel szembesültünk, az egész más volt, mint amiről olvastunk. Egyszerűen a tajvaniak gondolkodásmódja egészen más, mint a mienk. Az európai gondolkodáshoz nem hasonlítható.

– A Kínai Népköztársasággal fennálló politikai helyzet milyen módon érzékelhető az országban?
– A mindennapi életben egyáltalán nem érzékelhető a Kínával kapcsolatos feszültség. Tajvan egy békés, biztonságos hely. Egyszer a szüleink kijöttek hozzánk, elmentünk kirándulni, és véletlenül egy lőtérre sétáltunk be. Egy férfi jött oda hozzánk, és nagyon kedvesen elmondta, hogy nem lehet ott tartózkodni. Nem volt pánik, nem volt agresszivitás a hangjában.
Sok elemző úgy véli, Ma Jing Csiou elnök (Kuomintang) 2008-as hatalomra jutásával – egyelőre – vége a tajvani függetlenedési mozgalomnak. A térség egyre stabilabbá válik, és mintha a Tajvan-kérdés veszítene jelentőségéből. A globalizáció csökkenti Kína kényszerítőerejét. (Egyébiránt 2012. januári választásokon 51.6%-kal megint ő és a pártja győzött.)
Ez az ügy tulajdonképpen egy presztízskérdés Kínának. Ha Tajvan kiválik, akkor ez precedens értékű lehet, és veszélybe kerülhet, akár szét is hullhat a birodalom. Tajvan egy 23 millió lakosú sziget, ami bár gazdaságilag igen erős, lakosság szempontjából elenyésző Kínához képest.
Meg kell, hogy jegyezzem azt is, hogy Tajvanon nagyon jó a közbiztonság. Ott élni annyira biztonságos, hogy éjjel egy nő egyedül sétálhat az utcán a legmárkásabb táskával, senki sem lopja el. Nem lopnak, nem jellemzőek a drogok. Mindenkinek megvan mindene.
– Hogy jellemeznéd általánosságban az ottani életmódot, életszínvonalat?
– Nagyon alacsony a munkanélküliség, és magas az átlagfizetés (2010-ben 300ezer Ft-nak megfelelő). Nagyon nagy jólétben élnek az emberek, és ez a hangulatukon is látszik: segítőkészek, kiegyensúlyozottak.
Általában 1-2 gyerek van egy családban, mert az emberek nagyon sokat dolgoznak, általában este 6-7-8 óráig is. Viszont ebéd után szívesen alszanak az íróasztalra borulva egy órát. A szabadidőt minőségien töltik. Adnak a nyaralásra, kirándulásra. Imádnak vásárolni. Nem jellemző hogy az anya otthon van a gyerekével, kivétel talán, ha az apa állami tisztségviselő, akik igen jól keresnek. Az idősebb családtagok tiszteletének hagyománya máig is él. Mivel iszonyú drágák az ingatlanok, ezért sokszor együtt lakik az egész, nagy család. Elfogadott dolog, hogy a gyerekek gondoskodnak a szülőkről. Most, hogy már van nyugdíj, nem mindig van így, de amíg nem volt, addig ez szükséges is volt. Teljesen elfogadott, hogy valaki együtt él a szülőkkel, nagyszülőkkel. Csak mostanság kezdenek épülni garzonlakások.

A sziget területe Magyarország területének nagyjából 1/3-a, a lakosság nagy része pedig a főleg sík, északi- és nyugati partvidéken él. A földterület nagy érték, ezért felfelé építkeznek, nem jellemzőek a nagy kertek vagy alacsony kertes házak. Viszont a tetőkertet, a tetőn medencét sokszor kiépítenek. A tanulásnak nagyon nagy becsülete van. A fiatalok külföldre mennek tanulni, például Amerikába, utána pedig visszamennek Tajvanra, és ott kamatoztatják
a tudásukat. A fiatalok látnak maguk előtt egy életutat, lehetőségeket.
ejszakainyuzsgesA gazdaság annyira pörög, hogy azt elképzelni is nehéz. Az utcán végigsétálva, a házak alja tele van boltokkal, és mindenhol vásárolnak. Az áruházak általában délelőtt 11-kor nyitnak, és késő estig nyitva tartanak. Amikor az emberek végeznek a munkával, a munkahelyről kilépve szinte nem is észlelik, hogy besötétedett, mert kivilágított utca fogadja őket. Nincs sötét érzetük. Mindenhol a boltok és utcák fényei áradnak szét.

A high-tech jelenléte hihetetlen színvonalú. Van egy „Computer Market”-nak nevezett áruház, ahol hat emelet tele van számítástechnikai boltokkal. A férjem villamosmérnök, de még így sem tudtuk megállapítani az áruk jó részéről, hogy mik is azok. Olyan volt, mintha egy másik világba csöppentünk volna. Ott például két éve már bőven elterjedtek az okostelefonok.
Érdekes megfigyelni, ahogy keveredik a kínai és az amerikai kultúra. Amerika hatása nagy. Jelen vannak az amerikai gyorséttermek vagy a Starbuck’s kávézó. A japán megszállás (1895-1945) miatt pedig a japán kultúra hatása is érzékelhető.
Mivel, mint említettem, kevés a terület, ezért a városok egymásra épültek. Egy gyorsvasút megy végig a szigeten, amely 500 km-t tesz meg másfél óra alatt, tehát kb. 300 km/h sebességgel megy. Így minden nagyon gyorsan elérhető. Vannak belföldi repülőjáratok is. Azzal együtt, hogy sokan vannak, nem volt soha tömegérzésem. Minden rendezett és tiszta. Tajvanon egyébként is nagyon jó a tömegközlekedés. Van olyan gazdag ember is, akinek nincs kocsija, mert olyan színvonalas a szolgáltatás (pl. a buszokon van biztonsági öv). A jegy ára kb. 90-100 Ft összegnek felel meg. De alkalom adtán taxit is foghat az ember, ami egy átlagos útra kb. 600 forint.
Az építészetre jellemző, hogy a házak külsejére régebben nem igazán adtak, de belül csinosítgatják a lakásaikat: mahagóni bútoraik vannak és szép a belső kialakítás. De az utóbbi 5-10 évben épült házak sokkal szebbek.

– Ha már az építészetnél tartunk… a Beitou közkönyvtár külsejében is vonzó. Orsi, Te voltál ott. Milyen ez a könyvtár? Mit tapasztaltál?
– Egy barátnőm mondta, hogy van egy nagyon érdekes könyvtár, amit feltétlen meg kell, hogy nézzünk. Abból gondolom, hogy híres lehet ez a könyvtár, mert mi Taipei egész más, távoli kerületében laktunk, talán az egyik legtávolabbi pontján a városnak, és mégis tudtak róla.
A könyvtár Beitouban van, ami egy külső kerület, mint mondjuk Budapesten Hűvösvölgy, viszont közlekedik oda metró. A Xinbeitou állomás közelében van a könyvtár. Egyébként ebben a városrészben találhatóak Tajvan híres meleg vizű forrásai, sőt, a könyvtár 

A múzeum

szomszédságában van egy japán fürdőházból átalakított múzeum, ami a fürdőkultúrát mutatja be.

A könyvtár épülete engem egy hajóra emlékeztetett. Az épület teljesen belesimult a környező parkba. Látszott, hogy törekedtek a természetes anyagok használatára az építése során. Az épületnek óriásiak az ablakai. Ha benn olvasol egy asztalnál, olyan érzés, mintha a parkban ülnél. A könyvtár több szintes. A high tech-et nagyon jól ötvözik a természetes környezettel ebben a könyvtárban.

– Ahhoz, hogy egy könyvtár minősítést kapjon, sok szempontnak kell megfelelni. Például a helyi anyagok használata…
– … igen, biztos vagyok benne, hogy helyi anyagokat használtak, mert ezen az éghajlaton nem is maradna meg másfajta fa. Azt gondolom, hogy az éghajlat miatt – ami szubtrópusi, tehát májustól szeptemberig tartó nyár trópusi jellegű, a levegő páratartalma magas, a nappali középhőmérséklet 27-35 Celsius fok körül van, a decembertől februárig tartó tél enyhe (kb. +15 fok) és csapadékos – a legfontosabb dolog a hűtés korszerű megoldása lehet. Tehát itt nem az energiatakarékos fűtésről kell gondoskodni, hanem éppen a hűtésről. Az biztos, hogy a világítást nagyon jól megoldották a természetes fény használatával, mert amikor benn voltunk a könyvtárban, nem nagyon égtek a villanyok. Azon kívül, mivel egy parkban van az épület, a szellőztetéskor a növényzet által keltett hűvösebb levegő tud beáramolni, nem úgy, mint egy betondzsungel közepén.
A környezetvédelmet amúgy is nagyon komolyan veszik. A szelektív hulladékgyűjtés mindenhol van. Különböző zenét játszó kukásautók jönnek. A zenéről lehet tudni, hogy most éppen a szerves hulladékot gyűjti vagy a papírt. Nagyon fontos számukra az újrahasznosítás. Mivel fokozottan ki vannak téve a természetnek (a földrengések miatt), ezért még fontosabbnak érzik az alkalmazkodást, és még jobban megpróbálnak idomulni a természethez. A geotermikus energiát különösen felhasználják.

A könyvtár

A Beitou közkönyvtára Kelet-Ázsia egyik legkörnyezetbarátabb épülete. 2006 novemberében adták át. Gyémánt fokozatú EEWH minősítésű. Az EEWH a tajvani kormány minősítési rendszere. Előírásai olyanok, mint az amerikai LEED-é. A napelemek, az esővízgyűjtők, a természetes szellőzés mind-mind jellemzője ennek a könyvtárnak. A kölcsönzőpultnál van egy kijelző, ami mutatja az energiatermelés és a felhasználás mértékét. A páratartalom, a szén-dioxid szint és a könyvtár különböző tereinek hőmérséklete is megjelenítésre kerül. 
A tetőn egy 20 cm-es földréteg van, ami nyáron hűti az épületet, télen pedig megakadályozza a tetőn keresztüli hővesztést.
Az új épület birtokba vétele után készítettek egy használói felmérést, amely 511 kitöltött kérdőív alapján von le megállapításokat.
Ezek az alábbiak:
• a könyvtár innovatív design-ja és különleges építészeti megoldásai, berendezése hatással volt Taiwanon a tervezőkre, új irányvonalat mutatva nekik
• nőtt a könyvtárlátogatások száma
• megváltoztatta a könyvtárral kapcsolatos sztereotípiákat az emberek gondolkodásában
• ez a könyvtár megtestesíti a környezettudatos nevelés alapelveit
• ez a könyvtár egyben egy sokoldalú oktatási centrummá is vált
• nőtt a könyvtár támogatóinak a száma
• nőtt a zöld könyvtárépületek építését támogatók száma

A megállapításokból kitűnik, hogy a zöld könyvtár esetében nem csak az energiatakarékosság elérése a cél, nem csak a költségek csökkentése az, amit egy ilyen könyvtárépület léte magával hoz. A közösségnek példát mutat, formálja a gondolkodást, környezettudatosságra nevel, és nem utolsó sorban könyvtárhasználókat vonz a könyvtárba! Ez az amit el szeretne érni a legtöbb könyvtár: több látogatót. Az idők során az „olvasó” szót felcseréltük a „könyvtárhasználóra”, ki tudja, hogy milyen funkciói lesznek a jövőben a könyvtárnak? Ki tudja, hogy miért fognak a könyvtárba jönni az emberek? Lehet, hogy a legújabb építéstechnológiai vívmányokat fogják itt tanulmányozni. És más hatása is lesz a könyvtárnak, mint valaha gondoltuk. A könyvtárak – a külföldi példák szerint – még mindig fontosak a közösségnek, és még mindig egy közösségi színtér, amely egyre kevesebb az életben, mivel felváltották ezeket a „virtuális” közösségi színterek.

– És milyen más könyvtári tapasztalataid voltak Tajvanon?
– Általában a tajvani könyvtárak úgy néznek ki, hogy a biztonsági kapus bejárat után van a kölcsönzőpult, majd az olvasótermek, tele könyvekkel. Egy átlag könyvtár ott nagyobb, mint itthon. Érzésem szerint a könyvtárak légköre más, sokkal szabadabb. Bevihetsz ételt, italt. Nincs síri csend. Ez tetszett bennük. A könyvtárak több esetben közösségi házakban vannak, ahol egy szint mondjuk a könyvtár, viszont alatta tánctanulás folyik vagy felette főzőtanfolyam. Az állami fenntartású könyvtárak ingyenesek, és ezek a tanfolyamok is csak pár száz forintnak megfelelő összegbe kerülnek. A kormány törekszik arra, hogy az emberek érezzék, hogy nem hiába adóznak, mert kapnak érte valamit. Egyébként is minden, ami állami ellátás (egészségügy stb.) nagyon magas színvonalú.
A másik könyvekkel kapcsolatos élményem az Eslite Bookstore, ami egy óriási könyváruház, a Taipei City Hall MRT (metróállomás) közelében. Hét-nyolc emeletes épület, amely -1 és -2 emeletén pékségek és más kisebb boltok (kézműves vagy designer boltok) találhatóak. Egy egész napot el lehet ott tölteni. Vannak olvasóasztalok, olvashat bárki, nem nézik ki. Ha be van csomagolva a könyv, akkor kibontják. Szinte könyvtárként működik ez az áruház.

Ugyan Orsi nem járt ilyen könyvtárban, de a hírek szerint 2011 őszén nyitotta meg kapuit Taipeiben a 4. “unmanned intelligent library”. A könyvtárban minden automatizált, ráadásul ez a Taipei egyik parkjában épült könyvtár “zöld könyvtár” is! Az RFID (Radio Frequency IDentification) technológia segíti a könyvtári dokumentumok önkiszolgáló kölcsönzését és visszavételét. Az egyik bevásárlóközpontban működő ilyenfajta könyvtárban jó tapasztalataik vannak: vandalizmus vagy lopás nem volt jellemző.  

– Szívesen visszamennétek?

– Azt hiszem, hogy nem állnánk ellen – mosolyog Orsi. – Taipei nagyon színes, pörgős város. Tele van mozikkal, színházakkal, táncelőadásokkal. Persze voltak nehézségek az elején. Szerencsére a barátaink segítettek, megmutatták, hogyan kell vásárolni. Minthogy sok mindenre csak kínaiul van ráírva a neve az üzletekben. (Egy pár szót meg is tanultunk kínaiul.) Át kellett kódolni a gondolatainkat abban a kérdésben is, hogy mit együnk. Például a tejszín, tejföl, ami nálunk hétköznapi dolog, az ott luxuscikk. Viszont rengeteg a zöldség és a gyümölcs. Taipei egy régebbi városnegyedében laktunk, egy 20 emeletes ház 15. emeletén.
Mivel Tajvanon elég sűrűn van földrengés, ha még egyszer mennénk, biztosan a 2. emeletre költöznénk, mert a magasban, a rengések idején nagyon érezni az épület kilengését. Bár földrengés biztosak a házak, de ez elég félelmetes.
Míg kinn voltam, levelezőn végeztem itthon a BGF KKK, Nemzetközi tanulmányok MA képzését. Egy könyvre való anyagot gyűjtöttem össze Tajvanról. A szakdolgozatomat is Tajvan és Kína kapcsolatáról írtam.
Nagy élettapasztalat volt számomra az ottlét. Azt hiszem, a toleranciára való képességet nagyon fejleszti az, amikor egyedül fehér az ember egy ilyen közegben. Mindenkinek meg kéne ezt tapasztalnia.

(Lengyel Orsolyával 2012. február 20-án beszélgettem.)

Irodalomjegyzék:

Lengyel Orsolya: Forrongó szoros Online: http://www.campusonline.hu/kulfold/forrongo-szoros (Letöltés ideje: 2011.02.20.)               

Beitou’s green library: East Asia’s most eco-friendly building. Online: http://www.chinapost.com.tw/travel/taiwan-north/taipei/2007/11/01/129117/Beitous-green.htm
(Letöltés ideje: 2011.10.24.)               

Green Library Design And Evaluation: The Taipei Public Library, Taiwan. Online: http://thegreenlibraryblog.blogspot.com/2008/10/article-green-library-design-and.html (Letöltés ideje: 2011.10.24.)

Taipei gets automated ‘green’ library. Online: http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2011/10/30/2003517045 (Letöltés ideje: 2012.02.20.)

Taipei’s green libraries—eco-friendly architecture making headway. Online:  http://www.culture.tw/index.php?option=com_content&task=view&id=242&Itemid=157

(Letöltés ideje: 2011.10.24.)              

Categories: fenntarthatóság, könyvtár, könyvtárépítészet, könyvtáros, környezettudatos magatartás, környezettudatosság, közművelődés, Tajvan, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , , | Hozzászólás

Books and Soul

 Kedves Olvasóm!

2011 decembere van. Advent ideje. A hetekben fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék útra indítani egy saját honlapot, ami szólna a könyvtárról – ahol az elmúlt tizenöt évemet töltöttem, és most is dolgozom, a zöld könyvtárakról – amelyeket most kezdek megismerni, az önkéntességről – amely néhány éve része az életemnek, a könyvekről – amelyeket elolvastam, és amelyeket szeretnék elolvasni, és a barátságról – amely kötelék az egyik legfontosabb az életemben.

Így, mindezekből jött létre a “Könyvek és Lélek” –  “Books and Soul”. 

A honlapon olvashatóak (többnyire teljes szöveggel) a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóiratban 2001 óta megjelent interjúim is.

 Mindazoknak szólnak az írásaim, akik szeretik a könyveket, a könyvtárakat, akiket érdekel az, hogy milyen is önkéntesnek lenni. Azoknak is szól, akik szeretnek utazni, új embereket megismerni és barátságokat kötni, majd a barátságokat ápolni.

Szeretettel,

Pegán Anita

Categories: önkéntesség, blog, könyvtár, könyvtáros, könyvtáros blog, zöld könyvtár | Címkék: , , , , , , | 2 hozzászólás

Működteti a WordPress.com.