Környezettudatos magatartás a közművelődésben

Könyvajánló

Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben (tanulmány)

A fenntarthatóság és környezeti nevelés témája iránt érdeklődő, elkötelezett könyvtárosoknak, illetve közművelődésben dolgozó szakembereknek ajánlom Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben c. értékes tanulmányát, amely a Trendek változások, innovációk a budapesti közművelődésben[1] c. kötetben jelent meg.

A tanulmány a fenntarthatóság koncepciójának bemutatása után a téma kulturális aspektusait mutatja be.

Részletesen ír a környezeti nevelésről, amelynek bemutatja a színtereit. Rámutat arra, hogy az életminőséget nem csak az anyagi javak halmozásával lehet javítani, hanem a kultúra „fogyasztásával”, az értelmes és értékes szabadidő eltöltésével, amit a művelődési házak (és hozzá kell tennem, hogy a könyvtárak) kínálnak. Fontosnak tartja a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel, a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretek terjesztését, amelyet a művelődési házak feladatai közé sorol. Ezt a feladatot, mint a helyi közösség formálója és a személyes találkozásokra lehetőséget adó intézmény fel is tudja érdemben vállalni.

Ahogy a könyvtárak esetében, úgy a közművelődési intézmények esetében is feltétlen fontos a jó példamutatás (pl. gondozott kert, tiszta környezet, zöldesítés).

A tanulmány példákat említ a környezettudatos szemléletformálás lehetőségeire. A szerző kitér a gyerekek és a felnőttek számára e témában szervezhető programokra is. (Megvalósított példaként bemutatja például az Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Házának ÖKO-7 programját.)

Röviden ismertetésre kerül a Radnóti Miklós Művelődési Központ környezetbarát üzemeltetésének megoldásai. Ajánlom megtekintésre a RaM honlapját: http://www.ram13.hu/

Úgy gondolom, hogy ez a tanulmány nem csak a művelődési házakban dolgozókat, hanem a könyvtárosokat is segítheti abban, hogy új gondolatokat ébresszen a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során.

[1] Kövesdi Emese: Környezettudatos magatartás a közművelődésben. In: Trendek változások, innovációk a budapesti közművelődésben. Slézia Gabriella (szerk.). Budapest, Budapesti Művelődési Központ, 2012. (Módszertani füzetek 13. ISSN 1219-0632) ISBN 978-963-89233-6-3; p.155-189.

Megújult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára

Azt hiszem, hogy a mai világban különleges örömhírről számolok be akkor, amikor arról írok, hogy egy könyvtárat felújítottak.

Kőbányán, a Pataky Művelődési Házzal egy épületben működő Szabó Ervin Könyvtár kapott új külsőt.

Idén (2012-ben), nyolc hónapos munka során, 58 millió forintból újították fel. A Fővárosi Önkormányzat 44 millió forinttal támogatta, a fennmaradt összeget pedig a Nemzeti Kulturális Alap és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közösen finanszírozta. A felújítás Jakab Csaba tervei alapján valósult meg.

Amikor ott jártam, egy letisztult kép fogadott. A könyvtár átlátható és rendszerezett. Ez a látvány számomra talán túl egyszerű is volt. Természetesen egy könyvtártól nem azt várom, hogy kacsalábon forgó palota legyen, de egy cseppnyi extravagáns ötletet el tudtam volna képzelni, valami igazán  XXI. századit. (Nyilván az anyagiak is határt szabtak az extra, jövőbe mutató elképzeléseknek.)

Az 1500 nm-es területen helyet kap többek között kézikönyvtár, gyerekkönyvtár, informatikai oktatóterem. Egészen új filmeket is találtam a DVD kölcsönzőben.

A gyerekkönyvtár igazán kényelmes és tágas. „Az óperencián túl” mottóval egy művészien festett üvegfallal van elválasztva a könyvtár többi részétől.

 

Energiatakarékossági szempontokat is figyelembe vettek a felújítás során. A nyílászárókat kicserélték. Az új ablakok nem csak jobban szigetelnek, de nagyobb üvegfelülettel is rendelkeznek, mint a régiek. Sikerült megoldani a könyvtár egyedi fűtésének a problémáját is. Az épületben működő más intézmények rendszerétől leválasztották a fűtési rendszert, ami sokkal energiatakarékosabb, valamint anyagilag is jelentős megtakarítást eredményez. Minthogy a könyvtár kevéssé napfényes, ezért fontos volt a világítótestek energiatakarékossága is. Itt is figyelembe vették ezt a szempontot.

Zöld megoldások közé tartozik, a jó példát is mutatva, a szépen gondozott növényzet. A könyvtár területén sok helyen találhatunk növényeket. Kedvencem ez az olvasósarok lett:

A könyvtár honlapja itt található:

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/szent_laszlo_ter_7-14_

 

„Public libraries as meeting places” – comments on Prof. Ragnar Audunson’s lecture

Libraries, as public places, have possibilities to become the most lively places of the local community, because they offer services to the whole society. Libraries offer the most essential condition of community activities: a meeting place.

In Budapest, on 19th April 2012, Prof. Ragnar Audunson[1] lectured about the PLACE project. The title of his talk was „Public libraries as meeting places”. The event was organized by the Department of Library and Information Science, Faculty of Arts and Humanities of the Eötvös Loránd University. The lecture was translated by Agnes Hajdu Barát[2].

I would like to write – without attempting to be comprehensive – about some interesting parts of this lecture. They inspired me to think about the social role of libraries.

The Norwegian professor talked about the PLACE („Public Libraries as Arenas for Citizenship”) project. I would like to highlight one of the most important aims of this project. The questions are: how do libraries become real meeting places in multicultural local communities? How can they help the communication between people with totally different cultural and religious backgrounds? How can they help to solve integration problems of immigrants? (As I wrote it, I realized that he did not mention the word „problem” related to this topic…)

Before answering these questions, I pinpoint some facts about Norway.

The North Germanic Norwegian language has two official written forms, Bokmål and Nynorsk and both of them are recognized as official languages. They are both used in public administration, in schools, churches, and the media. This rather special situation is complicated by many dialects and the fact that 11% of the population are immigrants.

Most immigrants in Norway come from Iraq, Somalia, Bosnia-Hercegovina, Russia and Afganistan. About 25% of the population of Oslo are non-Western immigrants. There are some schools, where 70-80% of the students are immigrants.

It is interesting that muslim women are allowed to go to libraries (in contrast to other public places), because muslim families think that libraries are safe places. For these women libraries are places where they can learn the local customs and socialize. Even a superficial knowledge of muslim customs reveals how important this might be. It proves that that „meeting place function in the library has a different social profile and has a potential of creating communities across social, economic and ethnic cleavages”[3].

I was taken by Mr. Audunson’s attitude of supposing goodwill related to everything. He stated  that he would leave his wallet on the table, because he assumed goodwill. In his opinion, this trust should be the basis of society. And it must be the same for politicians, too: „A” party and „B” party have to suppose goodwill behind the other’s steps and decisions.

Another interesting feature of the PLACE project is that students and PhD students took part in it for years. It would be good to have more similar projects in Hungary. This way students would have a glimpse into the real world of libraries by taking part in this kind of projects.

You can find more information about the PLACE project, about Norway and about this lecture in English and in Hungarian in the bibliography:

You can hear the whole lecture and find the power point presentation of the lecture on ELTE BTK KT Blog:

http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html

Svanhild Aabø, Ragnar Audunson and Andreas Vårheim: How do public libraries function as meeting places? Online: https://oda.hio.no/jspui/bitstream/10642/335/2/503013.pdf

 Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat honlapján (with pictures and the power point presentation of the lecture). Online: http://konyvtar.elte.hu/web/hu/node/1987

Beszámoló Ragnar professzor úr előadásáról az ELTE BTK honlapján: http://www.btk.elte.hu/hir?id=NW-855

Bodrogi Enikő: Nyelvi jogok Norvégiában. Online: http://klimala.web.elte.hu/18/10MBodrogiEniko.pdf

Norway. Wikipedia. http://en.wikipedia.org/wiki/Norway

Koller Inez:  Migrációs tendenciák Európában

Online: http://publikon.hu/application/essay/490_1.pdf

Ragnar Audunson: The public library as a meeting-place in a multicultural and digital context: The necessity of low-intensive meeting-places. Online: http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?articleid=1465043

Tóth Máté: A könyvtár mint találkozóhely – A PLACE projekt. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2009. 7. sz.

http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-konyvtar-mint-talalkozohely-a-place-projekt/

---

[1] Ragnar Audunson is Professor in Oslo and Akershus University College of Applied Sciences  and was the president of European Association for Library & Information Education and Research (EUCLID)

[2] Agnes Hajdu Barát is a college professor at the Department of Library and Museum Pedagogy, Institute of Adult Education, Gyula Juhász Faculty of Education, University of Szeged, and a guest lecturer at the Department of Library and Information Science, Faculty of Arts and Humanities, Eötvös Loránd University, Budapest. 

[3] From the power point presentation of the lecture, that you can find here: http://elte-lis.blogspot.com/2012/04/prof-ragnar-audunson-eloadasa.html