Colour – egy kiállítás az én színeimmel

Cambridge-ben az is jó, hogy még két év után is tud meglepetést okozni. Az ember szinte függővé válik ennek a kisvárosnak a hangulatától, bájától. Egyik nap sem olyan, mint a másik. Tele van meglepetésekkel: érdekes találkozások, hétköznapi, kis csodák, sorsfordító események… és sok-sok kulturális élmény, amivel nem lehet betelni. Ráadásul mindig-mindig túllicitálja önmagát ez a varázslatos hely. Mintha mindig azt akarná mondani: “Én még annál is többet tudok, mint gondoltad volna! Nézd! Én még annál is szebb vagyok, mint tegnap voltam!” Legyen az egy éjszakai kép, amelyet a telehold festett minap a Cam folyónál, a Bridge Streetnél, különleges ezüsttel, bordóval és zölddel színezve a kissé hullámzó vizet, a hidat és a Magdalene College régi épületét. Vagy legyen az egy érzés, amit egy régi kapualj, egy hirtelen, a semmiből nyíló sikátor, egy magányosan, de büszkén ringó csónak üzen: “Szerencsés vagy, hogy engem láthatsz!”. És ezt éreztem, akkor is, amikor a város immár 200 éves múzeumába, a Fitzwilliam Museumba, csak úgy véletlen, egy szombat délután betévedtem egy barátommal. (Ahol egyébként már többször voltam.) Tényleg csak akadt két szabad óránk aznap délután, és Cambridge megint egy “annál is szebb vagyok mint tegnap voltam!” élményt adott nekem a “Colour” című időszaki kiállításával.  

Különösen könyvtárosként egyik kiállított kézirattól a másikig sodort a “flow”. Itt egy 1320-40 között készült csodálatos Biblia. Kinyitva a Teremtés könyvénél, az első oldalon. Az I iniciáléja egészen az oldal aljáig lefutott, követve tovább a lap alsó szélének vonalát, majd a másik oldalon felfutva végződött a nagy műgonddal festett betű. Csodás, nagy méretű, kódexre hasonlító könyv volt ez, lapjainak alja igen csak megrepedezve, éreztetve az idő múlását. Amott Boethiustól egy csodás darab 1476-ból. Majd talán a legrégebbi kézirat i.sz. 930-50-ből. Aztán különlegesen szép képekkel néhány “Book of Hours”, imádságos könyv. S mindez csak néhány a kiállításon található 150 kéziratból, amelyek többsége 600-800 éves. 

Az egyik legérdekesebb darab egy alkimista kézirattekercse volt a XVI. századból. Legalább másfél méter hosszú és kb. 80 cm széles darab, George Ripleytól. A tekercsen egy vers olvasható az alkimisták “varázslatáról”. És hogyan kapcsolódnak az alkimisták a kéziratok készítéséhez? Azt mondják, volt hat szín, amelyet alkimiai folyamatok révén nyertek abban az időben, és használták fel a kéziratok készítéséhez. Én elhiszem, mert szerintem a telehold is ezeket használta azon az éjjelen, amikor megengedte látnom, ahogy megfesti Cambridge-t. 

Angolul ezt a postot itt olvashatod

Ajánlott linkek: 

A Colour: The Art and Science of Illuminated Manuscripts c. kiállítás weboldala a Fitzwilliam Museum honlapján: 

http://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/colour

A Guardian beszámolója a kiállításról:

https://www.theguardian.com/artanddesign/2016/jul/28/colour-the-art-and-science-of-illuminated-manuscripts-review-a-rainbow-of-agony-and-ecstasy

George Ripley alkimistáról: 

https://en.wikipedia.org/wiki/George_Ripley_(alchemist)

A Wren Library csodás, régi könyves gyűjteménye

Minap egy kis városi séta során olyan szerencsém volt, hogy a közönség számára napi két órán át nyitva tartó könyvtárba “botlottam”. Persze Cambridgeben nem nehéz “belebotlani” valamibe… hol egy kortárs kamarakiállítás, aztán a következő sarkon egy tehetséges zenész gitározik, majd belépsz egy ódon kapun, egy könyvtárba, ahol egy kéziratot láthatsz (bármely hétköznap, ingyen!) i.sz. 800-ból. Vagy ugyanitt egy másikat 1100-ból. Mivel fotózni nem szabad, sőt a telefonokat is ki kell kapcsolni, ezért sajnos csak a környék parkjáról tudtam illusztrációt hozni. Ellenben a könyvek megtalálhatóak digitalizálva!! Méghozzá itt a katalógusban, azaz a James Catalogue -ban:

http://trin-sites-pub.trin.cam.ac.uk/james/search.php

Csak egy klikk a Catalogue Searchre, majd magától megjelenik “Only include virtual manuscript”. Egy OK gomb és már nézegethetjük is a szebbnél szebb réges régi könyvet, dokumentumot az egyes címekre kattintva. Régi könyves könyvtáros kollégáknak különösen ajánlom. Úgy mint például ezt a gyönyörű darabot is, amely Pál apostol levelét tartalmazza (XII. századból, illetve a XIII. század elejéből):

http://trin-sites-pub.trin.cam.ac.uk/james/viewpage.php?index=43

A Wren Library-ben, a Trinity College gyűjteményében, fantasztikus értékeket találunk. A kiállított dokumentumok között van például Shakespeare Lear királya 1609-ből. De találhatunk Aldus Manutiustól, illetve Boethiustól is dokumentumot. Utóbbi az 1100-as évekből. Az igazán gazdag gyűjteményben egyébiránt 1250 középkori dokumentum található.

Maga a könyvtárterem is gyönyörű. Tényleg kár, hogy nem lehet képeket készíteni, de a google-n rákereshető… Csodás, óriási, festett üvegablaka van. Díszítőelemként pedig a Trinity College-ban végzett, híres emberek márvány mellszobrait láthatjuk, mint például Isaac Newtonét.

Ha csak virtuálisan is, de ajánlom felkeresni a Wren Library-t!